„Belső mag” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő eltávolítása: simple:Inner core (strong connection between (2) hu:Belső mag and simple:Earth's inner core) |
|||
16. sor: | 16. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Belso~mag}} |
{{DEFAULTSORT:Belso~mag}} |
||
[[Kategória:A Föld belső szerkezete]] |
[[Kategória:A Föld belső szerkezete]] |
||
[[en:Inner core]] |
|||
[[ca:Nucli intern]] |
|||
[[es:Núcleo interno]] |
|||
[[et:Sisetuum]] |
|||
[[it:Nucleo interno]] |
|||
[[ja:内核]] |
|||
[[nl:Binnenkern]] |
|||
[[nn:Den indre kjernen]] |
|||
[[pnb:اندرلی گڑک]] |
|||
[[pt:Núcleo interno]] |
|||
[[ru:Внутреннее ядро]] |
|||
[[tr:İç çekirdek]] |
|||
[[vi:Lõi trong (Trái Đất)]] |
A lap 2013. március 9., 05:17-kori változata
A belső mag a Föld legbelsőbb, mintegy 1200 km sugarú burka.
A földmag két részét (külső folyékony és belső szilárd öv) 1936-ban fedezte fel Inge Lehmann dán szeizmológus, a földrengéshullámok terjedését figyelve a Föld belsejében. Az őáltala felfedezett felületet, mely a két övet elválasztja mintegy 5000 km mélyen, Lehmann-felületnek nevezik.
A meteoritok és az őket alkotó kémiai elemek fizikai és vegyi tulajdonságainak tanulmányozásából azt feltételezik, hogy a belső magot elsősorban vas és nikkel alkotja.
A belső magban uralkodó környezeti viszonyokról csak hipotézisek léteznek. Feltételezik, hogy a hőmérséklet 5000-6000 °C között alakul, míg a nyomás 330-360 GPa értékek között. A szilárd halmazállapotot azzal magyarázzák, hogy ilyen extrém nyomásviszonyok mellett a vas olvadáspontja rendkívül megnő.
Források
- Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
- Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963188928-9