„Moldávok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Impera (vitalap | szerkesztései)
ezek nem szubjektív tények, a nevezett forrásban a Veszedelmes moldovánokban is olvashatunk róla, azonkívül magától értetődőnek tűnik a moldáv vezetők ezen lépése
5. sor: 5. sor:


Egy 2009-es közvéleménykutatás szerint a fiatal korosztály egyre inkább úgy érzi, hogy a moldáv identitás egyazon lényegűnek tekinthető a román nemzeti identitással. 1998-ban még kevesebben mondták, hogy a románokkal azonosak lennének. Ennek ellenére még mindig kevés azoknak az aránya, akik teljes egészében románnak ítélik önmagukat és az ország lakóit. 1992-ben még az ország lakosságának 87%-a egyöntetűen moldovánnak tartotta magát és elutasította a román identitást.
Egy 2009-es közvéleménykutatás szerint a fiatal korosztály egyre inkább úgy érzi, hogy a moldáv identitás egyazon lényegűnek tekinthető a román nemzeti identitással. 1998-ban még kevesebben mondták, hogy a románokkal azonosak lennének. Ennek ellenére még mindig kevés azoknak az aránya, akik teljes egészében románnak ítélik önmagukat és az ország lakóit. 1992-ben még az ország lakosságának 87%-a egyöntetűen moldovánnak tartotta magát és elutasította a román identitást.

A történelmi dokumentumok garmadája is egyértelműen igazolja, hogy az orosz hódításig Besszarábia lakói is románnak tartották magukat, bár két külön államban éltek, viszont az államok közötti fúzió a 16. századtól erősödött és a 18. században a román fejedelmek a két ország (és [[Erdély]]) egyesítésén voltak.


=== A moldáv értelmiségek vélekedései az indentitásról ===
=== A moldáv értelmiségek vélekedései az indentitásról ===
A szovjet propaganda könnyűszerrel tudott érvényt szerezni állításainak az elmaradott vidéki lakosság körében, mely nem rendelkezett magasabb fokú iskolázottsággal. A továbbiakban saját értelmiséget is neveltek ki maguknak, de akadtak szovjetektől független moldovai értelmiségiek, akik eltérően minősítették Besszarábia lakosságának nemzeti hovatartozását.
A szovjet propaganda könnyűszerrel tudott érvényt szerezni állításainak az elmaradott vidéki lakosság körében, mely nem rendelkezett magasabb fokú iskolázottsággal. A továbbiakban saját értelmiséget is neveltek ki maguknak, de akadtak szovjetektől független moldovai értelmiségiek, akik a valós tények alapján minősítették Besszarábia lakosságának nemzeti hovatartozását.


[[Alexei Mateevici]] besszarábiai költő, aki a moldáv himnusz a ''Limba noastră'' (Mi nyelvünk) szerzője, úgy nyilatkozott, hogy a moldávok a régi Moldva utódai, de a román nemzet testének részét képezik, akik [[Havasalföld]]ön, [[Bukovina|Bukovinában]] és Erdélyben élnek.
[[Alexei Mateevici]] besszarábiai költő, aki a moldáv himnusz a ''Limba noastră'' (Mi nyelvünk) szerzője, úgy nyilatkozott, hogy a moldávok a régi Moldva utódai, de a román nemzet testének részét képezik, akik [[Havasalföld]]ön, [[Bukovina|Bukovinában]] és Erdélyben élnek.
21. sor: 23. sor:
A szovjet állam névleg támogatta a nemzetiségek egyenjoguságát, de a színfalak mögött folytatódott az erőszakos oroszítás. Az ország lakossága kétnyelvű lett és a vezetésben is orosz dominancia érvényesült, amely napjainkban is többé-kevésbé megmaradt még.
A szovjet állam névleg támogatta a nemzetiségek egyenjoguságát, de a színfalak mögött folytatódott az erőszakos oroszítás. Az ország lakossága kétnyelvű lett és a vezetésben is orosz dominancia érvényesült, amely napjainkban is többé-kevésbé megmaradt még.


