„Kánon (vallás)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szentírás –> Biblia |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Kánon''' ([[görög nyelv|a görög]] ''kanón'', "nádpálca" jelentésű szóból) szabály, zsinórmérték, etalon. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
*A [[Biblia]] könyveinek általánosan elfogadott kánonjáról lásd: [[Bibliai kánon]]. |
*A [[Biblia]] könyveinek általánosan elfogadott kánonjáról lásd: [[Bibliai kánon]]. |
||
*A [[katolikus egyház]]ban az első századokban csupán a hitszabályt értették kánonon, a [[niceai zsinat]]on használták e szót először a fegyelmi határozatokra. A [[tridenti zsinat]] viszont a szót a [[hitágazat]]okra használta, míg a fegyelmi határozatokat «decretum» néven ismeri. |
*A [[katolikus egyház]]ban az első századokban csupán a hitszabályt értették kánonon, a [[niceai zsinat]]on használták e szót először a fegyelmi határozatokra. A [[tridenti zsinat]] viszont a szót a [[hitágazat]]okra használta, míg a fegyelmi határozatokat «decretum» néven ismeri. |
A lap 2013. február 19., 13:59-kori változata
Kánon (a görög kanón, "nádpálca" jelentésű szóból) szabály, zsinórmérték, etalon.
Az egyházi szóhasználatban a szentírási könyvek gyűjteményére, a hitszabályokra, valamint liturgiai jelentésekre vonatkozik.
- A Biblia könyveinek általánosan elfogadott kánonjáról lásd: Bibliai kánon.
- A katolikus egyházban az első századokban csupán a hitszabályt értették kánonon, a niceai zsinaton használták e szót először a fegyelmi határozatokra. A tridenti zsinat viszont a szót a hitágazatokra használta, míg a fegyelmi határozatokat «decretum» néven ismeri.
- A katolikus mise-kánon a misének a Sanctustól egész az áldozásig terjedő része, amely az áldozat bemutatásának állandó módozatát adja.
- A görög egyházban a kánon kilenc sorozatból álló éneksorozat, melyből mindegyik meghatározott énekszakaszt tartalmaz. A kilenc énekcsoportozat jelenti az angyalok kilenc rendjét, egyúttal a szentháromság három személyét is, mert a kánonon végig mindegyik isteni személy háromszor van dicsérve, ami kilencet tesz ki. A kánon egy-egy sorozata rendszerint öt énekből áll; elsejét irmosznak (füzér) nevezik. A kánonból csak az irmoszokat éneklik, a többieket olvassák (v. ö. Melles Emil).