Küküllei János

Tótsolymosi Apród János. Kezdetben a királyi kancellária különböző tagozatain volt jegyző. Az 1350-es évek elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben aradi és egri olvasókanonok, 1353-ban zágrábi és székesfehérvári kanonokság tulajdonosa, s haláláig erdélyi kanonok és küküllei főesperes lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól esztergomi kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) esztergomi érseki helynök volt. I. Lajos király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös káplánjává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette. Az 1360-as években Visegrádon telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója nápolyi hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki Chronicon de Ludovico rege címen számontartott művét, mely az első világi életrajz a középkori magyar irodalomban. Holler László szerint ő állította össze és részben írta a Képes krónika szövegét.

Források

• Encyclopaedia Humana Hungarica
• Szabados György: A krónikáktól a gestáig
• HOLLER László: Ki írta a Képes Krónikát?, Magyar Hírlap, 31(1998)
• KARSAI Géza: Névtelenség, névrejtés és szerzőnév középkori krónikáinkban, Századok, 97(1963)
• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7746-1  

Külső hivatkozások

• De gestis Ludovici I. regis Hungarorum [1]