„Őrbottyán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
37. sor: 37. sor:
Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban ''villa sancti Nicolai'' néven, majd 1390-ben ''Zenth Myklos'' formában. Vácbottyánt 1332-1337 között ''Botuna'', majd 1376-ban ''Bathyan'' néven említette oklevél. A két [[középkor]]i falu a [[török hódoltság]] ideje alatt elnéptelenedett, a [[17. század|17]]-[[18. század]] fordulóján ''Pusztaszentmiklóst'' [[magyarok]], míg ''Bottyánt'' [[felvidék]]i [[szlovákok]] építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve ''Kiszentmiklós'', ''Felsőszentmiklós'' és ''Váczszentmiklós'' néven is említették. <ref name="tört stat">Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000, pp. 146/205</ref><ref name="1773 ö">''Lexicon Universorum Regni Hungaria Locorum Populo Sorum'', 1773, pp. 162-163</ref>
Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban ''villa sancti Nicolai'' néven, majd 1390-ben ''Zenth Myklos'' formában. Vácbottyánt 1332-1337 között ''Botuna'', majd 1376-ban ''Bathyan'' néven említette oklevél. A két [[középkor]]i falu a [[török hódoltság]] ideje alatt elnéptelenedett, a [[17. század|17]]-[[18. század]] fordulóján ''Pusztaszentmiklóst'' [[magyarok]], míg ''Bottyánt'' [[felvidék]]i [[szlovákok]] építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve ''Kiszentmiklós'', ''Felsőszentmiklós'' és ''Váczszentmiklós'' néven is említették. <ref name="tört stat">Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000, pp. 146/205</ref><ref name="1773 ö">''Lexicon Universorum Regni Hungaria Locorum Populo Sorum'', 1773, pp. 162-163</ref>


Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán [[Pest vármegye]] Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi [[Magyar nyelv|magyar]], utóbbi [[szlovák nyelv]]ű lakossággal.<ref name="1773 ö" /> [[Fényes Elek]] 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest-Pilis vármegye]] Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó [[szőlő]]vel és [[bor]]ral, a [[Grassalkovich család|Grassalkovich]] birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az [[Váci egyházmegye|egyházi kincstár]] tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.<ref name="Fényes">[[Fényes Elek]]: ''Magyarország geographiai szótára'', [[Pest]], 1851, 1./4. kötet, pp. 160/115</ref> 1900-ban nyerték el 1970-ig érvényes, Őr- és Vác- előtaggal ellátott neveiket.<ref name="tört stat" />
Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán [[Pest vármegye]] Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi [[Magyar nyelv|magyar]], utóbbi [[szlovák nyelv]]ű lakossággal.<ref name="1773 ö" /> [[Fényes Elek]] 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest-Pilis vármegye]] Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó [[szőlő]]vel és [[bor]]ral, a [[Grassalkovich család|Grassalkovich]] birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az [[Váci egyházmegye|egyházi kincstár]] tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.<ref name="Fényes">[[Fényes Elek]]: ''Magyarország geographiai szótára'', [[Pest]], 1851, 1./4. kötet, pp. 160/115</ref> 1895-ben Őrszentmiklós [[nagyközség (polgári korszak)|nagyközség]], Vácbottyán [[kisközség]] volt, az előbbi alá beosztva. Megkülönböztető előtaggal (Őr-, Vác-) ellátott neveiket 1900-ban nyerték el.<ref name="tört stat" />


A két [[mezőgazdaság]]i jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott [[Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal|Budapest-Veresegyház-Vác]] [[helyiérdekű vasút]]. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a [[szuburbanizáció]]<ref name="tört stat" />, főként [[Budapest]]en dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. A társadalmi átalakulás ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben; 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az [[ipar]]ból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a [[közlekedés]]i szektorban és huszada a közszolgálatok területén.<ref>Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950</ref>
A két [[mezőgazdaság]]i jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott [[Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal|Budapest-Veresegyház-Vác]] [[helyiérdekű vasút]]. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a [[szuburbanizáció]]<ref name="tört stat" />, főként [[Budapest]]en vagy [[Újpest (történelmi település)|Újpesten]] dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. 1933-ban Őrszentmiklós 284 házból álló nagyközség volt 1335 lakossal, 1-1 [[római katolikus]] és [[református]] elemi mindennapi népiskolával és általános továbbképző népiskolával, és egy azóta is működő téglagyárral. Vácbottyánt kevésbé dinamizálta a vasút átadása, 131 házában 631 lakos élt és 1 római katolikus mindennapi elemi népiskolával és általános továbbképző népiskolával rendelkezett.<ref>Magyarország helységnévtára 1933, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1933</ref>

A megindult fejlődés ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben, és a korszerű [[infrastruktúra]] kiépülése is váratott magára. 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az [[ipar]]ból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a [[közlekedés]]i szektorban és huszada a közszolgálatok területén.<ref>Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950</ref> A második világháború után a vízvezeték-hálózat hiánya mellett a nagy többségében egy vagy kétszobás lakások mindössze hatodában volt [[elektromos áram]].<ref>Az 1949. évi népszámlálás, 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950</ref>


A [[II. világháború]] után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/13/data/tabhun/4/load01_1_0.html A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001, Pest megye, 2001-es népszámlálás] (Hozzáférés: 2013. február 13.)</ref> A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.<ref>Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-16-1467-0</ref>
A [[II. világháború]] után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/13/data/tabhun/4/load01_1_0.html A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001, Pest megye, 2001-es népszámlálás] (Hozzáférés: 2013. február 13.)</ref> A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.<ref>Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-16-1467-0</ref>

A lap 2013. február 16., 23:30-kori változata

Őrbottyán
Őrbottyán vasútállomása
Őrbottyán vasútállomása
Őrbottyán címere
Őrbottyán címere		 Őrbottyán zászlaja
Őrbottyán zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásVáci
KistérségVeresegyházi
Jogállásnagyközség
PolgármesterCserepka András[1]
Irányítószám2162
Körzethívószám28
Népesség
Teljes népesség8203 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség264,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″
Őrbottyán (Pest vármegye)
Őrbottyán
Őrbottyán
Pozíció Pest vármegye térképén
Őrbottyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrbottyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Őrbottyán nagyközség Pest megyében a Váci járásban.

