„Görögország történelme” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
dátum jav. AWB (8350)
a (dátum jav. AWB (8350))
Nincs általános egyetértés affelől, mikortól számítsuk az ókori Görögország korát. A közhasználatban ez a [[Római Birodalom]] uralma előtti teljes görög történelmet jelöli, a különböző történészek azonban gyakran eltérően határozzák ezt meg. Egyes szerzők ideértik a [[minószi civilizáció|minószi]] és [[mükénéi civilizáció]]t is, mások azzal érvelnek, hogy ezek annyira különböztek a későbbi görög kultúrától, hogy külön kell őket kezelni. A görög történelmet hagyományosan az első [[olimpiai játékok]]tól, [[i. e. 776]]-tól számították. Ez [[a poliszok kora]], amelyet az [[i. e. 6. század]]tól a klasszikus görög civilizáció koraként emlegetnek. A korszak hagyományos vége [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] halála, [[i. e. 323]]. A következő időszakot a [[hellenisztikus Görögország]] korának nevezik. Nem mindenki választja azonban külön a klasszikus és hellenisztikus Görögországot, néhányan a klasszikus kort egészen a kereszténység [[3. század]]i felemelkedéséig tartó időszakként kezelik.
 
A legtöbb történész az antik Görögországot tekinti a [[nyugati civilizáció]] alapjának. A görög kultúra nagy hatással volt a Római Birodalomra, amely elterjesztette [[Európa]] sok részén. Az ókori görög civilizációnak a modern világra óriási hatása volt a nyelv, politika, oktatási rendszer, filozófia, művészet és építészet területén, különösen a [[reneszánsz]] korában és a [[18. század|18.]]-[[19. század]]i Európában és [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] ([[klasszicizmus]]).
 
=== Preklasszikus kor ===
 
A görögök a tudomány mai állása szerint [[Balkán-félsziget]]re több hullámban vándoroltak be az [[i. e. 3. évezred]] végétől kezdve. Az utolsó ilyen hullám a [[dór vándorlás]] volt.
Az [[i. e. 16. század|i. e. 16]]-[[I. e. 11. század|11.]] századig tartó kor a [[mükénéi Görögország]] időszaka volt, amely leginkább a [[trójai háború]]ról, [[Homérosz]] elbeszéléséből ismert.
 
Az i. e. 11-[[I. e. 8. század|8.]] századig tartó időszak az úgynevezett [[görög sötét kor]], amiről nem szól [[elsődleges forrás]], és csak gyér [[régészet]]i leletek maradtak fenn belőle. [[Másodlagos forrás|Másodlagos]] és [[harmadlagos forrás|harmadlagos szövegek]], mint [[Hérodotosz]] ''Hisztoriai'', [[Pauszaniasz Periégétész|Pauszaniasz]] ''Görögország leírása'', [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] ''Bibliothéké'' és [[Eusebius Sophronius Hieronymus|Szent Jeromos]] ''Khronikon'' c. munkája, rövid kronológiát és királylistákat tartalmaznak erre az időszakra vonatkozóan.
{{bővebben|A poliszok kora}}
 
Az i. e. 6. századtól számítjuk a klasszikus görög civilizáció korát. Az időszak első szakaszát két nagy háború határozta meg, a [[görög-perzsa háború]] ([[i. e. 500]]-[[i. e. 448]]), majd a [[peloponnészoszi háború]] ([[i. e. 431]]-[[i. e. 404]]). Ez utóbbi Athén teljes vereségével ért véget, és egy ideig [[Spárta]], majd [[i. e. 371]]-től [[Thébai]] lett Görögország legerősebb polisza. [[I. e. 346]]-ban azonban az eredetileg a mai Görögország északi területét uraló [[Makedónia|makedón]] király kiterjesztette hatalmát valamennyi görög poliszra, kiépítve a [[Makedón Birodalom|Makedón Birodalmat]].
 
