„Latabár Kálmán (színművész, 1902–1970)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Egy szoknya, egy nadrág –> Egy szoknya, egy nadrág (film, 1943) |
||
70. sor: | 70. sor: | ||
*Behajtani tilos (1941) – Mihály |
*Behajtani tilos (1941) – Mihály |
||
*Egy bolond százat csinál (1942) – Dömötör, egy kitalált főúr / Rod Igor Szu Ares gróf (kettős szerepben) |
*Egy bolond százat csinál (1942) – Dömötör, egy kitalált főúr / Rod Igor Szu Ares gróf (kettős szerepben) |
||
*[[Egy szoknya, egy nadrág]] (1942) – Sóváry Péter, színész / Ál-dúsgazdag madridi özvegy (kettős szerepben) |
*[[Egy szoknya, egy nadrág (film, 1943)|Egy szoknya, egy nadrág]] (1942) – Sóváry Péter, színész / Ál-dúsgazdag madridi özvegy (kettős szerepben) |
||
*Afrikai vőlegény (1944) – Kökény Tóbiás |
*Afrikai vőlegény (1944) – Kökény Tóbiás |
||
*Könnyű múzsa (1947) – Demeter Pál, zeneszerző – nem mutatták be |
*Könnyű múzsa (1947) – Demeter Pál, zeneszerző – nem mutatták be |
A lap 2013. január 5., 11:15-kori változata
Latabár Kálmán | |
Latabár Kálmán (középen) az Állami Áruház című filmben | |
Latabár Kálmán (középen) az Állami Áruház című filmben | |
Életrajzi adatok | |
Művésznév | Latyi |
Született | 1902. november 24. Kecskemét |
Elhunyt | 1970. január 10. (67 évesen)[1] Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Házastársa | Walter Katalin |
Gyermekei | Latabár Kálmán, ifj. |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1922-1970 |
Díjai | |
Kossuth-díj | 1950 |
Kiváló művész | 1953 |
Érdemes művész | 1950 |
További díjak |
|
Latabár Kálmán IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Latabár Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. január 11.) Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes- és kiváló művész, ahogy rajongói – főként a gyereknézők – nevezték: Latyi, talán a legnépszerűbb magyar komikus volt a 20. században. Híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, mindannyian neves színészek voltak. Fia, ifjabb Latabár Kálmán szintén színész.
Élete
Szülei Latabár Árpád színész és Deutsch Ilona színésznő. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett. Az ifjú Kálmán Rákosi Szidi színésziskoláját végezte el, és 1922-ben a Várszínházban táncos komikusként lépett először közönség elé. Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927-1933 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Többek között a világhírű rendező, Max Reinhardt színházában is felléptek (A két Ajax; Offenbach: Szép Heléna), aki az európai fiatal színésznemzedék legjobbjának tartotta a testvérpárt. A kritikusok Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították őket. Hazatérését követően különböző fővárosi zenés színházakhoz szerződött, első filmje 1937-ben készült el. 1937. augusztus 28-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Walter Katalint, Walter István és Brandeisz Erzsébet lányát.[2] A születendő gyermekek megegyezésük szerint az anya vallását követték[3], így fiukat, az 1938-ban született Kálmánt - aki ugyancsak a színészmesterséget választotta hivatásul, - római katolikusnak keresztelték.
Latabár Kálmán 1945-től haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított mint Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán: A Csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér), Nyegus (Lehár: A víg özvegy).
Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlensége”, egyéni humora nagy népszerűséget biztosítottak számára. Gyakran lépett fel Árpád testvérével groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült, színpadi „rögtönzései” sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Játékával senkit sem állított pellengérre, szerette az embereket, felszabadult kacagásukat. Munkásságát 1950-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ugyanabban az évben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett.
Egyre súlyosbodó cukorbetegségben szenvedett, az eredményes kezelést nehezítette a színészi mesterséggel járó állandó stressz és a rendszertelen életmód. Állapota 1970-ben válságosra fordult, január 11-én végleg eltávozott, de kiváló alakításainak emlékét máig őrzi az utókor.
Születésének 75. évfordulóján, 1977-ben, Kecskemét Város Tanácsa emléktáblát helyezett el az épületen, mely szülőházának helyén áll. Az emléktáblát 2008-ban felújították.
