„II. Jazdagird szászánida király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: diq:Yezdıgırd II |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
| születési dátum = |
| születési dátum = |
||
| születési hely = |
| születési hely = |
||
| halálozási dátum = [[456]] |
| halálozási dátum = [[456]]. [[december]]e |
||
| halálozási hely = |
| halálozási hely = |
||
| temetés dátuma = |
| temetés dátuma = |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
|}} |
|}} |
||
'''II. Jazdagirt''' (? – [[456]]. [[december 15.]]) [[V. Bahrám]] fia, a [[Szászánida Birodalom]] királya |
'''II. Jazdagirt''' (? – [[456]]. [[december 15.]]) [[V. Bahrám]] fia, a [[Szászánida Birodalom]] királya 439-456 között. |
||
Szerény és igazságos király volt, ám elnyomta a vallási kisebbségeket, főleg a [[kereszténység]]et. Uralkodása elején [[II. Jazdagirt]] létrehozott egy soknemzetiségű hadsereget, melyben még a szövetséges [[hinduk]] is harcoltak. Megtámadta a [[Keletrómai Birodalom|Keletrómai Birodalmat]], mely erődítményeket épített perzsa területen, [[Carrae]]hoz közel, hogy azokból katonai akciókat indítson. A perzsa támadás váratlanul érte a rómaiakat, akik, nem lévén túl sokan, nem nagy ellenállást fejtettek ki. így Jazdagirt sok római területet meg tudott szerezni. A bizánci császár, [[II. Teodosius]], békét kért, elküldve tárgyalni vezérét Jazdagirt táborába. 441-ben mindkét fél megígérte, hogy nem épít erődítményeket a két birodalom határán. Jazdagirt jobb tárgyalási helyzetben volt, a keleti határon történt [[kidarita]] támadás miatt azonban nem tudott nagyobb eredményt elérni. A kidariták Parthiát és Jwarizmot támadták meg. Jazdagirt 443-ban Neiskabarban gyűjtötte össze seregét, és hosszú hadjáratba kezdett a kidariták ellen. Végül, jó pár csata után, legyőzte a kidaritákat és 450-ben az Oxus folyón túlra űzte őket. A hadjárat során Jazdagirt gyanakodni kezdett a seregében szolgáló keresztényekre, ezért száműzte őket a seregből, de még a közigazgatásból is. Ekkor ismét kezdetét vette a keresztények, s kisebb mértékben a zsidók üldözése. Annak érdekében, hogy a [[zoroasztrizmus]]t ismét meghonosítsa Arméniában, 451-ben [[Vartanantz]]nál legyőzte a keresztény örmények lázadását. Ennek ellenére az örmények többsége keresztény maradt. Uralkodása utolsó éveiben újra szembeszállt a kidaritákkal, majd 457-ben meghalt. |
Szerény és igazságos király volt, ám elnyomta a vallási kisebbségeket, főleg a [[kereszténység]]et. Uralkodása elején [[II. Jazdagirt]] létrehozott egy soknemzetiségű hadsereget, melyben még a szövetséges [[hinduk]] is harcoltak. Megtámadta a [[Keletrómai Birodalom|Keletrómai Birodalmat]], mely erődítményeket épített perzsa területen, [[Carrae]]hoz közel, hogy azokból katonai akciókat indítson. A perzsa támadás váratlanul érte a rómaiakat, akik, nem lévén túl sokan, nem nagy ellenállást fejtettek ki. így Jazdagirt sok római területet meg tudott szerezni. A bizánci császár, [[II. Teodosius]], békét kért, elküldve tárgyalni vezérét Jazdagirt táborába. 441-ben mindkét fél megígérte, hogy nem épít erődítményeket a két birodalom határán. Jazdagirt jobb tárgyalási helyzetben volt, a keleti határon történt [[kidarita]] támadás miatt azonban nem tudott nagyobb eredményt elérni. A kidariták Parthiát és Jwarizmot támadták meg. Jazdagirt 443-ban Neiskabarban gyűjtötte össze seregét, és hosszú hadjáratba kezdett a kidariták ellen. Végül, jó pár csata után, legyőzte a kidaritákat és 450-ben az Oxus folyón túlra űzte őket. A hadjárat során Jazdagirt gyanakodni kezdett a seregében szolgáló keresztényekre, ezért száműzte őket a seregből, de még a közigazgatásból is. Ekkor ismét kezdetét vette a keresztények, s kisebb mértékben a zsidók üldözése. Annak érdekében, hogy a [[zoroasztrizmus]]t ismét meghonosítsa Arméniában, 451-ben [[Vartanantz]]nál legyőzte a keresztény örmények lázadását. Ennek ellenére az örmények többsége keresztény maradt. Uralkodása utolsó éveiben újra szembeszállt a kidaritákkal, majd 457-ben meghalt. |
A lap 2013. január 7., 16:49-kori változata
II. Jazdagird | |
Szászánida király | |
Uralkodási ideje | |
439 – 456 | |
Elődje | V. Bahrám |
Utódja | III. Hormuz |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Sasanian dynasty |
Született | 5. század |
Elhunyt | 456. decembere |
Édesapja | V. Bahrám király |
Házastársa | Diang of Persia |
Gyermekei | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Jazdagird témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Jazdagirt (? – 456. december 15.) V. Bahrám fia, a Szászánida Birodalom királya 439-456 között.
Szerény és igazságos király volt, ám elnyomta a vallási kisebbségeket, főleg a kereszténységet. Uralkodása elején II. Jazdagirt létrehozott egy soknemzetiségű hadsereget, melyben még a szövetséges hinduk is harcoltak. Megtámadta a Keletrómai Birodalmat, mely erődítményeket épített perzsa területen, Carraehoz közel, hogy azokból katonai akciókat indítson. A perzsa támadás váratlanul érte a rómaiakat, akik, nem lévén túl sokan, nem nagy ellenállást fejtettek ki. így Jazdagirt sok római területet meg tudott szerezni. A bizánci császár, II. Teodosius, békét kért, elküldve tárgyalni vezérét Jazdagirt táborába. 441-ben mindkét fél megígérte, hogy nem épít erődítményeket a két birodalom határán. Jazdagirt jobb tárgyalási helyzetben volt, a keleti határon történt kidarita támadás miatt azonban nem tudott nagyobb eredményt elérni. A kidariták Parthiát és Jwarizmot támadták meg. Jazdagirt 443-ban Neiskabarban gyűjtötte össze seregét, és hosszú hadjáratba kezdett a kidariták ellen. Végül, jó pár csata után, legyőzte a kidaritákat és 450-ben az Oxus folyón túlra űzte őket. A hadjárat során Jazdagirt gyanakodni kezdett a seregében szolgáló keresztényekre, ezért száműzte őket a seregből, de még a közigazgatásból is. Ekkor ismét kezdetét vette a keresztények, s kisebb mértékben a zsidók üldözése. Annak érdekében, hogy a zoroasztrizmust ismét meghonosítsa Arméniában, 451-ben Vartanantznál legyőzte a keresztény örmények lázadását. Ennek ellenére az örmények többsége keresztény maradt. Uralkodása utolsó éveiben újra szembeszállt a kidaritákkal, majd 457-ben meghalt.
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben az Imperio Sasánida című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
Előző uralkodó: V. Bahrám |
|
Következő uralkodó: III. Hurmuz |