Jóllehet Romániaban is maradtak regionális identitások, így Bukovinában, [[Munténia|Munténiában]], Moldvában és a [[Bánság]]ban is, ám mindez nem járt külön bukovinai, vagy bánsági és munténiai nemzeti identitás kialakításával, s a helyi nyelvjárások sem válltak külön nyelvekké, mint más nyelvek esetében.
Jóllehet Romániaban is maradtak regionális identitások, így Bukovinában, [[Munténia|Munténiában]], Moldvában és a [[Bánság]]ban is, amelyek visszavezethetőek az idegen (magyar, vagy osztrák) uralmakra. Ám ez nem járt külön bukovinai, vagy bánsági és munténiai nemzeti identitás kialakításával, s a helyi nyelvjárások sem válltak külön nyelvekké, mint más nyelvek esetében.


== A moldáv nemzetpolitika ==
== A moldáv nemzetpolitika ==
A függetlenség 1991-es elnyerése után a moldáv állam vezetői aa moldávok szuverenitását őrizték, sőt nacionalista moldáv törekvések ezt a romániai Moldva régióra is ki akarták terjeszteni. Romániában a kommunista berendezkedés miatt nem képezte 1989-ig semmilyen vita tárgyát Moldova és Románia, ugyan akadtak még az 1930-as években olyan csoportosulások, amelyek a két ország egyesülését szovjet vezetés alatt szerették volna, így akkor Nagy-Románia is szovjet szocialista köztársasággá válna, de ebből nem lett semmi. Így a szovjet vezetés a moldáv és román nemzet elkülönítésére törekedett, amelyhez szinte minden eszközt felhasználtak.
A függetlenség 1991-es elnyerése után a moldáv állam vezetői, hogy szuverenitásukat megőrizzék, folytatták a szovjet propaganda történetietlen moldáv eszméjét, sőt nacionalista moldáv törekvések ezt a romániai Moldva régióra is ki akarták terjeszteni. Romániában a kommunista berendezkedés miatt nem képezte 1989-ig semmilyen vita tárgyát Moldova és Románia, ugyan akadtak még az 1930-as években olyan csoportosulások, amelyek a két ország egyesülését szovjet vezetés alatt szerették volna, így akkor Nagy-Románia is szovjet szocialista köztársasággá válna, de ebből nem lett semmi. Így a szovjet vezetés a moldáv és román nemzet elkülönítésére törekedett, amelyhez szinte minden eszközt felhasználtak.


A szomszédos államok az egyensúlyok felborulásától tartva nem látják jónak a két ország esetleges egyesülését. Ez a probléma eredményezte még Transznisztria leválását, amit ugyan senki nem ismer el. Azon a területen még ma is cirill ábécével írják a moldáv (román) nyelvet és ha netán Transznisztria véglegesen leszakadna Moldovától, úgy csak ott maradna fenn már a moldáv nemzet eszméje.
A szomszédos államok az egyensúlyok felborulásától tartva nem látják jónak a két ország esetleges egyesülését. Ez a probléma eredményezte még Transznisztria leválását, amit ugyan senki nem ismer el. Azon a területen még ma is cirill ábécével írják a moldáv (román) nyelvet és ha netán Transznisztria véglegesen leszakadna Moldovától, úgy csak ott maradna fenn már a moldáv nemzet eszméje.
30. sor: 32. sor:
A moldáv kommunista vezetés látványos [[2009-es moldovai zavargások|2009-es bukása]] felerősítette a moldáv-román egyesülés folyamatát: Románia megnövelte a Moldovának nyújtott támogatást és egyre többen tartják elképzelhetőnek a két ország lassú egyesülését.
A moldáv kommunista vezetés látványos [[2009-es moldovai zavargások|2009-es bukása]] felerősítette a moldáv-román egyesülés folyamatát: Románia megnövelte a Moldovának nyújtott támogatást és egyre többen tartják elképzelhetőnek a két ország lassú egyesülését.


Románia vezetői és polgárainak egy része úgymond veszélyesnek tartja a moldáv nemzet fogalmát, mert ez megkérdőjelezné a román nemzet egységét és oszthatatlanságát, s további szakadásokat hozna magával az egyes régiók esetében.
Románia vezetői és polgárainak egy része úgymond veszélyesnek tartja a moldáv nemzet fogalmát, mert ez megkérdőjelezné a román nemzet egységét és oszthatatlanságát, s további szakadásokat hozna magával az egyes régiók esetében, igaz a moldáv nacionalisták Moldvára vonatkozó elképzelései mára életképtelenné váltak.


