„Búr háborúk” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: 34 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1676845 adatába |
|||
33. sor: | 33. sor: | ||
[[Kategória:Gyarmatosítás]] |
[[Kategória:Gyarmatosítás]] |
||
{{Link FA|he}} |
{{Link FA|he}} |
||
[[en:Boer Wars]] |
|||
[[ar:حروب البوير]] |
|||
[[bg:Бурски войни]] |
|||
[[br:Brezel ar Boers]] |
|||
[[ca:Guerres Bòer]] |
|||
[[cs:Búrské války]] |
|||
[[cy:Rhyfeloedd y Boer]] |
|||
[[el:Πόλεμοι των Μπόερς]] |
|||
[[eo:Brita-bura milito]] |
|||
[[es:Guerras de los Bóeres]] |
|||
[[et:Buuri sõda]] |
|||
[[eu:Boerren Gerrak]] |
|||
[[fa:جنگهای بوئرها]] |
|||
[[fr:Guerre des Boers]] |
|||
[[gd:Cogadh nam Boer]] |
|||
[[gl:Guerra Anglo-Bóer]] |
|||
[[hr:Burski rat]] |
|||
[[id:Perang Boer]] |
|||
[[is:Búastríðið]] |
|||
[[it:Guerre boere]] |
|||
[[ja:ボーア戦争]] |
|||
[[ka:ბურების ომები]] |
|||
[[ko:보어 전쟁]] |
|||
[[mk:Бурски војни]] |
|||
[[nl:Boerenoorlog (Zuid-Afrika)]] |
|||
[[no:Boerkrigen]] |
|||
[[pl:Wojny burskie]] |
|||
[[pt:Guerra dos Bôeres]] |
|||
[[ru:Англо-бурские войны]] |
|||
[[simple:Boer War]] |
|||
[[tt:Инглиз-бур сугышлары]] |
|||
[[uk:Англо-бурські війни]] |
|||
[[vi:Chiến tranh Boer]] |
|||
[[zh:布尔战争]] |
A lap 2013. március 11., 12:02-kori változata
A Búr háborúk (Afrikaans nyelven:Vryheidsoorloeë [szabadság háborúk]) a mai Dél-afrikai Köztársaság területén lezajlott konfliktusok voltak, amelyben az Egyesült Királyság állt szemben az Oranje Szabadállammal és a Transvaal Köztársasággal (utóbbi hivatalosan Dél-afrikai Köztársaság, ami nem tévesztendő össze a mai állammal).
Az első búr háború
Az első búr háború (1880–1881), ismert még Transvaal háborúként egy viszonylag rövid konfliktus volt a britek és a búrok (holland telepesek) között, akik sikeresen fellázadtak a brit kormány ellen Transvaal-ban, és helyreállították a függetlenségüket. A búrok a háború után kielégítően felszerelt és képzett reguláris haderőt állítottak fel. Nem utolsó sorban hazaszeretetük és jó harcmodoruk révén az angol hadsereg rövidesen meghátrált.
Második búr háború
A második búr háború (1899-1902) az elsőnél jóval hosszabb volt. Elsöprő volt a brit túlerő, a búroknak pedig 80 000 fővel hosszú távon nem volt esélye a 450 000 fős brit hadsereggel szemben, amelyben angol katonák mellett ausztrál, új-zélandi, kanadai, indiai, valamint egyiptomi katonák harcoltak, akiket a távolabbi gyarmatokról vezényeltek Dél-Afrikába. A búr hadsereg eleinte képzett, felfegyverzett reguláris sorkatonaságból állt, s megfelelően szervezett és teljes létszámra feltöltött gyalogsági és lovassági alakulatokkal harcolt, de mivel a brit hadseregnek nagyobb tartalékai voltak, a búrok gyakorlati okok miatt áttértek a gerilla harcra, mivel a reguláris haderő fenntartása sokba került a két afrikai államnak. A véres harcok három évig tartottak, amelyekben körülbelül 30 000 katona és 28 000 civil halt meg. A vérontás, ami a háború alatt történt, aggasztó volt. A búrok jelentős veszteségeket szenvedtek a túlerő és a civil ellenállás megtörésére felállított koncentrációs táborok miatt, míg a brit katonákat a táj szokatlansága, a hőség és a rossz stratégiai döntések tizedelték. A háborút végül a britek nyerték és hamarosan ezekből a gyarmatokból szervezték meg a Dél-Afrikai Unió egy részét. Azonban a telepesek önfeláldozó harca és rengeteg áldozata meghozta a gyümölcsét. A háború után a búrok rendelkezhettek egy brit állampolgár minden jogával és a hivatali nyelv is az afrikaans (a holland egyik változata) maradt a néhai Transvaal Köztársaság és Oranje Szabadállam területén.
Civilek ellen
A második búr háború alatt a brit kormány elrendelte, hogy építsenek koncentrációs táborokat, ahová a búr nőket, gyerekeket és a búr gerillákat zárták. A történelem folyamán ezek voltak az első koncentrációs táborok. A minimális higiénia és a kevés élelmiszer miatt tömegével haltak éhen az emberek, valamit a járványok is rengeteg áldozatot szedtek. A brit taktika az volt, hogy így törjék meg a búr harcosok ellenállását, hogy családjukat táborokba hurcolják és ott embertelen körülményeknek teszik ki. A búr hadsereg ugyanis a különböző farmokról és tanyákról szerezte az utánpótlást, így a brit hadsereg a hadtáp területet akarta felszámolni.
Kitchener tábornok új stratégiát eszelt ki. A gerilla-harcot folytató búrok farmjait leromboltatta, a termést elpusztította, hogy kiéheztetéssel térdre kényszerítse a holland telepeseket. A civil lakosságot sem kímélték. Ám ez a kegyetlen módszer korántsem a britek ötlete volt, ugyanígy bántak el a búrok évtizedekkel korábban a fekete őslakosokkal.
A búrok nagy mennyiségű fegyvert kaptak az angolokkal már javában ellenségeskedő németektől, ez azonban nem segített rajtuk. Az első világháború során részben német agitálásra egy felkelés tört ki a búr területeken, amelynek célja volt a két búr állam régi függetlenségének helyreállítása. A felkelők megpróbáltak kapcsolatba lépni a közeli afrikai német gyarmatokon állomásozó erőkkel, de végül a felkelés nem járt sikerrel. Ez arra késztette a briteket, hogy további engedményeket tegyenek a búroknak.