„I. Idrisz líbiai király” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: am, ar, arz, bcl, be, bg, ca, cs, cy, da, de, eo, es, fa, fi, fr, he, id, it, ja, ka, ko, la, ms, nl, no, pl, pt, ro, ru, sv, sw, ta, th, tr, vi, zh |
a Líbiaiak kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én Bengáziban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben.Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves Moammer Kadhafi ezredes került.A puccs után a király lemondott,utódja rövid időre Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi koronaherceg lett.Végül száműzetésben halt meg,otthonmaradt feleségét,Fatime királynét kivégezték.Az utóbbi időben felmerült,hogy távoli rokona,Mohammed as-Senussi koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne. |
1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én Bengáziban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben.Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves Moammer Kadhafi ezredes került.A puccs után a király lemondott,utódja rövid időre Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi koronaherceg lett.Végül száműzetésben halt meg,otthonmaradt feleségét,Fatime királynét kivégezték.Az utóbbi időben felmerült,hogy távoli rokona,Mohammed as-Senussi koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne. |
||
[[Kategória:Líbiaiak]] |
|||
[[en:Idris of Libya]] |
[[en:Idris of Libya]] |
||
A lap 2012. december 23., 20:33-kori változata
I.Idrisz Líbia királya volt 1951.december 24-től 1969. szeptember 1.-ig.1951. december 24-én Líbia független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig, mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a szenussziak emírjeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el nasszerizmus és az arab nacionalizmus eszméi Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira.
1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én Bengáziban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben.Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves Moammer Kadhafi ezredes került.A puccs után a király lemondott,utódja rövid időre Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi koronaherceg lett.Végül száműzetésben halt meg,otthonmaradt feleségét,Fatime királynét kivégezték.Az utóbbi időben felmerült,hogy távoli rokona,Mohammed as-Senussi koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne.