„Peter Gustav Lejeune Dirichlet” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
iw
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 30 interwiki link migrálva a Wikidata d:q29193 adatába
32. sor: 32. sor:
[[Kategória:1859-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1859-ben elhunyt személyek]]


[[en:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[ar:التفاف دركليه]]
[[ar:التفاف دركليه]]
[[be:Іаган Петэр Густаў Лежон Дзірыхле]]
[[bg:Петер Густав Льожон Дирихле]]
[[bs:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[ca:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[cs:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[de:Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[eu:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[fi:Dirichlet'n konvoluutio]]
[[fi:Dirichlet'n konvoluutio]]
[[gl:Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[hr:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[ht:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[id:Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[is:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[ja:ペーター・グスタフ・ディリクレ]]
[[ka:პეტერ გუსტავ ლეჟენ დირიხლე]]
[[la:Iohannes Petrus Gustavus Lejeune Dirichlet]]
[[mk:Густав Лежен Дирихле]]
[[nl:Johann Dirichlet]]
[[nn:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[pms:Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[pt:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[ro:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[sk:Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[sl:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[sr:Јохан Петер Густав Лежен Дирихле]]
[[ta:டிரிஃக்லெ]]
[[tr:Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[ug:دىرىخلې]]
[[vi:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]
[[vo:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]]

A lap 2013. március 9., 12:37-kori változata

Peter Gustav Dirichlet

Peter Gustav Lejeune Dirichlet (Első Francia Császárság, ma: Németország, Düren, 1805. február 13.Hannover, Göttingen, 1859. május 5.) német matematikus. Fontos eredményeket ért el számelméletben, az analízisben és a mechanikában.

Élete

A Breslaui (1827) és a Berlini Egyetemen (1828-1855) tanított, majd 1855-ben Carl Friedrich Gauss örökébe lépett a Göttingeni Egyetemen.

Munkássága

Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a matematika jó néhány ágában. Egyik fő műve egy számelméleti jellegű, habár a számelmélet „ürügyén” néhány más témával is foglalkozó, posztumusz (először 1863-ban kiadott) monográfia, a Vorlesungen (über Zahlentheorie). Dirichlet 1959-es halála után a Berlini Egyetemen évekig vele együtt dolgozó kollégája és barátja, Dedekind adta ki a művet, és az évek során tizenegy függelékkel bővítette, melyek részben saját, részben Dirichlet ki nem adott felfedezései, megjegyzései voltak.[1].

Dirichlet a számelméletben bebizonyította a ma Dirichlet-tételnek nevezett állítást (eredetileg C. F. Gauss egyik sejtése volt [2]), miszerint bármely, természetes számokból álló számtani sorozatban végtelen sok prímszám van, ha a-nak és b-nek nincs (1-től különböző) közös osztója (azaz relatív prímek). Bár a tétel a Vorlesungen VI. számú Dedekind-féle függelékében jelent meg, a tételt és bizonyítását is eredetileg Dirichlet dolgozta ki.[1]. Széles körben elfogadott az a, H. Davenport által (is) megfogalmazott nézet, miszerint e tétel bizonyításával született meg az analitikus számelmélet.[2]

Egyik első megfogalmazója volt a modern, elvont, „nemkívánatos” (nehezen kezelhető, értelmezhető) szemléletes tartalmától (mozgás, változás) „megtisztított” függvényfogalomnak, amely a függvényt mint egyértelmű hozzárendelést (relációt) definiálja.

A Dirichlet-probléma

Dirichlet 1837-ben vetette fel a függvény modern fogalmát: az y = f(x) függvényben minden egyes x-hez egyetlen y tartozik. A mechanikában a rendszerek egyensúlyával és a potenciálelmélettel foglalkozott. Ez vezette el az előírt peremértékű harmonikus függvények problémájához, a ma Dirichlet-problémának nevezett kérdéshez.

Művei

Összegyűjtött műveit két kötetben adták közre: Gesammelte Werke (1889, 1897).

Jegyzetek

  1. a b Dean, E. T.: Dedekind's treatment of Galois Theory in the Vorlesungen. A Dietrich College of Humanities and Social Sciences Filozófiai Tanszékének közleményei, 109. sz., 2009; 3-4. o. Angol nyelven, pdf. Hozzáférés: 2012-04-27.
  2. a b O'Connor, J. J. - Robertson, E. F.: Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet. The MacTutor History of Mathematics archive; hozzáférés: 2012.-04.-28.

Források

  • Dörrie, Heinrich: A diadalmas matematika. Bp., Gondolat, 1963.
  • Wussin-Arnold: Biographien bedeutener Mathematiker. Berlin, 1983.