„Kánon (vallás)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szentírás –> Biblia
Zetelakiapu (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Kánon''' ([[görög nyelv|a görög]] ''kanón'', "nádpálca" jelentésű szóból) szabály, zsinórmérték, etalon.
'''Kánon''' az [[egyház]]i szóhasználatban vonatkozik a [[Biblia|szentírási]] könyvek gyűjteményére, a [[hitszabály]]okra, valamint [[liturgia]]i jelentései is vannak.

Az [[egyház]]i szóhasználatban a [[Biblia|szentírási]] könyvek gyűjteményére, a [[hitszabály]]okra, valamint [[liturgia]]i jelentésekre vonatkozik.
*A [[Biblia]] könyveinek általánosan elfogadott kánonjáról lásd: [[Bibliai kánon]].
*A [[Biblia]] könyveinek általánosan elfogadott kánonjáról lásd: [[Bibliai kánon]].
*A [[katolikus egyház]]ban az első századokban csupán a hitszabályt értették kánonon, a [[niceai zsinat]]on használták e szót először a fegyelmi határozatokra. A [[tridenti zsinat]] viszont a szót a [[hitágazat]]okra használta, míg a fegyelmi határozatokat «decretum» néven ismeri.
*A [[katolikus egyház]]ban az első századokban csupán a hitszabályt értették kánonon, a [[niceai zsinat]]on használták e szót először a fegyelmi határozatokra. A [[tridenti zsinat]] viszont a szót a [[hitágazat]]okra használta, míg a fegyelmi határozatokat «decretum» néven ismeri.

A lap 2013. február 19., 13:59-kori változata

Kánon (a görög kanón, "nádpálca" jelentésű szóból) szabály, zsinórmérték, etalon.

Az egyházi szóhasználatban a szentírási könyvek gyűjteményére, a hitszabályokra, valamint liturgiai jelentésekre vonatkozik.

  • A Biblia könyveinek általánosan elfogadott kánonjáról lásd: Bibliai kánon.
  • A katolikus egyházban az első századokban csupán a hitszabályt értették kánonon, a niceai zsinaton használták e szót először a fegyelmi határozatokra. A tridenti zsinat viszont a szót a hitágazatokra használta, míg a fegyelmi határozatokat «decretum» néven ismeri.
  • A katolikus mise-kánon a misének a Sanctustól egész az áldozásig terjedő része, amely az áldozat bemutatásának állandó módozatát adja.
  • A görög egyházban a kánon kilenc sorozatból álló éneksorozat, melyből mindegyik meghatározott énekszakaszt tartalmaz. A kilenc énekcsoportozat jelenti az angyalok kilenc rendjét, egyúttal a szentháromság három személyét is, mert a kánonon végig mindegyik isteni személy háromszor van dicsérve, ami kilencet tesz ki. A kánon egy-egy sorozata rendszerint öt énekből áll; elsejét irmosznak (füzér) nevezik. A kánonból csak az irmoszokat éneklik, a többieket olvassák (v. ö. Melles Emil).