{{bővebben|Hellenisztikus Görögország}}
{{bővebben|Római Görögország}}
 
[[I. e. 187]]-[[i. e. 123|123]] között Görögország fokozatosan a [[Római Birodalom]] részévé vált. A rómaiak ugyanakkor a görög kultúra befolyása alá kerültek. A rómaiak helyi közigazgatást hagytak a görögöknek, és nem szüntették a meglévő politikai struktúrákat. Athénban például az [[Agora]] továbbra is a politikai és polgári élet színtere maradt.
[[Caracalla dekrétuma]] i. sz. [[212]]-ben minden görögországi szabad felnőtt férfire kiterjesztette a [[római polgárjog]]ot. Caracalla dekrétuma felgyorsította azt a folyamatot, amely a római hatalom Itáliából Görögországba és keletre való áthelyeződéséhez vezetett.
 
[[August Heisenberg]] szerint a [[Bizánci Birodalom]] a ''görög nép római állama, amely kereszténnyé lett''. A késő ókor és a [[középkor]] folyamán a görögök lakta terület lett a klasszikus ókori civilizáció örököse, majd továbbadója egész [[Európa]] számára. A görögök a Római Birodalom kettéosztása, majd a [[Nyugatrómai Birodalom]] összeomlása után kerültek ebbe a pozícióba. [[Konstantinápoly]] vezető szerepe akkor kezdődött, amikor [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] ide, a régi görög gyarmatvárosba, [[Konstantinápoly|Büzantion]]ba helyezte a birodalom fővárosát.
 
A birodalom korai szakaszát ([[324]]-[[610]]) Nagy Konstantin és [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] alakja fémjelzi. A római tradíció folytatóiként ekkor a birdodalom határainak védelme, ill. a birodalom helyreállítása volt a céljuk. Ugyanekkor vált először szabadon gyakorolható, majd államvallássá a kereszténység, s rengeteg belső konfliktus származott a doktrinális különbségekből ''(eretnekségek)'', végül sikerült rögzíteni az [[ortodox kereszténység|ortodox]] doktrínát..
 
A középső bizánci éra ([[610]]-[[867]]) első részében külső támadások érték a birodalmat a [[perzsák]], [[longobárdok]], [[avarok]], [[Szláv népek|szlávok]], [[bolgár-törökök]] és [[arabok]]) részéről. Ezek a támadások nem korlátozódtak a határterületekre, hanem a belső területeket, sőt a fővárost is fenyegették. Végül a támadók nem is hagyták el a birodalom területét, hanem benne megtelepedve, Bizánccal ellenséges új államokat hoztak létre. A belső és külső körülmények a birodalom szerkezetének átalakulásához vezettek. Beteljesedtek az előző korszakban elindult folyamatok, bekövetkezett a szabad parasztok túlsúlya, elterjedtek a katonai birtokok, létrejött a [[théma]]-rendszer. A kormányzat és a társadalom eltéveszthetetlenül göröggé vált, a [[képrombolás|képromboló mozgalom]] után az [[ortodox kereszténység|ortodoxia]] helyreállítása pedig sikeres térítő akciókat tett lehetővé a szomszéd népek körében. amivel bizánci kulturális befolyás alá vonták őket. Ebben az időszakban a birodalom területileg és gazdaságilag visszaesett, elveszített gazdag területeket, de nagyobb kulturális, nyelvi és dogmatikai homogenitásra tett szert.
 
A [[8. század]]tól kezdve a birodalom kezdett magához térni az egymás követő inváziók sokkjából és megkezdődött Görögország visszafoglalása. [[Szicília|Szicíliából]] és [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiából]] görög telepeseket hoztak be, a szlávokat pedig vagy kiszorították, vagy asszimilálták. A [[9. század]] közepére Görögország görög volt megint, városai ismét fejlődni kezdtek a nagyobb biztonság és a hatékony központi ellenőrzés következtében.
132 367

szerkesztés

Navigációs menü