„EMG-777” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 68. sor: | 68. sor: | ||
===A memória mennyisége=== |
===A memória mennyisége=== |
||
A készülékben található memória mennyiségét a különböző források eltérően adják meg. Ennek filozófiai okai vannak: A gyártás kezdetekor úgy gondolták, hogy a kalkulátoroknál szokásos módon csak a felhasználható memória mennyiségét adják meg így az első ismertetőkben a 64K 144K-ig bővíthető formula szerepelt, azonban a gyártás során mindig beépítették a teljes RAM mennyiséget. A konkurens típusoknál azonban elterjedt a teljes beépített memória mennyiségének megadása, ami értelemszerűen nagyobb, hiszen a rendszer által lefoglalt memóriaterületeket is tartalmazta. Mivel a piacon ez utóbbi jelölés terjedt el, az EMG is kénytelen volt alkalmazkodni hozzá, és a teljes memóriamennyiséget feltüntetni, így a 288 K byte, ebből 128 K byte a felhasználói programtár formulát használták. |
A készülékben található memória mennyiségét a különböző források eltérően adják meg. Ennek filozófiai okai vannak: A gyártás kezdetekor úgy gondolták, hogy a kalkulátoroknál szokásos módon csak a felhasználható memória mennyiségét adják meg így az első ismertetőkben a 64K 144K-ig bővíthető formula szerepelt, azonban a gyártás során mindig beépítették a teljes RAM mennyiséget. A konkurens típusoknál azonban elterjedt a teljes beépített memória mennyiségének megadása, ami értelemszerűen nagyobb, hiszen a rendszer által lefoglalt memóriaterületeket is tartalmazta. Mivel a piacon ez utóbbi jelölés terjedt el, az EMG is kénytelen volt alkalmazkodni hozzá, és a teljes memóriamennyiséget feltüntetni, így a 288 K byte, ebből 128 K byte a felhasználói programtár formulát használták. |
||
==A BASIC programozási nyelv== |
|||
A BASIC az 1980-as évek elején elterjedt, általánosan ismert interpreteres programozási nyelv volt. A fejlesztés alapja a [[Minimal BASIC]] előzetes szabványa, illetve A BASIC programozási nyelv <ref>Lőcs Gyula–Sarkadi Nagy István–Szlankó János: A BASIC programozási nyelv. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1976</ref> című kiadvány. Mivel a konkurens termékek szolgáltatásaival lépést szerettek volna tartani, több hasonló nyelvjárásból vettek át utasításokat, még a IBM 5100 APL nyelvéből is vettek át ötletet. |
|||
== Gazdasági politikai környezet == |
== Gazdasági politikai környezet == |
||
A lap 2013. február 11., 22:48-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Az EMG-777 az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG) által gyártott „programozható grafikus kalkulátor” volt, ami a gyakorlatban egy teljes értékű, többprocesszoros számítógép volt,[1] kijelzővel és 8"-os hajlékonylemez meghajtóval egybeépítve.
A készülék az 1983 év őszén megrendezett Brnói Nemzetközi Vásáron aranyérmet[2], valamint az 1984. évben BNV-nagydíjat[3] nyert. A kiterjesztett BASIC programozási nyelv, a processzorok közötti feladatmegosztást is kezelte.[4]
A készülék nullszériáját a 410 a többit a 404 szalagon szerelték össze. [5]
A fejlesztés célkitűzései
Az 1970-es évek közepére az EMG fejlesztői megkezdték a sikeres EMG 666 utódjának tervezését, amit Krizs Vladimir vezetett. Az új készüléknek a megfogalmazott kívánalmak szerint alkalmasnak kellett lennie a következőkre:
- alkalmas legyen műszerek vezérlésére
- a mért adatok grafikus megjelenítésére
- az adatok feldolgozására, tárolására
- műszaki-tudományos számításokra
- magas szintű programnyelven legyen programozható
- ne igényeljen különleges üzemeltetési környezetet
- mélyebb számítástechnikai képzettséget
- a felhasználás helyszínén legyen alkalmazható
- közvetlenül a felhasználó programozhassa és kezelhesse
- beszerzési és üzemeltetési költségei mérsékeltek legyenek
- a felépítéséhez korszerű, azonban könnyen hozzáférhető alkatrészekre legyen szükség
A fejlesztés alapját a Tektronix-4051 asztali számítógépe alkotta, amely abban az időben a használt tárolóképcsöves megjelenítési technológia miatt COCOM listán volt, ezért beszerzése nehézségekbe ütközött. Ennek ellenére ez lett a fejlesztés alapja, mivel:
- Szintén műszergyár készítette
- Alkalmas műszerek vezérlésére
- A mérési adatok grafikus megjelenítésére
- BASIC nyelven programozható
A fejlesztés során nem volt cél, hogy az EMG-777 bármely más típussal kompatibilis legyen, azonban több típusból merítettek ötleteket, illetve kisebb-nagyobb mértékben figyelembe vették az Intel ajánlásait.
