„Gyulai Gaál János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a DEFAULTSORT AWB (8350) |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Zenei tanulmányait a [[kaposvár]]i zeneiskolában kezdte, majd a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] fejezte be – hegedű és zongora szakon. 1941-ben első díjat nyert a debreceni Hubay-versenyen. A [[Magyar Állami Hangversenyzenekar]]ban helyezkedett el hegedűsként, majd a Budapesti Operettszínház korrepetitora lett. 1956-ban a Belga Rádió könnyűzenei pályázatán harmadik díjat nyert egytételes ''Zongorakoncertó''jával. 1959-ben a Magyar Rádióhoz került, ahol a Bartók-terem zenei vezetője (gyakran zenei rendezője is) volt. Itt kezdett karmesterként és hangszerelőként is tevékenykedni. 1980-tól tíz évig volt a [[münchen]]i Bajor Rádió külső munkatársa. |
Zenei tanulmányait a [[kaposvár]]i zeneiskolában kezdte, majd a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] fejezte be – hegedű és zongora szakon. 1941-ben első díjat nyert a debreceni Hubay-versenyen. A [[Magyar Állami Hangversenyzenekar]]ban helyezkedett el hegedűsként, majd a Budapesti Operettszínház korrepetitora lett. 1956-ban a Belga Rádió könnyűzenei pályázatán harmadik díjat nyert egytételes ''Zongorakoncertó''jával. 1959-ben a Magyar Rádióhoz került, ahol a Bartók-terem zenei vezetője (gyakran zenei rendezője is) volt. Itt kezdett karmesterként és hangszerelőként is tevékenykedni. 1980-tól tíz évig volt a [[münchen]]i Bajor Rádió külső munkatársa. |
||
Komolyzenei munkálkodásán kívül (két [[zongora]]verseny, egy [[hárfa]]verseny, egy [[hegedű]]verseny, [[kamarazene]]i művek) sokat tevékenykedett a [[könnyűzene]] területén is, sőt zeneszerző munkássága nagyobb része az utóbbi területre esik. Számos [[musical]], [[filmzene]] és színpadi kísérőzene mellett ő írta [[Kovács Kati]] 1966-os, [[Táncdalfesztivál '66|fesztiválgyőztes]] dalát ''(Nem leszek a játékszered)''. Szintén ő szerezte a Karinthy Színházban bemutatott, [[Karinthy Márton]] által rendezett ''Hét pofon'', [[Aszlányi Károly]] művének színpadi változatához a kísérő zenét (a verseket [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]] írta).<ref>[http://www.ordoggorcs.hu/alap.php?inc_text=szerzo_text.php Ördöggörcs.hu – Karinthy Márton]</ref> |
Komolyzenei munkálkodásán kívül (két [[zongora]]verseny, egy [[hárfa]]verseny, egy [[hegedű]]verseny, [[kamarazene]]i művek) sokat tevékenykedett a [[könnyűzene]] területén is, sőt zeneszerző munkássága nagyobb része az utóbbi területre esik. Számos [[musical]], [[filmzene]] és színpadi kísérőzene mellett ő írta [[Kovács Kati (előadóművész)|Kovács Kati]] 1966-os, [[Táncdalfesztivál '66|fesztiválgyőztes]] dalát ''(Nem leszek a játékszered)''. Szintén ő szerezte a Karinthy Színházban bemutatott, [[Karinthy Márton]] által rendezett ''Hét pofon'', [[Aszlányi Károly]] művének színpadi változatához a kísérő zenét (a verseket [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]] írta).<ref>[http://www.ordoggorcs.hu/alap.php?inc_text=szerzo_text.php Ördöggörcs.hu – Karinthy Márton]</ref> |
||
Bátyja, [[Gyulai-Gaál Ferenc]] (Budapest, [[1915]]. [[február 22.]] – [[1981]]. [[január 31.]])<ref>[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.htm Magyar életrajzi lexikon]</ref> zeneszerző, karmester. |
Bátyja, [[Gyulai-Gaál Ferenc]] (Budapest, [[1915]]. [[február 22.]] – [[1981]]. [[január 31.]])<ref>[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.htm Magyar életrajzi lexikon]</ref> zeneszerző, karmester. |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
{{Portál|zene}} |
{{Portál|zene}} |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
[[Kategória:Magyar zeneszerzők]] |
[[Kategória:Magyar zeneszerzők]] |
||
[[Kategória:Magyar hegedűsök]] |
[[Kategória:Magyar hegedűsök]] |
||
A lap 2012. december 19., 16:04-kori változata
Gyulai Gaál János (Budapest, 1924. április 28. – Budapest, 2009. február 12.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző.
Tevékenysége
Zenei tanulmányait a kaposvári zeneiskolában kezdte, majd a Zeneakadémián fejezte be – hegedű és zongora szakon. 1941-ben első díjat nyert a debreceni Hubay-versenyen. A Magyar Állami Hangversenyzenekarban helyezkedett el hegedűsként, majd a Budapesti Operettszínház korrepetitora lett. 1956-ban a Belga Rádió könnyűzenei pályázatán harmadik díjat nyert egytételes Zongorakoncertójával. 1959-ben a Magyar Rádióhoz került, ahol a Bartók-terem zenei vezetője (gyakran zenei rendezője is) volt. Itt kezdett karmesterként és hangszerelőként is tevékenykedni. 1980-tól tíz évig volt a müncheni Bajor Rádió külső munkatársa.
Komolyzenei munkálkodásán kívül (két zongoraverseny, egy hárfaverseny, egy hegedűverseny, kamarazenei művek) sokat tevékenykedett a könnyűzene területén is, sőt zeneszerző munkássága nagyobb része az utóbbi területre esik. Számos musical, filmzene és színpadi kísérőzene mellett ő írta Kovács Kati 1966-os, fesztiválgyőztes dalát (Nem leszek a játékszered). Szintén ő szerezte a Karinthy Színházban bemutatott, Karinthy Márton által rendezett Hét pofon, Aszlányi Károly művének színpadi változatához a kísérő zenét (a verseket Romhányi József írta).[1]
Bátyja, Gyulai-Gaál Ferenc (Budapest, 1915. február 22. – 1981. január 31.)[2] zeneszerző, karmester.
Elismerései
- Erkel Ferenc-díj (1967)
- EMeRTon-díj (1992)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (1994)
- Huszka Jenő Életműdíj (1994)
- eMeRTon életmű-díjat (2004)
- Fényes Szabolcs-díj (2004)
- Artisjus Életműdíj (2008)
- a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje posztumusz (2009)
Jegyzetek
Források
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965. 99. o.
- Bartók Rádió – Gyulai Gál János
- BMC – Gyulai Gál János
- Színházi Adattár