== Irodalom ==
== Irodalom ==

A lap 2013. január 30., 09:37-kori változata

A Moldávok, vagy másként Moldovánok, Moldorománok (saját és román nevükön Moldoveni, cirill ábécé szerint молдовень) ma Moldova államának keleti újlatin nyelvű lakossága. Nem tévesztendőek össze az egyesült Románia egyik elődjének számító Moldva lakosságával, amely ország magába foglalta Moldovát és Északkelet-Romániát. A moldovánok Moldova államalkotó nemzete, de a románoktól lényeges különbséget nem mutatnak, szokásaik a moldvai kultúrához kapcsolhatók, nyelvük sem tér a román nyelvtől. A moldován nemzet és nyelv fogalma az oroszosításhoz és a szovjet uralomhoz köthető. Oroszország 1812-ben háború árán szerezte meg az Oszmán Birodalomtól Besszarábia tartományt, ami addig a moldvai fejedelemség részét képezte. Az oroszok nyomban hozzáláttak a román és egyéb nemzetiségek erőszakos beolvasztásához. A szovjet időkben a kommunista vezetők már nem követték a cári Oroszország erőszakos, soviniszta és diszkriminatív politikáját, viszont, hogy a románok jogát a területre aláássák, kitalálták az önálló moldován nép fogalmát. Hasonló módszereket már akkor is alkalmaztak Európa szerte. Az 1990-es évekig a szovjet politikai akarat irányította a moldován nemzeti öntudatot, a Szovjetunió megszűnése után ennek alapja meginogni látszik.

Az identitás

A szovjetekre jellemző átnevelési akciók keretében a román lakosságot rászoktatták a moldován nemzeti érzületre, noha nyelvük és szokásaik a románokéval egyértelműen azonosak voltak. Mindez bár világos volt, de a lakosság többsége a párt és a szovjet állam iránti lojalitás tanújeleként feltétlenül ragaszkodott ehhez az illúzióhoz. Az idősebb korosztálya Moldovának, s elsősorban a vidékiek makacsul tartják magukat a szovjet nemzetpolitikai dogmákhoz. Közrejátszik ebben az is, hogy 1991-ig, az ország függetlenné válásáig a mezőgazdaságból élő vidéki lakosság a szovjet piacokon tudta értékesíteni termékeit, így a kiváló minőségű moldvai bort is. 1991 óta Moldova gazdasági helyzete csak romlik és sokan visszasírják a Szovjetuniót, hallani sem akarva az utóbbi években újból előtérbe kerülő román-moldáv egyesülésről, mivel az még tovább rontaná az ország nehéz gazdasági helyzetét.

Egy 2009-es közvéleménykutatás szerint a fiatal korosztály egyre inkább úgy érzi, hogy a moldáv identitás egyazon lényegűnek tekinthető a román nemzeti identitással. 1998-ban még kevesebben mondták, hogy a románokkal azonosak lennének. Ennek ellenére még mindig kevés azoknak az aránya, akik teljes egészében románnak ítélik önmagukat és az ország lakóit. 1992-ben még az ország lakosságának 87%-a egyöntetűen moldovánnak tartotta magát és elutasította a román identitást.

A történelmi dokumentumok garmadája is egyértelműen igazolja, hogy az orosz hódításig Besszarábia lakói is románnak tartották magukat, bár két külön államban éltek, viszont az államok közötti fúzió a 16. századtól erősödött és a 18. században a román fejedelmek a két ország (és Erdély) egyesítésén voltak.

A moldáv értelmiségek vélekedései az indentitásról

A szovjet propaganda könnyűszerrel tudott érvényt szerezni állításainak az elmaradott vidéki lakosság körében, mely nem rendelkezett magasabb fokú iskolázottsággal. A továbbiakban saját értelmiséget is neveltek ki maguknak, de akadtak szovjetektől független moldovai értelmiségiek, akik a valós tények alapján minősítették Besszarábia lakosságának nemzeti hovatartozását.

Alexei Mateevici besszarábiai költő, aki a moldáv himnusz a Limba noastră (Mi nyelvünk) szerzője, úgy nyilatkozott, hogy a moldávok a régi Moldva utódai, de a román nemzet testének részét képezik, akik Havasalföldön, Bukovinában és Erdélyben élnek.

Emanoil Catelli az 1917 és 1918 között fennállt Moldáv Demokratikus Köztársaság egyik politikusa (később már Romániában tevékenykedett), Mateevicivel egyidőben azt mondta, hogy a moldáv nemzet 106 esztendeig (azaz 1812-től 1918-ig) hallgatásra volt ítélve, az oroszok csak holmi moldávokká fokozták le őket, pedig ők románok.

