„Sárközi György (költő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor: 27. sor:
}}
}}
{{egyért2|a költőről|Sárközy György (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a költőről|Sárközy György (egyértelműsítő lap)}}
'''Sárközi György''' ([[Budapest]], [[1899]]. [[január 22.]] – [[Balf]], [[1945]]. [[március 8.]]) magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.
'''Sárközi György''' ([[Budapest]], [[1899]]. [[január 22.]] – [[Balf]], [[1945]]. [[március 8.]]) magyar [[költő]], próza[[író]], folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.


== Élete ==
== Élete ==
Édesanyja Kovács Zsófia.<ref>HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406</ref> Iskoláit [[Vác]]on és [[Budapest]]en végezte. 1917-ben fedezte fel [[Osvát Ernő]]. 1918-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. 1919-ben lektorként került az [[Athenaeum Könyvkiadó]]hoz, ahol 1938-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. Első kötete 1926-ban jelent meg ''Angyalok harca'' címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak [[Szabó Lőrinc]] és [[Németh László (író)|Németh László]], akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: ''Váltott lélekkel''. 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. 1935–1938 között a [[Válasz]] című folyóirat szerkesztője volt. 1936-ban megindította a "[[Magyarország]] felfedezése" című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette [[Sárközi Márta|Molnár Mártát]], [[Molnár Ferenc]] lányát. 1937-ben a [[Márciusi Front]] egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.<ref>[http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02180a/illyes02185a/illyes02185a.html Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.</ref> 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.<ref>[http://mek.niif.hu/02000/02043/html/420.html A Márciusi Front tíz esztendje]</ref> 1938-ban a Frontnak a [[Válasz]]ban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. 1939-ben egy ideig a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népe]] munkájában vett részt. 1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. [[1945]]. [[március 8.|március 8]]-án végelgyengülésben halt meg [[Balf]]on.
Édesanyja Kovács Zsófia.<ref>HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406</ref> Iskoláit [[Vác]]on és [[Budapest]]en végezte. [[1917]]-ben fedezte fel [[Osvát Ernő]]. [[1918]]-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. [[1919]]-ben lektorként került az [[Athenaeum Könyvkiadó]]hoz, ahol [[1938]]-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. Első kötete [[1926]]-ban jelent meg ''Angyalok harca'' címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak [[Szabó Lőrinc]] és [[Németh László (író)|Németh László]], akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: ''Váltott lélekkel''. [[1927]]-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. [[1935]]–1938 között a [[Válasz]] című folyóirat szerkesztője volt. [[1936]]-ban megindította a ''[[Magyarország]] felfedezése'' című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette [[Sárközi Márta|Molnár Mártát]], [[Molnár Ferenc]] lányát. [[1937]]-ben a [[Márciusi Front]] egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.<ref>[http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02180a/illyes02185a/illyes02185a.html Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.</ref> 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.<ref>[http://mek.niif.hu/02000/02043/html/420.html A Márciusi Front tíz esztendje]</ref> 1938-ban a Frontnak a [[Válasz]]ban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. [[1939]]-ben egy ideig a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népe]] munkájában vett részt. [[1944]]-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben [[munkaszolgálat]]ra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg [[Balf]]on.


Fia, [[Sárközi Mátyás]] (*&nbsp;1937) író, szerkesztő, a BBC televízió munkatársa.
Fia, [[Sárközi Mátyás]] (*&nbsp;1937) író, szerkesztő, a [[BBC]] Televízió munkatársa.


== Művei ==
== Művei ==

A lap 2013. február 5., 13:05-kori változata

Sárközi György
1937-ben
1937-ben
Élete
Született1899. január 22.
Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1945. március 8. (46 évesen)
Balf, Magyarország
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
Házastársa1936–1945: Molnár Márta
GyermekeiSárközi Mátyás (* 1937)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, vers, dráma, elbeszélés
Első műveAngyalok harca (1926)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Sárközy György (egyértelműsítő lap).

Sárközi György (Budapest, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.) magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.

Élete

Édesanyja Kovács Zsófia.[1] Iskoláit Vácon és Budapesten végezte. 1917-ben fedezte fel Osvát Ernő. 1918-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. 1919-ben lektorként került az Athenaeum Könyvkiadóhoz, ahol 1938-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. Első kötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak Szabó Lőrinc és Németh László, akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: Váltott lélekkel. 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. 1935–1938 között a Válasz című folyóirat szerkesztője volt. 1936-ban megindította a Magyarország felfedezése című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc lányát. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.[2] 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.[3] 1938-ban a Frontnak a Válaszban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. 1939-ben egy ideig a Kelet Népe munkájában vett részt. 1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg Balfon.

Fia, Sárközi Mátyás (* 1937) író, szerkesztő, a BBC Televízió munkatársa.

Művei

Emléktáblája Budapest VII. kerületében

Források

  1. ↑ HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406
  2. ↑ [http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02180a/illyes02185a/illyes02185a.html Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.
  3. ↑ A Márciusi Front tíz esztendje
Commons:Category:György Sárközi (poet)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György (költő) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárközi_György_(költő)&oldid=12996615”