„Morell Mihály” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
131. sor: | 131. sor: | ||
*Magyar Filmszemle Életmű-díj (1995); |
*Magyar Filmszemle Életmű-díj (1995); |
||
*Kiskunfélegyháza díszpolgára (2007); |
*Kiskunfélegyháza díszpolgára (2007); |
||
* [[Kiváló művész]] (2011). |
* [[A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]] (2011). |
||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
A lap 2013. január 28., 21:18-kori változata
Morell Mihály (Zombor, 1911. december 27.) festő, szobrász és vágó. Képzőművész és filmes, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Életpályája
Morell Mihály családja az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után kényszerült elhagyni szülőföldjét, Kiskunfélegyházára költöztek, így Morell Mihály ifjúsága ehhez a városhoz kötődött, itt érettségizett a Szent László Gimnáziumban. Az 1930-as években folytatott felsőfokú tanulmányokat Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol rajzot és festészetet Glatz Oszkártól tanult, szobrászatot pedig Kisfaludi Strobl Zsigmondtól. Diplomáját 1941-ben kapta kézhez.
Rövid ideig rajzot tanított Kiskunfélegyházán, festett és szobrászkodott, 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott, mint vágó. Első filmjét Szőts Istvánnal készítette Nyirő József Emberek a havason című könyvéből. Számos sikeres magyar film vágója volt, köztük, Ének a búzamezőkről, Gyöngyvirágtól a lombhullásig, A 9-es kórterem, Légy jó mindhalálig, Pacsirta, Szinbád. Képi látásmódja nagyban segítette az ő kiemelkedő filmvágó technikáját. 1941-ben állították fel I. világháborús emlékművét Kiskunfélegyházán, melyet az 1997-es felújításkor a középpontban álló katona alakja mellett harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített. A filmgyárban dolgozva sem hagyta abba a képzőművészettel való foglalkozást, továbbra is festett, s a Hunnia Filmgyár megrendelésére számos portrészobrot alkotott szakmai kiválóságokról, amelyek a Hunnia Filmgyár kertjében lettek elhelyezve. 1955-ben jutott műteremhez.
Naturalista, historizáló stílusban kezdett alkotni, az 1960-as évektől természet- és emberszemlélete az absztrakt és a geometrikus forma irányába nyitott, sőt a szürrealizmus is megérintette. Portrészobrai karakteresek, kisplasztikái mozgalmasak és elvontak. Szoborterveiről grafikákat készített, ezek a Kiskun Múzeum állandó kiállításán láthatók.
Kiállítások (válogatás)[1]
Egyéni
- 1971 • Dorottya u. Kiállítóterem, Budapest • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
- 1975 • Fészek Klub, Budapest
- 1979 • Csók István Galéria, Budapest
- 1990 • Vigadó Galéria, Budapest
- 1992 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
- 1997 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiállítás)
- 2000 • Újpest Galéria, Budapest
- 2004 • Tér-képek, szobrok - Morell Mihály festőművész kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest
- 2011. január Morell Mihály grafikái szoborterveiről, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
Csoportos
- 1970 • Kiskunfélegyháza • Salzburg
- 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
- 2011 • XIII. Állami Művészeti Díjazottak kiállítása, Magyar Alkotóművészek Háza - Olof Palme Ház, Budapest
Köztéri alkotásai
A Hunnia Filmgyár kertjében a szakma kiválóságairól a következő szobrok:
- Pán József (bronz mellszobor, 1960)
- Gertler Viktor (bronz mellszobor, 1970)
- Bán Frigyes (bronz mellszobor, 1971)
- Keleti Márton (bronz mellszobor, 1974)
- Hegyi Barnabás (bronz fejportré, 1979)
- Szász Péter (bronz mellszobor, 1984)
- Ranódi László (bronz félalakos szobor, 1984)
- Homoki Nagy István (bronz mellszobor, 1984)
- Macskássy Gyula (bronz fejportré, 1987).
Filmjeiből [2]
|
|
Díjak, elismerések
- Érdemes művész (1978);
- Magyar Filmszemle Életmű-díj (1995);
- Kiskunfélegyháza díszpolgára (2007);
- Kiváló művész (2011).
Hivatkozások
Források
- Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Főszerk. Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Morell Mihály szócikkét lásd 841. p. ISBN 963-8477-45-8