„Munkanélküliség” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: cv:Ĕçсĕрлĕх |
|||
39. sor: | 39. sor: | ||
[[Kategória:Munkaerőpiac]] |
[[Kategória:Munkaerőpiac]] |
||
[[Kategória:Államháztartástan]] |
[[Kategória:Államháztartástan]] |
||
[[en:Unemployment]] |
|||
[[af:Werkloosheid]] |
|||
[[ar:بطالة]] |
|||
[[az:İşsizlik]] |
|||
[[be:Беспрацоўе]] |
|||
[[be-x-old:Беспрацоўе]] |
|||
[[bg:Безработица]] |
|||
[[bs:Nezaposlenost]] |
|||
[[ca:Atur]] |
|||
[[cs:Nezaměstnanost]] |
|||
[[cv:Ĕçсĕрлĕх]] |
|||
[[cy:Diweithdra]] |
|||
[[da:Arbejdsløshed]] |
|||
[[de:Arbeitslosigkeit]] |
|||
[[el:Ανεργία]] |
|||
[[eo:Senlaboreco]] |
|||
[[es:Desempleo]] |
|||
[[et:Tööpuudus]] |
|||
[[eu:Langabezia]] |
|||
[[fa:بیکاری]] |
|||
[[fi:Työttömyys]] |
|||
[[fr:Chômage]] |
|||
[[gl:Desemprego]] |
|||
[[he:אבטלה]] |
|||
[[hi:बेकारी]] |
|||
[[hr:Nezaposlenost]] |
|||
[[ia:Desempleo]] |
|||
[[id:Pengangguran]] |
|||
[[io:Chomeso]] |
|||
[[is:Atvinnuleysi]] |
|||
[[it:Disoccupazione]] |
|||
[[ja:失業]] |
|||
[[kk:Жұмыссыздық]] |
|||
[[kn:ನಿರುದ್ಯೋಗ]] |
|||
[[ko:실업]] |
|||
[[la:Inopia operarum]] |
|||
[[lt:Nedarbas]] |
|||
[[lv:Bezdarbs]] |
|||
[[mk:Невработеност]] |
|||
[[ml:തൊഴിലില്ലായ്മ]] |
|||
[[mn:Ажилгүйдэл]] |
|||
[[mr:बेरोजगारी]] |
|||
[[ms:Pengangguran]] |
|||
[[nl:Werkloosheid]] |
|||
[[nn:Arbeidsløyse]] |
|||
[[no:Arbeidsledighet]] |
|||
[[pl:Bezrobocie]] |
|||
[[pt:Desemprego]] |
|||
[[ro:Șomaj]] |
|||
[[ru:Безработица]] |
|||
[[rue:Безробітность]] |
|||
[[sah:Үлэтэ суох буолуу]] |
|||
[[scn:Disuccupazzioni]] |
|||
[[sh:Nezaposlenost]] |
|||
[[simple:Unemployment]] |
|||
[[sk:Nezamestnanosť]] |
|||
[[sl:Brezposelnost]] |
|||
[[sq:Papunësia]] |
|||
[[sr:Незапосленост]] |
|||
[[sv:Arbetslöshet]] |
|||
[[ta:வேலைவாய்ப்பின்மை]] |
|||
[[te:నిరుద్యోగం]] |
|||
[[tr:İşsizlik]] |
|||
[[uk:Безробіття]] |
|||
[[ur:بیروزگاری]] |
|||
[[uz:Ishsizlik]] |
|||
[[vi:Thất nghiệp]] |
|||
[[vls:Weirklôoseid]] |
|||
[[wa:Tchômaedje]] |
|||
[[yi:ארבעטסלאזיקײט]] |
|||
[[zh:失業]] |
A lap 2013. március 6., 13:05-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A közgazdaságtan megfogalmazása szerint a munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a munkaerő piacán jelen lévők együttesen alkotják a munkaerő-állományt. A munkanélküliségi ráta nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve.