Címere

Alakja: középen hasított pajzs, melynek jobb oldalán az Árpád-ház címere, bal felén kék színben arany harang látható. A címert jobbról arany búzakalász, balról szőlővessző veszi körül.

Fekvése

Pest megyében a budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 km-re, északkeletre, a Nyugati Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában helyezkedik el.

Története

A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével.

Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban villa sancti Nicolai néven, majd 1390-ben Zenth Myklos formában. Vácbottyánt 1332-1337 között Botuna, majd 1376-ban Bathyan néven említette oklevél. A két középkori falu a török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett, a 17-18. század fordulóján Pusztaszentmiklóst magyarok, míg Bottyánt felvidéki szlovákok építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve Kiszentmiklós, Felsőszentmiklós és Váczszentmiklós néven is említették. [3][4]

Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán Pest vármegye Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi magyar, utóbbi szlovák nyelvű lakossággal.[4] Fényes Elek 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós Pest-Pilis vármegye Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó szőlővel és borral, a Grassalkovich birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az egyházi kincstár tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.[5] 1895-ben Őrszentmiklós nagyközség, Vácbottyán kisközség volt, az előbbi alá beosztva. Megkülönböztető előtaggal (Őr-, Vác-) ellátott neveiket 1900-ban nyerték el.[3]

A két mezőgazdasági jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott Budapest-Veresegyház-Vác helyiérdekű vasút. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a szuburbanizáció[3], főként Budapesten vagy Újpesten dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. 1933-ban Őrszentmiklós 284 házból álló nagyközség volt 1335 lakossal, 1-1 római katolikus és református elemi mindennapi népiskolával és általános továbbképző népiskolával, és egy azóta is működő téglagyárral. Vácbottyánt kevésbé dinamizálta a vasút átadása, 131 házában 631 lakos élt és 1 római katolikus mindennapi elemi népiskolával és általános továbbképző népiskolával rendelkezett.[6]

A megindult fejlődés ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben, és a korszerű infrastruktúra kiépülése is váratott magára. 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az iparból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a közlekedési szektorban és huszada a közszolgálatok területén.[7] A második világháború után a vízvezeték-hálózat hiánya mellett a nagy többségében egy vagy kétszobás lakások mindössze hatodában volt elektromos áram.[8]

A II. világháború után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.[9] A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.[10]

A rendszerváltás után következett be Őrbottyán történetének leggyorsabb fejlődési szakasza, 1990 és 2012 között a lakásállomány megduplázódott, a lakosságszám 4000 főről 7400 főre növekedett[11] és 2010-re kiépült a közcsatorna-hálózat.[12]

Népessége

Nevezetességei, hírességei

  • I. és II. világháborús emlékmű, mely a vácbottyáni római katolikus templom előtt található
  • Harangöntöde, Magyarország egyetlen harangöntödéje. Gombos Miklós (1953-) harangöntő mester[13]
  • Hűvösvölgyi Ildikó, színésznő[14]
  • Kvassay Jenő-szobor (1850–1919), vízmérnök, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja. Kvassay Jenő Általános Iskola[15]
  • Nagy Feró (1946-), énekes, színész, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere
  • Obersovszky (Oby) Gyula (1927-2001), író, költő, főszerkesztő, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse[16]
  • Pálos-kolostor, 1760 körül épült[17]
  • Sajó Elemér (1875-1934) vízépítő mérnök, gazdaságpolitikus[18]
  • Sólyom Irén, gobelin-varró[17]

Képgaléria

  • Rákóczi Ferenc út
    Rákóczi Ferenc út
  • Gombos Miklós harangöntödéje
    Gombos Miklós harangöntödéje
  • Őrbottyán térkép
    Őrbottyán térkép
  • Őrbottyáni helytörténet
    Őrbottyáni helytörténet

Források, jegyzetek

  1. ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000, pp. 146/205
  4. ↑ a b Lexicon Universorum Regni Hungaria Locorum Populo Sorum, 1773, pp. 162-163
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851, 1./4. kötet, pp. 160/115
  6. ↑ Magyarország helységnévtára 1933, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1933
  7. ↑ Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
  8. ↑ Az 1949. évi népszámlálás, 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
  9. ↑ A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001, Pest megye, 2001-es népszámlálás (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  10. ↑ Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-16-1467-0
  11. ↑ Magyarország helységnévtára 2012, Központi Statisztikai Hivatal (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  12. ↑ Az őrbottyáni csatornaberuházás (Hozzáfárés: 2013. február 13.)
  13. ↑ Gombos Miklós - Harangöntés (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  14. ↑ Köztünk éltek/élnek (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  15. ↑ Kvassay Jenő Általános Iskola, Őrbottyán (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  16. ↑ Őrbottyáni nevezetességek, Őrbottyáni Online Hírhatár (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  17. ↑ a b Őrbottyáni nevezetességek (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  18. ↑ Sajó Elemér, História, Tudósnaptár (Hozzáférés: 2012. március 18.)

Lásd még

További információk

Ez a Pest vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Őrbottyán&oldid=13038571”