„Gránit” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
a (r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: la:Granitum (lapis))
== Előfordulása ==
[[Fájl:Pákozdi-ingókövek - Pandúr-kő.jpg|left|200px|bélyegkép|Pandúr-kő a [[Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület]]en]]
A gránitok a földkéregnek számot tevő részét teszik úgy egymagukban, mint a gnejsszel és egyéb kristályos palákkal egyetemben, ahol azok magját képezik; a gránithegyek alakja kerekded felületű gömbszelethez hasonlít, vagy pedig több ezer km hosszú fennsíkokat képez, tömeges anyaga az őskori (laurentian-szisztéma) gránitrégióját alkotja, de ismeretesek a [[szilur]]-, [[Devon (időszak)|devon]]-, sőt egyes helyeken még a [[jura (időszak)|jura]] földtörténeti korokból is ([[Sziklás-hegység]], [[Sierra Nevada (USA)|Sierra Nevada]] É.-Amerikából és egynéhány európai tartományokból.) Előfordul még mint vándorkő is [[Németország]], [[Hollandia]], [[Lengyelország]], [[Oroszország]] lapályán, melyek a [[gleccser]]ekkel a diluviális korban [[Svédország|Svéd-]] és [[Finnország]]ból származnak; hasonló vándorkövek ismeretesek [[Anglia|Angliában]] és az [[Amerikai Egyesült Államok]] területén is több szövetségi államban.
 
Magyarországon a legrégibb idõkre utaló kõzetünk (1000 millió éves) a Keleti [[Mecsek]]ben található gránit a Mórágyi-Geresd - másként Baranyai-röghegységben. A [[Mórágy]]-Kecskeméti gránit-vonulat 25–30 km széles, 200 km hosszú összefüggő lemez. A felszínen lévõ mórágyi gránit-rög folytatása nem messze Mórágytól, a [[Sárköz]]ben, [[Pilis (település)|Pilis]] községben 88 m, [[Bátaszék]]en 112 m, [[Szekszárd]] alatt 882 m, [[Szeged]]en már 3500 m mélyen van. Mórágyon korábban felszíni gránitbánya működött (ma természetvédelmi terület), a falu és [[Bátaapáti]] között e gránittömbben alakították ki a [[paksi atomerőmű]] alacsony [[radioaktivitás]]ú hulladékainak tárolóját.
282 525

szerkesztés

Navigációs menü