„Pareto-elv” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 10. sor: | 10. sor: | ||
== A Pareto-elv kiterjesztése == |
== A Pareto-elv kiterjesztése == |
||
A társadalmi, vevői racionalitáson alapuló döntéshozatal egy adott termék, szolgáltatás kapcsán több paramétert értékel. Két, egyébként minden paraméterében azonos (azonos hasznosságot hordozó) termék, szolgáltatás közül az kerül a kiválasztásra, amely legalább egy paraméterében |
A társadalmi, vevői racionalitáson alapuló döntéshozatal egy adott termék, szolgáltatás kapcsán több paramétert értékel. Két, egyébként minden paraméterében azonos (azonos hasznosságot hordozó) termék, szolgáltatás közül az kerül a kiválasztásra, amely legalább egy paraméterében jobb a másiknál. |
||
E fenti elv talán egyszerűnek tűnik, de valójában nem az. Ha példaként a mosógépek piacára gondolunk, akkor biztos találunk olyan gépeket, amelyek azonos árszintűek. Ez a paraméter tehát nem használható a döntéshozatalhoz. A mosógép energiafogyasztására, súlyára, fordulatszámára jellemző számok könnyen összehasonlíthatók, de az olyan paraméterek, mint a tisztító hatás, a dob felépítéséből következő kíméletes mosás már nehezen. Ezeket a paramétereket a vevő a termékhez kapcsolódó [[marketingkommunikáció]] üzenetei alapján értékeli és hasonlítja össze. Végül ezek alapján hoz döntést. |
E fenti elv talán egyszerűnek tűnik, de valójában nem az. Ha példaként a mosógépek piacára gondolunk, akkor biztos találunk olyan gépeket, amelyek azonos árszintűek. Ez a paraméter tehát nem használható a döntéshozatalhoz. A mosógép energiafogyasztására, súlyára, fordulatszámára jellemző számok könnyen összehasonlíthatók, de az olyan paraméterek, mint a tisztító hatás, a dob felépítéséből következő kíméletes mosás már nehezen. Ezeket a paramétereket a vevő a termékhez kapcsolódó [[marketingkommunikáció]] üzenetei alapján értékeli és hasonlítja össze. Végül ezek alapján hoz döntést. |
||
A lap 2007. február 12., 23:16-kori változata
A Pareto-elv, más néven a 80–20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.
Vilfredo Pareto
Eredetileg Vilfredo Pareto olasz közgazdász alkotta meg 1906-ban azt a matematikai formulát, amellyel az egyenlőtlen vagyoneloszlást (egyenlőtlen javak eloszlását) írta le megfigyelései alapján.
Pareto azt állította, hogy a megtermelt javak 80%-a a társadalom 20%-ához kerül a társadalomra jellemző vagyonelosztás során. Dr. Joseph Juran (1930 és 1940 között) hasonló megállapításra jutott a minőségügy területén. Juran megfogalmazásában a (bekövetkező) problémák 80%-át a hibák (az elkövetett hibák) 20%-a okozza. [1]
A közgazdaságtan, a menedzsmenttudományok területén széles körben megfigyelt és tudatosan alkalmazott elvről beszélünk. Egy piaci környezetben működő vállalat bevételének 80%-át általában a vevők 20%-a „termeli meg”. Ezen elv ismerete segíti a döntéshozatalt (decision making).
A Pareto-elv kiterjesztése
A társadalmi, vevői racionalitáson alapuló döntéshozatal egy adott termék, szolgáltatás kapcsán több paramétert értékel. Két, egyébként minden paraméterében azonos (azonos hasznosságot hordozó) termék, szolgáltatás közül az kerül a kiválasztásra, amely legalább egy paraméterében jobb a másiknál.
E fenti elv talán egyszerűnek tűnik, de valójában nem az. Ha példaként a mosógépek piacára gondolunk, akkor biztos találunk olyan gépeket, amelyek azonos árszintűek. Ez a paraméter tehát nem használható a döntéshozatalhoz. A mosógép energiafogyasztására, súlyára, fordulatszámára jellemző számok könnyen összehasonlíthatók, de az olyan paraméterek, mint a tisztító hatás, a dob felépítéséből következő kíméletes mosás már nehezen. Ezeket a paramétereket a vevő a termékhez kapcsolódó marketingkommunikáció üzenetei alapján értékeli és hasonlítja össze. Végül ezek alapján hoz döntést.