„Cuzco” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Cuzco''' vagy '''Cusco'''<ref>Peruban a ''Cusco'' alak használatos, a többi hispán országban a ''Cuzco'' forma |
'''Cuzco''' vagy '''Cusco'''<ref>Peruban a ''Cusco'' alak használatos, a többi hispán országban viszont csak a ''Cuzco'' forma terjedt el. A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [http://lema.rae.es/dpd/?key=Cuzco mindkét írásmódot elfogadja], azonban elterjedtségére hivatkozva a ''Cuzco'' használatát ajánlja.</ref> (ejtsd: {{IPA|[ˈkusko]}} – a [[kecsua nyelv|kecsua]] ''qusqu'' ’álom’ szóból) [[Peru]] délkeleti részén fekvő város 320 000 lakossal. |
||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
A lap 2012. december 30., 10:09-kori változata
| Cuzco, Cusco | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Peru |
| Világörökség-azonosító | 273 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1983 |
| Elhelyezkedése | |
 Cuzco
Pozíció Peru térképén
| |
 d. sz. 13° 30′, ny. h. 71° 58′Koordináták: d. sz. 13° 30′, ny. h. 71° 58′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cuzco témájú médiaállományokat. | |
Cuzco vagy Cusco[1] (ejtsd: [ˈkusko] – a kecsua qusqu ’álom’ szóból) Peru délkeleti részén fekvő város 320 000 lakossal.
Történelem
Cuzco volt az Inka Birodalom vallási és politikai központja. Az indiánok szentségként imádták, mivel az első inka Manco Cápac alapította. Házainak, piacainak és utcáinak számát tekintve akkora volt, mint a középkori Európa egyik nagyvárosa.
A spanyolok hódítása előtt a peruiak egy nagy pumához hasonlították. A puma volt a szent állatuk, az ereje miatt imádták. A város volt az állat teste, a Szakszahuman erőd a feje. Felső és egy régebbi alsóvárosból állt.
Feltehetően itt építették a Naptemplomot, amely az inkák legjelentősebb szentélye volt. A szertartásokat a város főterén a Huacacapatán tartották, mert a templomba csak a papok és a legmagasabb rangú tisztviselők léphettek be.
Majd a kelet-nyugati irányban folyó két patak mentén később napon szárított téglából sok egyszerű házat emeltek.
Virágkorában a várost 200 000 ember lakta. A nagy ünnepeken és a városok alkalmával a maga korában ritkaságnak tekinthető szám csak növekedett.
1533-ban a spanyol Pizarro katonái elfoglalták Cuzcót, nagy pusztításba kezdtek. Amit ők megkíméltek, azt a kincskeresők tették tönkre.
Jegyzetek
- ↑ Peruban a Cusco alak használatos, a többi hispán országban viszont csak a Cuzco forma terjedt el. A Spanyol Királyi Akadémia mindkét írásmódot elfogadja, azonban elterjedtségére hivatkozva a Cuzco használatát ajánlja.
Források
- Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-792-6
- Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963-9331-37-6
- Marion Wood: Művelődéstörténeti képeskönyv fiataloknak – Az ősi Amerika (Holnap Kiadó, Budapest, 2001) ISBN 963-346-480-3
Külső hivatkozások
 | Természeti |  | |
|---|---|---|---|
| Kulturális | |||
| Vegyes | |||
|
Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |