„Horizont” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: mk:Хоризонт |
|||
18. sor: | 18. sor: | ||
[[Kategória:Csillagászati koordináta-rendszerek]] |
[[Kategória:Csillagászati koordináta-rendszerek]] |
||
[[Kategória:Földrajzi helymeghatározás]] |
[[Kategória:Földrajzi helymeghatározás]] |
||
[[en:Horizon]] |
|||
[[ar:خط الأفق]] |
|||
[[arz:افق]] |
|||
[[ast:Horizonte]] |
|||
[[ay:Chhaqachhaqa]] |
|||
[[be:Гарызонт]] |
|||
[[be-x-old:Гарызонт]] |
|||
[[bg:Хоризонт]] |
|||
[[bo:ས་ངོས་སྙོམས་ཐིག]] |
|||
[[bpy:হোরিজোন্টে]] |
|||
[[br:Dremmwel (fizik)]] |
|||
[[ca:Horitzó]] |
|||
[[cs:Horizont]] |
|||
[[cy:Gorwel]] |
|||
[[da:Horisont (geografi)]] |
|||
[[de:Horizont]] |
|||
[[el:Ορίζοντας]] |
|||
[[eo:Horizonto]] |
|||
[[es:Horizonte]] |
|||
[[et:Horisont]] |
|||
[[eu:Ostertz]] |
|||
[[fa:افق]] |
|||
[[fi:Horisontti]] |
|||
[[fr:Horizon (physique)]] |
|||
[[gd:Fàire]] |
|||
[[gl:Horizonte (xeografía)]] |
|||
[[he:אופק]] |
|||
[[hi:क्षितिज]] |
|||
[[hr:Obzor]] |
|||
[[id:Cakrawala]] |
|||
[[io:Horizonto]] |
|||
[[is:Sjóndeildarhringur]] |
|||
[[it:Orizzonte]] |
|||
[[ja:地平線]] |
|||
[[ka:ჰორიზონტი]] |
|||
[[kk:Көрінетін көкжиек]] |
|||
[[ko:수평선]] |
|||
[[ky:Горизонт]] |
|||
[[lb:Horizont]] |
|||
[[lt:Horizontas]] |
|||
[[lv:Horizonts]] |
|||
[[mk:Хоризонт]] |
|||
[[mr:क्षितिज]] |
|||
[[ms:Horizon]] |
|||
[[nl:Horizon (lijn)]] |
|||
[[no:Horisont]] |
|||
[[pl:Horyzont]] |
|||
[[pt:Horizonte]] |
|||
[[qu:Pachapanta]] |
|||
[[ro:Horizonte]] |
|||
[[ru:Горизонт]] |
|||
[[sah:Саҕах]] |
|||
[[sco:Easins]] |
|||
[[sh:Horizont (astronomija)]] |
|||
[[simple:Horizon]] |
|||
[[sk:Obzor (Zem)]] |
|||
[[sl:Obzorje]] |
|||
[[sq:Horizonti]] |
|||
[[sr:Хоризонт (астрономија)]] |
|||
[[su:Sisi langit]] |
|||
[[sv:Horisont]] |
|||
[[th:ขอบฟ้า]] |
|||
[[tr:Ufuk]] |
|||
[[uk:Горизонт]] |
|||
[[ur:افق]] |
|||
[[vi:Chân trời]] |
|||
[[war:Panganoron]] |
|||
[[zh:地平線]] |
A lap 2013. március 8., 05:07-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A horizont (régebben horizon) görög eredetű szó, amelynek eredeti értelme egy koordináta-rendszer alapsíkja, illetve egy olyan vonal, amelyen az ég és a föld összeérni látszik. A szót (és magyar megfelelőjét, a látóhatárt) gyakran átvitt értelemben is használják.
A csillagászatban és a földrajzban
A horizont a megfigyelési helyen átmenő vízszintes, az égig folytatva gondolt sík, mely tehát libellával vagy függőónnal bármikor könnyen kijelölhető. Megkülönböztetendő tőle a szemhatár, látáshatár vagy égalja, amely mentén az ég a földet érinteni látszik és amely nem egyéb, mint a megfigyelő szeméből a föld testéhez húzott érintő kúp érintési köre, amely a horizontnál a szem magasságától függően mélyebben fekszik. (Ez a hajós kimm-je, tehát a szemhatár mélysége a horizont alatt a Kimmtiefe vagy depresszió.) A horizont az eget két féltekére metszi; a felső állandóan látható, az alsó állandóan láthatatlan és ezért a horizont a kelő és nyugvó csillagok geometriai helyének is volna mondható. Egyszerű mechanikai előállíthatóságánál fogva alapsíkul szolgál a csillagok meghatározásánál mindig ott, ahol e meghatározás megfigyelések által történik; a teodolitban a vízszintes kör, a szextáns és pontos csillagászati műszerek (meridiánkör) esetében valamely folyadék szabad felszíne képviseli a horizontot. Ha a Föld középpontján át párhuzamos síkot fektetünk, a megfigyelő szemén áthaladó, úgynevezett látszólagos horizonthoz, a valódi horizontot nyerjük, amelyre a csillagász tulajdonképen az összes megfigyeléseit átszámítja. A kettő közötti különbség annál inkább feltűnő, minél közelebb áll hozzánk valamely égitest. Így a Hold esetében a látszó és valódi horizontra vonatkoztatott hely 1°-nyi különbséget mutat; a bolygóknál és Napnál e különbség csak néhány másodpercet tesz ki, a csillagoknál teljességgel elenyésző. E különbség, amely gömb alakú Föld esetén csak a csillagok magasságában észlelhető, nem pedig azimutjában is, az égitest parallaxisa s nyilván azon szög, amely alatt az illető égitestről a Földnek a megfigyelési helyhez húzott sugara látszik. E parallaxis tehát legnagyobb a csillag kelte vagy nyugta alkalmával, és nulla, ha az égitest a megfigyelő zenitjébe jut. A horizont, amely az égen legnagyobb kört metsz ki (az ég mérhetetlen messzesége miatt a valódi és a látszólagos horizont közötti különbség 0), mint minden kör, ugyancsak 360°-ra van osztva; e kör mentén olvassuk a délponttól kiindulva nyugaton, északon, keleten át az azimutot.
A geológiában
A horizont a geológiában olyan övek vagy zónák összetétele, amelyek akár petrográfiai, akár paleontológiai sajátságok tekintetében egymással megegyeznek.
A repülésben
A horizont érzékelése a repülés biztonsága szempontjából alapvető. Éjszaka és rossz látási viszonyok között ezért műhorizont segítheti a pilóták tájékozódását.