„Nagycsanád” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
| terület= 84,91
| szélességi fok= 46
| szélességi ívperc= 78
| szélességi ívmásodperc= 60
| hosszúsági fok= 20
| hosszúsági ívperc= 3435
| hosszúsági ívmásodperc= 60
}}
[[Kép:Németcsanád (Nagycsanád).jpg|thumb|250px|Az egykori Őscsanád (Németcsanád) a mai Nagycsanád része]]
[[Kép:Emlékmű (nagycsanádi katolikus temető).jpg|thumb|250px|Emlékmű a nagycsanádi római katolikus temetőben]]
== Fekvése ==
[[Nagyszentmiklós]]tól 8 km-re északra a [[Maros]] bal partján, a határ mellett fekszik. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád-[[Kiszombor]] közúti határátkelőhelyet.
({{coor dms|46|7|60|N|20|34|60|E|}})
 
== Nevének eredete ==
[[Csanád vezér]]nek a nevét viseli, aki monostorát alapította.
 
== Története ==
A település környéke már az [[újkőkor]]ban is lakott volt. A [[rézkor]]ból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a [[rómaiak]] egy katonai tábort létesítettek a településen. [[1111]]-ben ''Chonadiensis'' néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát [[Ajtony vezér|Ajtony]] építtette. [[1028]]-ban [[I. István magyar király|Szent István]] serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű [[Csanád vármegye|vármegye]] székhelye lett. [[1030]]-tól püspökség székhelye, első püspöke [[Szent Gellért|Gellért püspök]] lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a a római katolikus templom előtt áll).

Navigációs menü