„I. Idrisz líbiai király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én [[Bengázi]]ban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves [[Moammer Kadhafi]] ezredes került. A puccs után a király lemondott, utódja rövid időre [[Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi]] koronaherceg lett. |
1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én [[Bengázi]]ban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves [[Moammer Kadhafi]] ezredes került. A puccs után a király lemondott, utódja rövid időre [[Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi]] koronaherceg lett. |
||
I. Idrisz végül száműzetésben halt meg, otthonmaradt feleségét, [[Fatime királyné]]t kivégezték. Az utóbbi időben felmerült, hogy távoli rokona, [[Mohammed as-Senussi]] koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne. |
I. Idrisz végül száműzetésben halt meg, otthonmaradt feleségét, [[Fatime királyné]]t kivégezték. Az utóbbi időben felmerült, hogy távoli rokona, [[Mohammed as-Senussi]] koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne.<ref>[http://www.metropol.hu/cikk/770940 Hazatérne a száműzetésben élő líbiai trónörökös] - metropol.hu, 2011. augusztus 24.</ref> |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
[[Kategória:Líbiaiak]] |
[[Kategória:Líbiaiak]] |
||
A lap 2012. december 24., 02:20-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
I. Idrisz (1889. március 12 - 1983. május 25) Líbia királya volt 1951. december 24-től 1969. szeptember 1-ig.
1951. december 24-én Líbia független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a szenussziak emírjeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el nasszerizmus és az arab nacionalizmus eszméi Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira.
1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én Bengáziban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves Moammer Kadhafi ezredes került. A puccs után a király lemondott, utódja rövid időre Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi koronaherceg lett.
I. Idrisz végül száműzetésben halt meg, otthonmaradt feleségét, Fatime királynét kivégezték. Az utóbbi időben felmerült, hogy távoli rokona, Mohammed as-Senussi koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne.[1]
Jegyzetek
- ↑ Hazatérne a száműzetésben élő líbiai trónörökös - metropol.hu, 2011. augusztus 24.