„Neoténia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: simple:Neoteny |
|||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
[[Kategória:Evolúció]] |
[[Kategória:Evolúció]] |
||
[[Kategória:Evolúciós pszichológia]] |
[[Kategória:Evolúciós pszichológia]] |
||
[[en:Neoteny]] |
|||
[[ca:Neotènia]] |
|||
[[cs:Neotenie]] |
|||
[[de:Neotenie]] |
|||
[[es:Neotenia]] |
|||
[[eu:Neotenia]] |
|||
[[fr:Néoténie]] |
|||
[[he:נאוטניה]] |
|||
[[hr:Neotenija]] |
|||
[[it:Neotenia]] |
|||
[[ja:ネオテニー]] |
|||
[[ka:ნეოტენია]] |
|||
[[kk:Неотения]] |
|||
[[nl:Neotenie]] |
|||
[[no:Neoteni]] |
|||
[[pl:Neotenia]] |
|||
[[pt:Neotenia]] |
|||
[[ru:Неотения]] |
|||
[[simple:Neoteny]] |
|||
[[stq:Neotenie]] |
|||
[[sv:Neoteni]] |
|||
[[uk:Неотенія]] |
|||
[[zh:幼态延续]] |
|||
A lap 2013. március 9., 03:21-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A fejlődésbiológia szempontjából neotén állapotnak nevezzük, ha egy adott faj felnőtt példánya a faj fiatalabb egyedeinek egyes jellegzetességeit megtartja (lásd pedomorfózis). A jelenség során az egyed fiziológiai fejlődése lelassul, vagy szünetel, ez okozza a juvenilis karakterisztika fennmaradását kifejlett példányokban.
A törzsfejlődés szempontjából neotén jegyeknek nevezzük azon jellegzetességeket, melyek az ősibb fajok fiatal egyedeiben hasonlóak a vizsgált faj felnőtt egyedeinél megfigyeltekhez. Az ember például számos neotén jeggyel rendelkezik a csimpánzzal összehasonlítva.
Neoténia az evolúcióban
A neoténia szerepet játszik az evolúció folyamatában, melynek következtében a fajok jelentős fizikai változásokon mehetnek keresztül. Ilyen esetekben az adott faj neotén formája válik a kifejlett egyedek alakjává.
A Berrill-hipotézis szerint a gerincesek létrejöttében fontos szerepet játszott a neoténia. Az elképzelés azon alapul, hogy bizonyos zsákállat-fajok lárvaalakja erősen emlékeztet a fejgerinchúrosok altörzsébe tartozó állatokra: többek között primitív gerinchúrjuk is van, amelyet felnőttkorukra elvesztenek. Az elmélet szerint a fejgerinchúrosok a zsákállatok neotén formái, és egyben a gerincesek ősei.
Neoténia az emberek esetében
A neoténia számos aspektusból vizsgálható a főemlősök, az emberi faj, a nemek és az egyes egyedek vonatkozásában. Számos kutató állítja, hogy a felnőtt emberek más emberszabásúak fiatal egyedeihez hasonló jegyekkel rendelkeznek, melyet azok felnőtt példányai elveszítenek egyedfejlődésük során. Stephen Jay Gould szerint az emberi faj a csimpánzok neoténiás faja. Elméletében azzal érvel, hogy a fiatal csimpánzok csontszerkezete majdnem megegyezik az emberével, s hogy az emberek életük végéig megőrzik a a kölyök csimpánzokhoz hasonló tanulási képességeiket, melyeket a felnőtt majmok az érés során elveszítenek.
Neoténia az állatvilágban
Az axolotl (Ambystoma mexicanum) nevű kétéltű ivarérett korára is megőrzi lárvakori kopoltyúit. Ha viszont a tó, amelyben az axolotl él, kiszárad, az állat elveszti kopoltyúit, és átáll a tüdővel való légzésre.
