„Sárközi György (költő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor: 27. sor:
}}
}}
{{egyért2|a költőről|Sárközy György (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a költőről|Sárközy György (egyértelműsítő lap)}}

⚫
[[Fájl:Sárközi György Bp07 Erzsébetkrt7.jpg|bélyegkép|<center>[[Emléktáblák Budapest VII. kerületében|Emléktáblája Budapest VII. kerületében]]]]

'''Sárközi György''' ([[Budapest]], [[1899]]. [[január 22.]] – [[Balf]], [[1945]]. [[március 8.]]) magyar [[költő]], próza[[író]], folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.
'''Sárközi György''' ([[Budapest]], [[1899]]. [[január 22.]] – [[Balf]], [[1945]]. [[március 8.]]) magyar [[költő]], próza[[író]], folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.


35. sor: 38. sor:


== Művei ==
== Művei ==
⚫
[[Fájl:Sárközi György Bp07 Erzsébetkrt7.jpg|bélyegkép|<center>[[Emléktáblák Budapest VII. kerületében|Emléktáblája Budapest VII. kerületében]]]]
* Angyalok harca ([[1926]])
* Angyalok harca ([[1926]])
* Váltott lélekkel ([[1927]])
* Váltott lélekkel ([[1927]])
41. sor: 43. sor:
* Szilveszter (elbeszélés, [[Debrecen]], [[1934]])
* Szilveszter (elbeszélés, [[Debrecen]], [[1934]])
* Viola (regény, [[Budapest]], [[1935]])
* Viola (regény, [[Budapest]], [[1935]])
* Dózsa (dráma, [[Budapest]], [[1939]])
* Dózsa (dráma, Budapest, [[1939]])
* Higgy a csodában ([[1942]])
* Higgy a csodában ([[1942]])
* Összes verse és kisebb műfordításai ([[Budapest]], [[1947]])
* Összes verse és kisebb műfordításai (Budapest, [[1947]])
* Válogatott versei (Bevezette és válogatta [[Illyés Gyula]], [[Budapest]], [[1954]])
* Válogatott versei (Bevezette és válogatta [[Illyés Gyula]], Budapest, [[1954]])
* Ég és föld között (összegyűjtött versei és versfordításai, [[Budapest]], [[1976]])
* Ég és föld között (összegyűjtött versei és versfordításai, Budapest, [[1976]])
* Válogatott versei (Szerkesztette [[Lator László]], [[Budapest]], [[1993]])
* Válogatott versei (Szerkesztette [[Lator László]], Budapest, [[1993]])
* Babaváros (verses mese) - ([[Móra Ferenc Kiadó]], [[Budapest]], [[1959]])
* Babaváros (verses mese) - ([[Móra Ferenc Könyvkiadó]], Budapest, [[1959]])


== Források ==
== Források ==

A lap 2013. február 5., 13:10-kori változata

Sárközi György
1937-ben
1937-ben
Élete
Született1899. január 22.
Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1945. március 8. (46 évesen)
Balf, Magyarország
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
Házastársa1936–1945: Molnár Márta
GyermekeiSárközi Mátyás (* 1937)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, vers, dráma, elbeszélés
Első műveAngyalok harca (1926)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Sárközy György (egyértelműsítő lap).
Emléktáblája Budapest VII. kerületében

Sárközi György (Budapest, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.) magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.

Élete

Édesanyja Kovács Zsófia.[1] Iskoláit Vácon és Budapesten végezte. 1917-ben fedezte fel Osvát Ernő. 1918-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. 1919-ben lektorként került az Athenaeum Könyvkiadóhoz, ahol 1938-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. Első kötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak Szabó Lőrinc és Németh László, akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: Váltott lélekkel. 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. 1935–1938 között a Válasz című folyóirat szerkesztője volt. 1936-ban megindította a Magyarország felfedezése című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc lányát. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.[2] 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.[3] 1938-ban a Frontnak a Válaszban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. 1939-ben egy ideig a Kelet Népe munkájában vett részt. 1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg Balfon.

Fia, Sárközi Mátyás (* 1937) író, szerkesztő, a BBC Televízió munkatársa.

Művei

  • Angyalok harca (1926)
  • Váltott lélekkel (1927)
  • Mint oldott kéve (történelmi regény, 1931)
  • Szilveszter (elbeszélés, Debrecen, 1934)
  • Viola (regény, Budapest, 1935)
  • Dózsa (dráma, Budapest, 1939)
  • Higgy a csodában (1942)
  • Összes verse és kisebb műfordításai (Budapest, 1947)
  • Válogatott versei (Bevezette és válogatta Illyés Gyula, Budapest, 1954)
  • Ég és föld között (összegyűjtött versei és versfordításai, Budapest, 1976)
  • Válogatott versei (Szerkesztette Lator László, Budapest, 1993)
  • Babaváros (verses mese) - (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1959)

Források

  1. ↑ HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406
  2. ↑ [http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02180a/illyes02185a/illyes02185a.html Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.
  3. ↑ A Márciusi Front tíz esztendje
Commons:Category:György Sárközi (poet)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György (költő) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárközi_György_(költő)&oldid=12996630”