„Részbenrendezett halmaz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kasirbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ar:مجموعة مرتبة جزئيا
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ur:Partially ordered set
75. sor: 75. sor:
[[sv:Partiellt ordnad mängd]]
[[sv:Partiellt ordnad mängd]]
[[uk:Частково впорядкована множина]]
[[uk:Частково впорядкована множина]]
[[ur:Partially ordered set]]
[[zh:偏序关系]]
[[zh:偏序关系]]
[[zh-classical:偏序]]
[[zh-classical:偏序]]

A lap 2012. december 31., 05:23-kori változata

Részbenrendezett halmaz Hasse-diagramja

A matematikában részbenrendezett halmaznak (vagy más néven parciálisan rendezett halmaznak) nevezünk egy halmazt, ha definiálva van a halmaz elemein egy részbenrendezés (vagy más néven parciális rendezés), azaz egy reflexív, antiszimmetrikus, tranzitív reláció. Részbenrendezett halmazok esetében tehát nem követeljük meg, hogy az alaphalmaz bármely két eleme összehasonlítható legyen, mint a rendezett halmazoknál.

Részbenrendezett halmaz rendezett részhalmazának neve: lánc, az olyan részhalmazé pedig, amelyben semelyik két elem sem hasonlítható össze, antilánc.

Részbenrendezett halmazok ábrázolására általában Hasse-diagramot használunk.

Definíció

Az párt részbenrendezett halmaznak nevezzük, ha tetszőleges halmaz, pedig -n értelmezett részbenrendezés, azaz tetszőleges elemekre teljesülnek a következők:

  • ha és , akkor
  • ha és , akkor

Kiterjesztés, kompatibilitás, atommentesség, elágazó részbenrendezett halmazok

Legyen tetszőleges részbenrendezett halmaz és . Azt mondjuk, hogy b kiterjesztése a-nak, ha , illetve valódi kiterjesztésről beszélünk, ha és

Legyen tetszőleges részbenrendezett halmaz és . Akkor mondjuk, hogy az és elemek kompatibilisek, ha van közös kiterjesztésük, azaz van olyan elem, amelyre és is teljesül. Ellenkező esetben inkompatibilis elemekről beszélünk.

Legyen tetszőleges részbenrendezett halmaz és . Az elemet atomnak nevezzük, ha az elemnek nincs valódi kiterjesztése. Az részbenrendezett halmazt atommentesnek nevezzük, ha nincs benne atom.

Az részbenrendezett halmazt elágazó részbenrendezett halmaznak nevezzük, ha tetszőleges elemekhez létezik olyan elem, hogy kompatibilis -val és inkompatibilis -vel.

Tulajdonságok

Legyen tetszőleges atommentes, elágazó részbenrendezett halmaz. Ekkor tetszőleges elemhez létezik elem úgy, hogy és egyaránt kiterjesztése -nak, azonban és egymással inkompatibilis.[1]

Példák

Lásd még

Jegyzetek

  1. Lásd: Csirmaz László: Forszolás (jegyzet)

Hivatkozások

  • Csirmaz László: Forszolás (jegyzet)
  • Rédei László: Algebra I., Akadémiai Kiadó, Budapest (1954)
  • Szász Gábor: Bevezetés a hálóelméletbe, Akadémiai Kiadó, Budapest (1959)
  • Szendrei Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)

Külső hivatkozások