Zichyújfalu

Zichyújfalu
Zichyújfalu címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Kistérség	Gárdonyi
Jogállás	község
Polgármester	Füzesiné Kolonics Ilona
Irányítószám	8112
Körzethívószám	22
Népesség
Teljes népesség	877 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	86,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125 m
Terület	10,82 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Mezőföld
Földrajzi kistáj	Közép-Mezőföld
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 48″, k. h. 18° 40′ 12″47.12991, 18.67002
Zichyújfalu Pozíció Fejér vármegye térképén
Zichyújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichyújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vasútállomás

Kastélypark

Az orvosi rendelő és a posta épülete

Zichyújfalu község Fejér megyében, a Gárdonyi kistérségben.

Címere

Zichyújfalu község címere álló helyzetű, háromszögű pajzs. A kék színű pajzsmező vörös színű sávval hasított, melyben egy aranykorona lebeg, amiből egy aranynapraforgó nő ki. A napraforgó szárából 3-3 aranylevél nő ki. A kék pajzsmezőben jobbról-balról 1-1 ötágú arany szarvasagancs lebeg.

Fekvése

A Mezőföld északi részén, a Velencei-tótól tíz kilométerre délre található.

Vonattal a Székesfehérvár - Börgönd - Seregélyes - Seregélyes-Szőlőhegy - Zichyújfalu - Pusztaszabolcs vasútvonalon, helyközi autóbuszjárattal Gárdony és Székesfehérvár felől közelíthető meg.

Története

Először 1239-ben említik az oklevelek, az akkori villa Nowa (villam Nouam) a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említik Újfaluként (Wyfalw) nemesi előnévben.

A török megszállás alatt, 1650-ben a palotai váruradalom részeként a Zichy család kezébe került. (A zichi és vásonkeői Zichy család 1655-ben kapott III. Ferdinánd királytól magyar bárói, 1679-ben I. Lipót királytól magyar grófi címet.) Ekkor a magyar földesúr Győrben, a török földesúr Székesfehérvárott lakott. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték a települést. 1717-ben kérték a bérleti szerződés meghosszabbítását, elsősorban azért, mert határuk kevés volt jószágaik eltartására. A Zichy család vedrődi ágazata, ezen belül a seregélyesi ág birtokolta a pusztát.

1740-től jelenik meg az "Ujfalu" elnevezés. Újfalupuszta és a szomszédos uradalmak határainak pontos kijelölésére 1745-ben került sor, majd 1784-ben (I.) Zichy Ferenc lett a birtokosa. A puszta a seregélyesi káplánság fíliája volt. Ekkor 6 házban 18 család, összesen 91 fő élt. II. József 1785-ös népszámlálása során csak 61 embert számoltak össze.

A 19. században a feudális rendszer konzerválódott. A lakosság gazdasági cselédekből, napszámosokból állt, így az 1848-as jobbágyfelszabadítása semmilyen változást nem hozott a település életében. Seregélyes mezővárosban végezték Újfalu irányítását, a puszta földesura (II.Zichy Ferenc) is itt élt. Zichy Ferenc 1841-től a Magyar Középponti vasút igazgatója, 1848. május és szeptember között a Közmunkaügyi és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, 1854 és 1860 között a Lombard–Velencei Királyság utolsó főkormányzója, majd Nógrád vármegye főispánja volt. 1888-tól haláláig (1900) tárnokmester és főrendiházi tag. Nyolc gyermeke közül Újfalut (I.) Kázmér örökölte.

Kázmér fia, Zichy Nepomuk János katonai pályára lépett és részt vett az 1859. évi olasz hadjáratban. Miután ulánuskapitányi ranggal kilépett a hadseregből, átvette birtokának vezetését. A magyar főrendiház örökös tagja, s 1865 óta magyar királyi kamarás volt. Az 1870-es években indult meg a majorság megszervezése a területen. A föld jó termőképessége a gabonának és az állattenyésztésnek egyaránt kedvezett. A századvégre már jól jövedelmezett a mezőgazdaság, ám a cselédség életkörülményei nem javultak, több földmunkás megmozdulásra került sor (Seregélyessel együtt) 1897 és 1906 között. Az uraság saját szükségleteire fordította a mezőgazdaságból szerzett jövedelmet. Zichy János 1900 körül kastélyt épített Újfalun, vadaskertet létesített, továbbá mint részvényes, bekapcsolódott a Székesfehérvárat Szabolcspusztával összekötő vasútvonal építésébe, s postahivatal felállítására tett kísérletet. Zichy János 1896-tól 1918-ig és 1922-től haláláig (1944) országgyűlési képviselő. 1909. november-decemberében kijelölt miniszterelnök, de nem tudott kormányt alakítani. 1910. március-1913. február és 1918.május-október között vallás- és közoktatási miniszter. 1925-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.

Újfalun a római katolikus, illetve a református vallás volt jellemző a cselédség soraiban. Iskolája római katolikus jellegű volt, ahová a reformátusok gyermekei is járhattak. Ám az 1870-es években Zichy János beszüntette az iskola működésére szánt adományokat, így abbamaradt a tanítás. A később újraindult oktatás 1958-ig itt zajlott, amikor is az új iskola építése történt. 1898-tól hívják a települést Zichyújfalunak.

A Tanácsköztársaság idején önálló termelőszövetkezet jött létre, majd a húszas évek közepétől Zichyújfalu bérlő kezelésébe került 1945-ig. (Az utolsó birtokosok Zichy János fia (II.) Kázmér és az ő fia, Endre voltak.)

A második világháború után sok betelepülő érkezett a seregélyesi településrészre, nagyfokú építkezés indult meg. A lakosság növekedése miatt az igazgatási feladatokat már nem lehetett Seregélyesről ellátni. Ezen nem segített a tanácsi kirendeltség létrehozása sem. Az 1950-es évek közepére a településen olyan nagyüzemi gazdálkodás működött, amely a községi terhek nagyobb részét vállalni tudta. 1957 és 1959 között megépítették a postát és az új iskolaépületet, amelyben a mai napig folyik az oktatás. 1956-ban az egész település villanyvilágítást kapott.

1962. szeptember 14-én a falu a Gárdonyhoz való csatlakozás mellett döntött, mivel a lakosság kb. 80%-a az Agárdi Győzelem Állami Gazdaságban dolgozott és sokan ingáztak a 27 km-re fekvő Székesfehérvár üzemeibe (Vadásztölténygyár, később Videoton; Ikarus).

A csatlakozást követően megindult a fejlődés. Utak, járdák épültek, javult a kereskedelmi ellátás. Új út épült a zichyújfalui vasútállomástól Csiribpusztáig, így buszjárat indulhatott Gárdony felé. Az 1970-es években elkészült a községet Hyppolitpusztán át Szabadegyházával összekötő út is. Megnyílt a lehetőség Dunaújváros közvetlen eléréséhez a 62-es úton keresztül.

1948-ban a Közjóléti Szövetkezet volt a bérlő a Zichyek megmaradt birtokain, majd helyén állami gazdaság alakult. Az 1960-as években az agárdpusztai székhelyű Állami Gazdaság Zichyújfalui Kerületében virágzott a mezőgazdaság: hibridkukorica termesztése, szarvasmarha- (100-as vagy ún. csíraistálló), sertéstenyésztés (pálmajori, az annaligeti és barákapusztai sertéshizlalda) és baromfitenyésztés (csiribpusztai csirkekeltető). Európa-hírű fácánrezervátumában 1950-es, 60-as években a kormány tagjai is vadásztak. Dobi István, az Elnöki Tanács elnökének látogatásai emlékezetesek maradtak. Az Állami Gazdaság igazgatója 1958-tól 1972-ig Váncsa Jenő, aki 1980-tól hazánk mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, 1967-75 között országgyűlési képviselő. Ő kezdeményezte Magyarországon a hibridsertés tenyésztésének megalapozását és a nagy hozamú tejelő tehenészetek meghonosítását. Munkásságáért 1974-ben Eötvös-díjat kapott. 1970-ben az ÁG traktorosai közül hárman is (Fartel Mihály, Nagy József, Németh Tibor) Állami Díjat vehettek át. A rendszerváltás után Agárdi Mezőgazdasági Kombinát nevet vette fel az ÁG.

Az 1970-es években kezdődött meg a lakosság elvándorlása, amely a rendszerváltás után mérséklődött. A közlekedés színvonala leromlott, egyre nehezebben lehetett elérni Gárdony többi részét, köztük a Polgármesteri Hivatalt is. Iskola-pénzügyi viták is felmerültek. Így a lakosság helyi népszavazáson úgy döntött, hogy önálló településként folytatják tovább a működést. Zichyújfalu 1997. december 15. óta ismét önálló község.

A KSH adatai szerint 1984. január 1-jén a lakosság 957 fő, a terület 77 hektár. 1990-ben 929, 2001-ben 971 fő lakott a faluban.

Kultúra

Az 1950-es, 60-as években rendszeressé váltak a hagyományos szüreti felvonulások. Szent Teréz tiszteletére a templomtéren minden évben megrendezik október 15-én a búcsút. Önálló községként a település a helyi Fekete István Általános Iskola épületét bővítve művelődési házat alakított ki. Megalakult a helyi mazsorettcsoport, amelynek tagjai rendszeresen lépnek fel helyi, országos, esetenként nemzetközi rendezvényeken, versenyeken. Utóbbi esetben elismert helyezéseket elérve. Továbbá a településen 1975 óta óvoda működik, ami 1993 óta önálló létesítmény.

Mazsorettcsoport

A zichyújfalui mazsorettcsoport fellépése a szüreti felvonuláson, 2011-ben

Zichyújfaluban a Napraforgó Mazsorettcsoport 1999. február 28-án alakult meg. Jelenleg három csoport működik, egy mini csoport, életkoruk 4-8 év egy kis kadet, életkoruk 9-13 év és egy junior korcsoport, akik már a kezdetektől együtt táncolnak. A három csoport létszáma változó, általában 30 és 40 fő közé tehető a létszám. A Velencei-tó és a megye más településeinek rendezvényeire folyamatos meghívást kapnak. Repertoárjukban a hagyományos menetzenei indulók a latin amerikai táncműfaj stilizált mazsorett koreográfiái is szerepelnek eszközökkel (mazsorett bot, pompon, zászló). Tagjai a Magyar Mazsorett és a Twirling Szövetségnek, a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségnek is. Ezen kívül a Magyar Látványtánc - Sport Szövetséghez, valamint az IIG Nemzetközi Táncszövetséghez (melynek Németország a központja) is csatlakoztak. A fent említett szövetségek által szervezett versenyeken folyamatosan részt vesznek, több kategóriában is országos bajnokságot nyertek. Az IIG Nemzetközi Táncszövetség által szervezett kvalifikációs versenyen, Kapuváron a Napraforgó csoportnak sikerült megszereznie az Európa Bajnokságra való kijutáshoz szükséges pontszámot. A Hollandiában megrendezett bajnokságon Monti: Csárdás című darabjával Európa bajnok lett a csapat.

Sport

A helyi sportklub (MEDOSZ) az 1960-as években kitűnő lovas díjugratóval rendelkezett. A szép jövő előtt álló, tragikus sorsú, Estván becenevű Szabó Istvánnal. Több területi versenyt megnyert az országos bajnokságokon is nagyszerűen szerepelt. (Határőrtársa véletlenül agyonlőtte.) Az 1970-es években a női és a férfi kézilabda-együttesek a megyei bajnokságban játszottak. Azóta megszűntek. A korábban a körzeti bajnokságban szereplő labdarúgó csapat hosszú kihagyás után néhány éve újjáalakult. A megyei III. osztály déli csoportját 2007-ben megnyerték, így a következő bajnoki idényben a megyei II. osztályban indulhattak, de kiestek.

Vallás

A vallási élet közösségi gyakorlása a templom megépítéséig az régi általános iskola épületében történt. A templomépítés kérdése már korábban felvetődött, de csak az 1970-es évek közepén valósult meg lakossági segítséggel. Felmerült a közeli Szabadegyháza (volt Szolgaegyháza) felsőpusztai kápolnájának lebontása és áttelepítése. Bontás közben a kápolna építési anyaga annyira elporladt, hogy a terv kivitelezhetetlenné vált. Ezután került sor az új, modern templom megépítésére.

Vallási eloszlás

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Zichyújfalu lakosságának 58,9%-a római katolikus; 7,5%-a református; 0,3%-a evangélikus vallású, illetve 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik, továbbá a lakosság 11,6%-a nem tartozik valamely egyházhoz vagy felekezethez és a lakónépesség 21,1%-a nem válaszolt.

Oktatás

Az általános iskola udvara

A község általános iskolája 1992 óta Fekete István író nevét viseli. Az iskola fenntartója a Velencei-tavi Többcélú Kistérségi Társulás. Az agárdi Chernel István Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium és Alapfokú Oktatási Intézmény tagintézménye.

2004-ben bonyolították le a Kele nap nevezetű eseményt, amely az író nevét viselő iskolák országos találkozója.

2005. január 3-án, elnyerte a Környezetvédelmi Világnapon, az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Öko-iskola címét és a székesfehérvári Rákóczi Ferenc Általános Iskolával közös öko-iskola kapcsolatot alakított ki.

Közlekedés

Jelenleg – mint mindig – újra napirenden van a közlekedés kérdése. Ehhez hozzájárul a szomszédos településen(Pusztaszabolcson) épülő Flirt vasúti járműkarbantartó üzem. Épp a Flirt-beszerzés miatt, felújítás és villamosítás kellene, mert jelenleg a Székesfehérvárig is járó vonatok csak Budapesten át érhetik el pusztaszabolcsi karbantartóbázisukat. Ez a vonal, mint alternatív kerülő útirány, tehermentesíthetné a Budapest-Székesfehérvár fővonalat annak a 2007. év őszétől tervezett felújítása miatt. A MÁV vezérigazgatójának a megyei napilapban megjelent 2008. év május eleji interjúja szerint tervben van a villamosítás.

Gazdaság

PROVIMI Hungary Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. épületei az Iskola utca felől nézve

A településen az PROVIMI Hungary Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. Valamint az Agárdi Farm Kft. egyik legnagyobb telephelye, és különböző gazdaságok működnek a településen.A községben négy élelmiszerbolt, három vendéglátó egység, és egy fagyizó működik. A lakosság nagy része a településen kívül a(Velencei-tó körül vagy Székesfehérvárott) dolgozik.

Érdekességek

• 1952-ben – stílszerűen – 52 lakást építettek egyszerre kalákában.
• 1938-ban a faluban forgatták Danielle Darrieux francia színésznő egyetlen magyarországi filmjének (Pesti éjszakák) egyes jeleneteit. A forgatás idejére a vasútállomás homlokzatára a Tállya felirat került.
• Több, – a települést birtokló – Zichy gróf hamvai nyugszanak a falu temetőjében. Valamennyien szorosan kötődtek Ferenc József udvartartásához. Gróf (II.) Zichy Kázmér 1907/1908-ban Kelet-Afrikai vadászaton vett részt, vadásznaplóját 1910-ben könyvalakban kiadták A Guaso Nyiro mentén a Natron-tóig címmel. Könyvét 2007-ben a Dénes Natúr Műhely Kiadó ismét megjelentette, eredeti képanyaggal és a helyszínt rekonstruáló térképpel.
• A temetőben a megújult ravatalozó mellé hamvasztásra alkalmas kolombáriumokat helyeztek el.
• A grófi kastélyban korábban üzemi konyha, mozi, kultúrház – helyi színjátszó körrel – működött. A nemrégiben privatizált épületben jelenleg csak az önkormányzat (polgármesteri hivatal), a nyugdíjas klub és az orvosi rendelő található.
• Zichyújfalu neve kínaiul: 齐奇尤伊福卢.
• Zichy János fája - a Velencei-tó környékének legöregebb fája

A hagyomány szerint ezt a fát Zichy János maga ültette el, de valószínűleg a fa jóval idősebb Zichy Jánosnál, úgy 450 éves lehet, a kutatások szerint a János korában jól élő emberek az ő dicsőítésére változtatták át a mondát, így feltehetőleg Zichy Ödön vagy Zichy Endre ültethette a fát valójában, de az is előfordulhat, hogy a grófoknak semmi köze a János-fához. Az agárdi öreg tölgy kipusztulása után ez lett a Velencei-tó környékének legöregebb fája.

Látnivalók

Garami László kost ábrázoló szobra

• Szent Imre Plébánia Templom (a Szent Imre téren az 1970-es évekből)
• Zichy-kastély
• 1848-as emlékmű(a Szent Imre téren)
• Lenkey-kopjafa(Rujsz Ferenc alkotása 1999-ből)
• A kastély parkjában a védett tölgyfák
• Zichy János fája (a Velencei-tó környékének legöregebb fája, a Kastélykertben, a sportpályák felé vezető út mentén)
• Kost ábrázoló szobor a falu játszóterén (Garami László alkotása 1966-ból)
• A megyei múzeumban található, Zichyújfaluban feltárt kelta leletek
• A katolikus temető 1700-as és 1800-as évekből származó sírjai (a legrégebbi 1679-ből való)
• A grófi és a bárói sírkamrák a temetőben
• Feszület a temetőben (a 19. századból)
• Zichy-öntözőtó (a tó sokrétű madár- és állatvilága)
• Fekete István domborművű képmása a falu róla elnevezett általános iskolájában

Ajánlott irodalom

• Stoffán György. Zichyújfalu község vendégváró és bemutatkozó kiadványa. Logamon, 19. o.. ISBN 963-03-5023-8 (2002) 
• Éry Kinga. Kelta csontvázak Zichyújfaluról. Anthropologiai közlemények 28: 33–38. (1984) 

További információk

• Zichyújfalu. Velencei-tó Portál
• Tóth Géza: Légifotók Zichyújfalu településről
• A Wikimédia Commons tartalmaz Zichyújfalu témájú kategóriát.

ak:Zichyújfalu