Különbséget kell tennünk a regisztrált és a nem regisztrált munkanélküliek között. Előbbiek az illetékes állami hatóságnál – Magyarországon a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál – bejelentkezve, egyrészt az állam számára is figyelemmel kísérhetőek, másrészt jogosultak az úgynevezett munkanélküli-ellátás(ok) igénybevételére. Utóbbiak ezzel szemben nem regisztráltatják magukat sehol, így támogatást sem vehetnek igénybe és számuk sem határozható meg pontosan.
A munkanélküliség mind az állástalan személy, mind pedig az egész gazdaság és a társadalom szempontjából súlyos probléma, ami ellen küzdeni kell, piaci és állami eszközökkel egyaránt. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/E. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy: „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; […] önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.”
A munkanélküliség gazdasági okai
A közgazdászok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy piacgazdasági rendszerekben a munkanélküliség bizonyos mértéke természetesnek mondható. Számos ember dönt úgy önszántából, hogy állást változtat – ezek a személyek néhány hétre vagy hónapra munkanélkülivé válhatnak, de létbiztonságukat ez a rövid állapot nem veszélyezteti. Ugyanez az úgynevezett súrlódásos (frictional) munkanélküliség érintheti a szakképzésből éppen kikerült fiatalokat is. Másrészt, a gazdaságban megfigyelhető strukturális átalakulások (például a fejlett országokban a mezőgazdaság visszaszorulása, ugyanakkor egyes szolgáltatások – informatika, távközlés stb. – gyors fejlődése) is eredményeznek kisebb-nagyobb munkanélküliséget, ami egészen addig fennmarad, amíg a leépülő területekről elbocsátottakat át nem képzik, és nem alkalmazzák máshol (strukturális munkanélküliség). A „természetes munkanélküliségi rátát” a közgazdászok többnyire 5 és 6% közé helyezik.
A természetestől eltérő munkanélküliségi ráta, a mikroökonómia logikájából kiindulva, akkor lép fel, ha a munkaerő kereslete nem egyezik meg a kínálatával. Hosszú távon ennek a különbségnek a bérek igazodása, az átképzések stb. révén elméletileg ki kell egyenlítődnie; rövid távon azonban súlyos gazdasági és társadalmi problémákat eredményezhet.
Általában elmondható, hogy a munkanélküliség úgy egy-egy szektorban, mint az egész nemzetgazdaságban a gazdaság növekedésével fordított arányban változik: a GDP növekedése csökkenti, a recesszió (visszaesés) pedig növeli az állástalanok számát. Arthur Okun amerikai közgazdász ezt a tapasztalati tényt modellformába öntötte. Véleménye szerint a GDP-nek a potenciális GDP-től (attól a GDP-től, ami akkor állna fenn, ha a gazdaságban nem lennének ingadozások) való 3%-os eltérése 1%-os, ellentétes irányú elmozdulást okoz a munkanélküliségi rátában.
Lásd még
Munkanélküliség típusai
Abszolút munkanélküliség
A társadalomban egy adott régióban a munkát keresők száma nagyobb, mint a munkahelyek száma. Kitörési lehetőség csak munkahelyteremtéssel, addig is segélyezéssel és közmunkaprogramokkal.
Frikciós vagy súrlódásos munkanélküliség
A munkanélkülivé válást az állás- vagy lakhelyváltoztatás okozza. Általában rövid ideig tart, s mindig jelen van. A KSH szerint átlagosan négy hétig tart. Csökkenthető az állásközvetítő rendszerek segítségével, a lakóhelyváltást könnyebbé tevő rendszerekkel.
Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség
A munkahelyek szerkezete és az állást keresők szerkezete, vagyis a szakmastruktúra eltér egymástól. (Például szükség van kétszáz asztalosra, de csak kétszáz bányász szabad.) Ez is normális velejárója egy gazdaságnak. Csökkenthető átképzésekkel, felnőttoktatással.
Technológiai munkanélküliség
Hosszú távú történelmi folyamat, a munkahelyek technológiai fejlődése, általában az iparban és a mezőgazdaságban (gépesítés).
Konjunkturális munkanélküliség
Rövid távú ingadozások eredménye; recesszióba, stagnálásba, legrosszabb esetben válságba torkollik.
Speciális típusok
- ifjúsági munkanélküliség;
- tartós munkanélküliség;
- női munkanélküliség;
- regionális munkanélküliség