Szerepei
Főbb színpadi szerepei
- Bóni (Kálmán I.: A Csárdáskirálynő)
- Mujkó (Sárközy I.: A szelistyei asszonyok)
- Menelaos (Offenbach: Szép Heléna)
- Fritz (Jacobi V.: Leányvásár)
- Baracs Matyi (Gárdonyi G.: A bor)
- Saint Hyphotèse (Hervé: Lili)
- Zsupán Kálmán (Kálmán I.: Marica grófnő)
- Bumm tábornok (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő)
- Bogdán Szuszik (Miljutyin: Havasi kürt)
- Pietro (Suppé: Boccaccio)
- Dániel (Barabás–Gádor–Kerekes: Állami áruház)
- Nyegus (Lehár F.: A víg özvegy)
- Frosch (Strauss, J.: A denevér)
Főbb filmszerepei
- Sportszerelem (1936) – első filmje – Cserepes Szigeti
- Fizessen, nagysád! (1937) – Bukovác Pál, tornatanár
- Pénz áll a házhoz (1939) – Ficek Benő, táncművész
- Cserebere (1940) – Tatár István
- Csákó és kalap (1940)
- Ismeretlen ellenfél (1940)
- Édes ellenfél (1941) – Lacika Ödön
- Behajtani tilos (1941) – Mihály
- Egy bolond százat csinál (1942) – Dömötör, egy kitalált főúr / Rod Igor Szu Ares gróf (kettős szerepben)
- Egy szoknya, egy nadrág (1942) – Sóváry Péter, színész / Ál-dúsgazdag madridi özvegy (kettős szerepben)
- Afrikai vőlegény (1944) – Kökény Tóbiás
- Könnyű múzsa (1947) – Demeter Pál, zeneszerző – nem mutatták be
- Mágnás Miska (1948) – Pixi gróf
- Janika (1949) – Fenek Jenő, író-színpadi szerző
- Dalolva szép az élet (1950) – Seregély Bálint, bűvész
- Civil a pályán (1951) – Karikás
- A selejt bosszúja (1951) – Ede
- Állami Áruház (1952) – Dániel, az áruház női konfekciójának vezetője
- Ifjú szivvel (1953) – Matejka bácsi
- Fel a fejjel (1954) – Peti bohóc
- Micsoda éjszaka (1958) – Tőrös Antal tanár úr
- Nem ér a nevem (1961) – Gyárfás, a SZOT-üdülő kultúrosa
- Egyiptomi történet (1963, m.–egyiptomi koprodukció) – Calvarossi, bűvész
- Latabár Kálmán-est (1968, televíziós show)
- Irány Mexikó! (1968) – Csoró
- Bözsi és a többiek (I-II., 1969, televíziós film)
Díjai
- Kossuth-díj - 1950
- Érdemes művész - 1950
- Kiváló művész - 1953
Származása
Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. nov. 24.– Budapest, 1970. jan. 11.) színész |
Apja: Latabár Árpád (Miskolc, 1878. szept. 19.– Budapest, 1951. aug. 22.) színész |
Apai nagyapja: Latabár Kálmán (Szabadka, 1855. febr. 16.– Budapest, 1924. aug. 6.) színész |
Apai nagyapai dédapja: Latabár Endre (Kiskunhalas, 1812. nov. 15.– Miskolc, 1873. júl. 8.) színiigazgató |
Apai nagyapai dédanyja: Török Mária (Kolozsvár, 1822. jan. 5.– Budapest, 1895. dec. 15.) színésznő | |||
Apai nagyanyja: Jelenffy Julianna (1859.– Budapest, 1931. júl. 25.) |
Apai nagyanyai dédapja: Jelenffy Mihály | ||
Apai nagyanyai dédanyja: Kok Judit | |||
Anyja: Deutsch Ilona (Sátoraljaújhely, 1880. júl. 20.– Budapest, 1957. dec. 13.) |
Anyai nagyapja: Deutsch Mihály |
Anyai nagyapai dédapja: n.a. | |
Anyai nagyapai dédanyja: n.a. | |||
Anyai nagyanyja: Foisch Lotti /Katalin |
Anyai nagyanyai dédapja: n.a. | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: n.a. |
Lásd még
Irodalom
- Demeter Imre: Latyi és Latabár (Film, Színház, Muzsika, 1958. október 10.)
- Latabár Kálmán album (szerk. Nyári László, Bp., 1962)
- Gáspár Margit: Színész arcok, L. K. (Film, Színház, Muzsika, 1967. december 15.)
- Molnár Gál Péter: Latabár (Színház, 1968. 1. sz.)
- Szalay Károly: Latabár (Filmvilág, 1969. 24. sz.)
- Horváth Béla: Latyi (Utunk, 1970. január 23.)
- Barabás Tamás: Búcsú Latabár Kálmántól (Tükör, 1970. január 20.)
- Abody Béla: Eltűnt egy műalkotás (Élet és Irod., 1970. január 17.)
- Gáber István: Kesergő művész a leningrádi szállodában. Egy este Latabár Kálmánnal (Színház, 1970. április)
- Molnár Gál Péter: Portrék gyászkeretben. Latabár (Filmvilág, 1973. 3. sz.)
- Szász Péter: Fohász egy kis átokért (Film, Színház, Muzsika, 1976. december 25.).
Források
- Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok arcképcsarnoka
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Jegyzetek
- ↑ Death record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 1211/1937. folyószáma alatt.
- ↑ Szfőv. polgm. L. 194/1937-IV. sz.