Maria Cebotari szoprán énekesnő tiltakozott az ellen, hogy őt bárki besszarábiai románnak tartsa, ő egyszerűen csak román.

Grigore Vieru költő, Eugen Doga zeneszerző, Gheorghe Duca a Moldáv Tudományos Akadémia elnöke is pánromán eszméket vallottak. Constantin Tănase Moldovában ma is vezeti a román nemzeti eszmét hirdető Timpul de dimineață lapot.

A moldáv identitás helyzete mindig annak megfelelően változott, hogyan alakult a politika Besszarábiában. 1938-ig Romániához tartozó területen románnak tekintették a lakosságot. Egy apró terület Moldovai SzSzK néven ekkor már létezett a Szovjetunión belül (ma Ukrajna és Transznisztria osztozik rajta), ahol hivatalosan moldávnak nevezték az ott élő románokat. Besszarábia 1938-ban történt szovjet bekebelezésével az egész területre kiterjesztették a szovjet propagandát. Rövid ideig, 1941-től 1944-ig Románia visszacsatolta a területet és eltörölte a térség közigazgatásából a cirill ábécét valamint a moldován megjelölést. 1944-ben a szovjet csapatok visszafoglalták a románoktól a területet és visszaállt a korábbi hivatalos álláspont.

A szovjet állam névleg támogatta a nemzetiségek egyenjoguságát, de a színfalak mögött folytatódott az erőszakos oroszítás. Az ország lakossága kétnyelvű lett és a vezetésben is orosz dominancia érvényesült, amely napjainkban is többé-kevésbé megmaradt még.

Jóllehet Romániaban is maradtak regionális identitások, így Bukovinában, Munténiában, Moldvában és a Bánságban is, amelyek visszavezethetőek az idegen (magyar, vagy osztrák) uralmakra. Ám ez nem járt külön bukovinai, vagy bánsági és munténiai nemzeti identitás kialakításával, s a helyi nyelvjárások sem válltak külön nyelvekké, mint más nyelvek esetében.

A moldáv nemzetpolitika

A függetlenség 1991-es elnyerése után a moldáv állam vezetői, hogy szuverenitásukat megőrizzék, folytatták a szovjet propaganda történetietlen moldáv eszméjét, sőt nacionalista moldáv törekvések ezt a romániai Moldva régióra is ki akarták terjeszteni. Romániában a kommunista berendezkedés miatt nem képezte 1989-ig semmilyen vita tárgyát Moldova és Románia, ugyan akadtak még az 1930-as években olyan csoportosulások, amelyek a két ország egyesülését szovjet vezetés alatt szerették volna, így akkor Nagy-Románia is szovjet szocialista köztársasággá válna, de ebből nem lett semmi. Így a szovjet vezetés a moldáv és román nemzet elkülönítésére törekedett, amelyhez szinte minden eszközt felhasználtak.

A szomszédos államok az egyensúlyok felborulásától tartva nem látják jónak a két ország esetleges egyesülését. Ez a probléma eredményezte még Transznisztria leválását, amit ugyan senki nem ismer el. Azon a területen még ma is cirill ábécével írják a moldáv (román) nyelvet és ha netán Transznisztria véglegesen leszakadna Moldovától, úgy csak ott maradna fenn már a moldáv nemzet eszméje.

A moldáv kommunista vezetés látványos 2009-es bukása felerősítette a moldáv-román egyesülés folyamatát: Románia megnövelte a Moldovának nyújtott támogatást és egyre többen tartják elképzelhetőnek a két ország lassú egyesülését.

Románia vezetői és polgárainak egy része úgymond veszélyesnek tartja a moldáv nemzet fogalmát, mert ez megkérdőjelezné a román nemzet egységét és oszthatatlanságát, s további szakadásokat hozna magával az egyes régiók esetében, igaz a moldáv nacionalisták Moldvára vonatkozó elképzelései mára életképtelenné váltak.

Irodalom

  • Matthew H. Ciscel (2007) The Language of the Moldovans: Romania, Russia, and Identity in an Ex-Soviet Republic", ISBN 0739114433
  • King, C. (2000) The Moldovans: Romania, Russia and the Politics of Culture, Hoover Institution Press, ISBN 0-8179-9792-X.

Külső hivatkozások