„Tripoliszi Grófság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: tl:Kondado ng Tripoli |
link |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Siege of Tripoli Painting (1289).jpg|right|200px|thumb|Tripoli ostroma 1289-ben]] |
[[Fájl:Siege of Tripoli Painting (1289).jpg|right|200px|thumb|Tripoli ostroma 1289-ben]] |
||
⚫ | |||
⚫ | A '''Tripoliszi Grófság''' (1109-1289) volt az utolsóként alapított keresztes állam Kis-Ázsiában, mely a mai Észak-[[Libanon]] területén terült el. A grófság magvát adó város, [[Tripoli (Libanon)|Tripoli]], mindmáig létezik. A grófság területét a keresztes hadak 1109-ben szerezték meg, majd Toulouse-i Bertrand vezetése alatt szerveződött meg a grófság, mely a jeruzsálemi király vazallusa lett. A grófság később az [[Antiochiai Fejedelemség]]be tagozódott be a |
||
⚫ | A '''Tripoliszi Grófság''' (1109-1289) volt az utolsóként alapított keresztes állam Kis-Ázsiában, mely a mai Észak-[[Libanon]] területén terült el. A grófság magvát adó város, [[Tripoli (Libanon)|Tripoli]], mindmáig létezik. A grófság területét a keresztes hadak 1109-ben szerezték meg, majd Toulouse-i Bertrand vezetése alatt szerveződött meg a grófság, mely a jeruzsálemi király vazallusa lett. A grófság később az [[Antiochiai Fejedelemség]]be tagozódott be a [[13. század]] folyamán. A Tripoliszi Grófság 1289-ben esett el a muszlim [[mamelukok]] kardja által. |
||
== Tripoliszi Grófság megszületése == |
== Tripoliszi Grófság megszületése == |
||
⚫ | A Tripoliszi Grófság megszervezése [[IV. Rajmund toulouse-i gróf]] ötlete volt, Rajmund egyike volt a legbefolyásosabb és legvagyonosabb keresztes vezéreknek, kit az a vágy fűtött, hogy az I. keresztes hadjárat után birtokokat szerezzen magának a [[Szentföld]]ön. Időközben nyugati urak kezébe került Antiochia, a [[Jeruzsálemi Királyság]], valamint az [[Edesszai Grófság]]; Raymond mindösszesen [[Bizánci Birodalom|Bizánctól]] tudott területeket nyerni, azonban azokat bölcsen használva jelentősen megerősítette, s Tripolitól néhány mérföldre várat építtetett. Ezt használta később hídfőként az ostromhoz, minek beteljesültét ő maga már nem láthatta meg, mivel 1105-ben elhunyt, azonban az ostrom folytatódott, majd 1109. július 12-én Tripoli kapitulált. Tripoli területe két részre osztatott, az északi területeket Cardagne grófja, Vilmos kapta, míg a déli területeket Bertrand, Toulouse grófja, Raymond fia kapta. |
||
⚫ | |||
⚫ | A Tripoliszi Grófság megszervezése [[ |
||
A Tripoliszi Grófság megszületésével a Jeruzsálemi Királyság, s így a keresztes államok kiterjesztették fennhatóságukat a [[Földközi-tenger]] teljes keleti partvidékére. A jeruzselemi királynak, [[I. Balduin jeruzsálemi király|I. Balduinnak]] komoly szerepe volt a muszlim védők megtörésében, valamint Bertrand birtokigényének érvényesítésében, ennek okáért a mindenkori tripoliszi gróf hűséggel tartozott a mindenkori jeruzsálemi királynak, maga a grófság nem lett része a Jeruzsálemi Királyságnak, de annak hűbérese lett. |
A Tripoliszi Grófság megszületésével a Jeruzsálemi Királyság, s így a keresztes államok kiterjesztették fennhatóságukat a [[Földközi-tenger]] teljes keleti partvidékére. A jeruzselemi királynak, [[I. Balduin jeruzsálemi király|I. Balduinnak]] komoly szerepe volt a muszlim védők megtörésében, valamint Bertrand birtokigényének érvényesítésében, ennek okáért a mindenkori tripoliszi gróf hűséggel tartozott a mindenkori jeruzsálemi királynak, maga a grófság nem lett része a Jeruzsálemi Királyságnak, de annak hűbérese lett. |
A lap 2013. január 13., 20:00-kori változata
A Tripoliszi Grófság (1109-1289) volt az utolsóként alapított keresztes állam Kis-Ázsiában, mely a mai Észak-Libanon területén terült el. A grófság magvát adó város, Tripoli, mindmáig létezik. A grófság területét a keresztes hadak 1109-ben szerezték meg, majd Toulouse-i Bertrand vezetése alatt szerveződött meg a grófság, mely a jeruzsálemi király vazallusa lett. A grófság később az Antiochiai Fejedelemségbe tagozódott be a 13. század folyamán. A Tripoliszi Grófság 1289-ben esett el a muszlim mamelukok kardja által.
