„Munkamegosztás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
iw
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 31 interwiki link migrálva a Wikidata d:q207449 adatába
24. sor: 24. sor:
[[Kategória:Közgazdaságtan]]
[[Kategória:Közgazdaságtan]]
[[Kategória:Szociológia]]
[[Kategória:Szociológia]]

[[en:Division of labour]]
[[ar:تقسيم العمل]]
[[bg:Разделение на труда]]
[[bs:Podjela rada]]
[[ca:Divisió del treball]]
[[cs:Dělba práce]]
[[da:Arbejdsdeling]]
[[de:Arbeitsteilung]]
[[es:División del trabajo]]
[[eo:Labordivido]]
[[eu:Lanaren zatiketa]]
[[fa:تقسیم کار]]
[[fr:Division du travail]]
[[hi:श्रम का विभाजन]]
[[hr:Podjela rada]]
[[it:Divisione del lavoro]]
[[la:Divisio laborum]]
[[lt:Darbo pasidalinimas]]
[[nl:Arbeidsdeling]]
[[ja:分業]]
[[nn:Arbeidsdeling]]
[[pl:Podział pracy]]
[[pt:Divisão do trabalho]]
[[ru:Разделение труда]]
[[simple:Division of labour]]
[[sk:Deľba práce]]
[[fi:Työnjako]]
[[sv:Arbetsfördelning]]
[[uk:Поділ праці]]
[[vi:Phân công lao động]]
[[zh:分工]]

A lap 2013. március 11., 14:42-kori változata

A munkamegosztás a társadalmi kooperáció egyik formája.

A modern társadalmakban az emberek nem képesek arra, hogy minden olyan jószágot, amelyre igényük van, maguk állítsanak elő. De ha ezt meg is tudnák tenni, a gazdaság akkor is sokkal kevésbé hatékonyan működne, mint abban az esetben, ha bizonyos személyek néhány jószág termelésére specializálódnak – ezt a folyamatot nevezzük munkamegosztásnak.

A munkamegosztás már a közgazdaságtant megalapító Adam Smithnél kulcsfogalom volt.

Munkamegosztás és hatékonyság

A termelésben alkalmazott munkamegosztással elért nagyobb hatékonyság mögött több tényező is áll:

  • A munkafeladat részekre bontása lehetővé teszi a tömegtermelést, mert a félkész termékek minősége ellenőrizhető, így a hibák nem halmozódnak föl a késztermékben.
  • A részfeladatok munkaköröket határoznak meg. Egy-egy munkakörben nem kell az átállási idő miatti kieséssel számolni.
  • Az emberek képességei különbözőek. Mindenki azt a részfeladatot végezheti, amihez a legjobban ért, amiben a leghatékonyabb.
  • A javak többségének előállításához szakképzettségre van szükség, amelynek megszerzése hosszú időt igényelhet: például egy cipésznek sokkal kevesebb ráfordítással jár a lábbelink előállítása, mint saját magunknak.
  • Az igazán kis részfeladatok elvégzéséhez azonban még szaktudás sem kell, vagyis sokaknak nem kell tanulással vesződniük.
  • Nemzetközi munkamegosztás: a termelésben a földrajzi-területi különbségek is fontos szerepet játszanak: például egy Magyarországon élő embernek hiába van igénye banánra, azt ő maga nem, csak egy több ezer kilométerrel délebbre élő munkás tudja megtermelni.

Hátrányai

  • A munkamegosztás negatív hatása, hogy a bekapcsolódás szabad döntésből kényszerré válik. Ahogy a társadalmi integráció mértéke nő, fokozódik az egymásrautaltság, mert az önellátás egyre jobban ellehetetlenül.
  • A sokrétű emberi képességek kibontakoztatása helyett tudati beszűkülésre, egyoldalúságra ösztönöz.
  • A nyílt és személyes hatalmi viszonyok helyét a termelési folyamatot irányító személytelen uralom veszi át, amely sokszor technológiai kényszernek tünteti föl magát.