A fejlesztés elején eldőlt, hogy a kiindulási típushoz képest több ponton el fognak térni:
| Tektronix-4051 | EMG-777 |
|---|---|
| Tároló képcső | Hagyományos közepes utánvilágítású képcső |
| Vektor grafika | Raszter grafika |
| Kazettás háttértároló | MOM 8"-os floppy |
| Egyprocesszoros felépítés | Többprocesszoros felépítés |
A fejlesztés 1977-től 1983-ig tartott mivel több más termék párhuzamos fejlesztése is folyt, illetve nem volt zökkenőmentes a külső fejlesztőkkel való együttműködés sem, amit a cikk végéhez fűzött szokatlan megjegyzés is hangsúlyoz[5].
A fejlesztés eredménye egy kis szériás termék lett, amely rengeteg csavart távtartót tartalmazott, az előlap borítása azonban vákuumformázott műanyagból készült.
Felépítése
Részei:
- Számítógépház
- Billentyűzet korlátozott magyar karakterkészlettel (Á, É, Ó, Ö, Ü, á, é, ó, ö és ü)
- Nyomtató
Az előlapon kapott helyet a monokróm kijelző (31 cm-es zöld fényű közepes utánavilágítású CRT kijelző), valamint a 8"-os floppy meghajtó. A monitor, floppy és a tápegység a házba fixen volt beépítve. Maga a számítógép 8 darab nyomtatott áramkörön került kialakításra, amelyek élcsatlakozóval csatlakoztak a házban kialakított passzív buszhoz. A busz eleinte wire-wrap vezetékezéssel, később többrétegű nyomtatott áramkörön került kialakításra.
A főprocesszor Am2901 (4 darab 4-bites bitszelet-technikát használó ALU-ból felépített 16 bites egység) és 3 darab Intel 8085 perifériális processzor.[6]
Csatlakoztatható volt hozzá:
- DARO 1154 vagy Robotron 1154 típusú nyomtató
- EMG perifériák a 666 buszon keresztül, amelyet az EMG 666-hoz fejlesztettek ki
- IEC-625 buszon keresztül a vonatkozó szabványoknak megfelelő perifériák
A készüléket a megfelelően kialakított fogantyúk segítségével lehetett áthelyezni, amihez a használati utasítás két ember közreműködését írta elő, azonban némi ügyességgel egy ember is fel tudta emelni.
A memória mennyisége
A készülékben található memória mennyiségét a különböző források eltérően adják meg. Ennek filozófiai okai vannak: A gyártás kezdetekor úgy gondolták, hogy a kalkulátoroknál szokásos módon csak a felhasználható memória mennyiségét adják meg így az első ismertetőkben a 64K 144K-ig bővíthető formula szerepelt, azonban a gyártás során mindig beépítették a teljes RAM mennyiséget. A konkurens típusoknál azonban elterjedt a teljes beépített memória mennyiségének megadása, ami értelemszerűen nagyobb, hiszen a rendszer által lefoglalt memóriaterületeket is tartalmazta. Mivel a piacon ez utóbbi jelölés terjedt el, az EMG is kénytelen volt alkalmazkodni hozzá, és a teljes memóriamennyiséget feltüntetni, így a 288 K byte, ebből 128 K byte a felhasználói programtár formulát használták.
A BASIC programozási nyelv
A BASIC az 1980-as évek elején elterjedt, általánosan ismert interpreteres programozási nyelv volt. A fejlesztés alapja a Minimal BASIC előzetes szabványa, illetve A BASIC programozási nyelv [7] című kiadvány. Mivel a konkurens termékek szolgáltatásaival lépést szerettek volna tartani, több hasonló nyelvjárásból vettek át utasításokat, még a IBM 5100 APL nyelvéből is vettek át ötletet.
Gazdasági politikai környezet
A készüléket a tervgazdálkodás keretein belül kellett megtervezni és gyártani, olymódon, hogy a termék ne veszélyeztesse az ESZR számítógépeket gyártó vállalatok, illetve testvéri országok, valamint az EMG számítógépgyártó kapacitását korábban átvevő Videoton érdekeit.
Ugyanakkor a hidegháború miatt a COCOM-lista alapján a Varsói Szerződés országaiba nem lehetett a NATO országokból fejlett eszközöket importálni. A szocialista országokban a gyártás folyamán a minőség nem mindig szerepelt a legmagasabb prioritások között, ezért az onnan beszerzett részegységek gyakran hagytak kívánnivalót maguk után.
Források
- ↑ http://retropages.uw.hu/EMG.html
- ↑ Krizs Vladimir: Üzemi Híradó, 1.évf. 6.szám / A 777 aranyérméhez (magyar nyelven) (pdf) pp. 3-6. EMG, 1983. október
- ↑ Üzemi híradó BNV '84 (magyar nyelven), 1984. június 1.
- ↑ http://www.dtic.mil/cgi-bin/GetTRDoc?Location=U2&doc=GetTRDoc.pdf&AD=ADA342838
- ↑ a b http://pontosido.tag.hu/keret.cgi?/400/EMG-777.htm
- ↑ Hiradástechnika XXXVI évfolyam 6. szám
- ↑ Lőcs Gyula–Sarkadi Nagy István–Szlankó János: A BASIC programozási nyelv. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1976
- ↑ Műszaki múzeum: Műszaki Tanulmánytár (magyar nyelven)
További információk
- EMG 777 galéria – képek a külsőről és a belső szerkezetről
- EMG-777, EMG és Hunor számológépek és számítógépek