Tripoliszi Grófság megszületése
A Tripoliszi Grófság megszervezése IV. Rajmund toulouse-i gróf ötlete volt, Rajmund egyike volt a legbefolyásosabb és legvagyonosabb keresztes vezéreknek, kit az a vágy fűtött, hogy az I. keresztes hadjárat után birtokokat szerezzen magának a Szentföldön. Időközben nyugati urak kezébe került Antiochia, a Jeruzsálemi Királyság, valamint az Edesszai Grófság; Raymond mindösszesen Bizánctól tudott területeket nyerni, azonban azokat bölcsen használva jelentősen megerősítette, s Tripolitól néhány mérföldre várat építtetett. Ezt használta később hídfőként az ostromhoz, minek beteljesültét ő maga már nem láthatta meg, mivel 1105-ben elhunyt, azonban az ostrom folytatódott, majd 1109. július 12-én Tripoli kapitulált. Tripoli területe két részre osztatott, az északi területeket Cardagne grófja, Vilmos kapta, míg a déli területeket Bertrand, Toulouse grófja, Raymond fia kapta.
A Tripoliszi Grófság megszületésével a Jeruzsálemi Királyság, s így a keresztes államok kiterjesztették fennhatóságukat a Földközi-tenger teljes keleti partvidékére. A jeruzselemi királynak, I. Balduinnak komoly szerepe volt a muszlim védők megtörésében, valamint Bertrand birtokigényének érvényesítésében, ennek okáért a mindenkori tripoliszi gróf hűséggel tartozott a mindenkori jeruzsálemi királynak, maga a grófság nem lett része a Jeruzsálemi Királyságnak, de annak hűbérese lett.
A grófság területe
A Tripoliszi gróf uralta a Földközi-tenger partvidékét Maracleától Bejrútig, ereje teljében a grófság határai egészen a Krak des Chevaliers-ig nyúltak be szárazföldre. A grófság területe uradalmakra tagolódott, melyek legtöbbje kikötői központokban létesült.
Vallás
A Tripoliszi Grófság esetében magától értetődő lenne, hogy a jeruzsálemi pátriárkának legyen vallási tekintetben alárendelve, azonban a valóságban nem így volt, a grófság teljes területe az antiochiai pátriárka fennhatósága alá esett, mely a két állam közti szoros együttműködés ékes példája és bizonyítéka lehet.
A grófság eleste
1187. július 4-én a hattini csatában a keresztesek egyik legnagyobb vereségüket szenvedték el a muzulmán Szaladin szultán seregétől. 1187. október 2-án Szaladin (Szaláh ad-Dín) szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tiberias-tó melletti csatában előzőleg legyőzte Guido jeruzsálemi király seregét. A hír nagyon gyorsan elérte Európát és I. Vilmos szicíliai király azonnal hajóhadat indított a Szentföldre, s ezzel megakadályozta, hogy Szaladin elfoglalja Tripolit. Azonban a grófság eleste elkerülhetetlen volt, a folyamatos harcok, a kellő mennyiségű utánpótlás hiánya, valamint a muszlim nyomás végül megtörte a grófságot. Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultán elhatározta, hogy beveszi az utolsó keresztes államot a Szentföldön, mely akkor I. Lúcia tripoliszi grófnő birtokában volt, ő és férje, Narjot de Toucy voltak a Tripoliszi Grófság utolsó uralkodói. Az ostrom 1289 márciusában vette kezdetét, és egyiptomi győzelemmel zárult, ezzel a Tripoliszi Grófság betagozódott Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultán birodalmába, és megszűnt létezni. Lúcia Ciprusra menekült. Halála után 1299-ben egyetlen gyermeke, Fülöp örökölte a grófi címet, aki viszont a következő évben meghalt, így ez a cím ezután a ciprusi királyi házra szállt.
Források
- Jean Richard. The Crusades: c. 1071-c. 1291. Cambridge University Press (1999). ISBN 978-0-521-62566-1