„Koszmosz–186” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. december 7., 21:27-kori változata

A Koszmosz–186 (oroszul: Космос 186) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műszaki műhold-sorozat tagja.

Küldetés

Az űrállomások építésének alapvető technikai feltétele, hogy az űrrandevú (automatikus illetve kézi vezérléssel) biztonságosan megvalósulhasson. Ehhez az összekapcsolandó űreszközök keringési pályáját és sebességét (manőverezőképességét) precíz irányítással kell összehangolni.

1967. október 27-én indították Bajkonurból, programja 1967. október 31-ig tartott. Az orbitális egység pályája közel kör perigeuma 210 kilométer, az apogeuma 235 kilométer volt. Három napon keresztül ellenőrizték rendszerének megbízható működését. A műszaki műhold volt az aktív tag, amely a megközelítést, a csatlakozást végezte.

Jellemzői

Az űreszköz három részből állt, tömege 6500 kilogramm volt, energiaellátását napelemszárny biztosította. Műszerei: orientációs rendszer, automatikus mozgásirányító, összekapcsolást irányító rendszer, valamint az összekapcsoló berendezés. Hajtóművei (nagy és kis teljesítménnyel) többször újraindíthatók voltak a pályakorrekciók és a megközelítés érdekében. Feladata volt, hogy – először az űrkutatás történetében – a Koszmosz–188 műholddal, kipróbálják a Szojuz-program űrhajóinak automatikus dokkolását segítő berendezését, az összekapcsolást.

A Koszmosz–188 indítását követő pályára álláskor 24 kilométerre voltak egymástól, relatív sebességük 25 méter/szekundum volt. 300 méteres megközelítésnél a kis teljesítményű rakétafúvókák további sebességcsökkentés végeztek. Az űrhajók 0,5-1 méter/szekundum sebességgel kapcsolódtak össze. Az összekapcsolt űrrepülés 3,5 órán át tartott, majd automatikusan elváltak. Az összekapcsolás és szétválást televízión is megfigyelték.

Források

Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
Dr. Bitó János - Sinka József – Utak a kozmoszba” - 1970. Budapest, Kossuth Könyvkiadó
Szászné dr. Tolnai Klára – Dr. Tamási Ferenc: Mesterséges holdak; 1986, Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó – ISBN 963 326 1872

Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 ==Küldetés==
-Az űrállomások építésének alapvető technikai feltétele, hogy az űrrandevú (automatikus illetve kézi vezérléssel) biztonságosan megvalósulhasson.  Ehhez az összekapcsolandó űreszközök keringési pályáját és sebességét (manőverezőképességét) precíz irányítással kell összehangolni. [[1966]]. [[március 16.|március 16-án]] a [[Gemini–8]] űrhajó összekapcsolódott egy [[Agena rakéta|Agena]] rakétafokozattal, de műszaki hiba miatt a kísérletet félbe kellett hagyni.
+Az űrállomások építésének alapvető technikai feltétele, hogy az űrrandevú (automatikus illetve kézi vezérléssel) biztonságosan megvalósulhasson.  Ehhez az összekapcsolandó űreszközök keringési pályáját és sebességét (manőverezőképességét) precíz irányítással kell összehangolni.
 [[1967]]. [[október 27.|október 27-én]] indították [[Bajkonur]]ból, programja [[1967]]. [[október 31.|október 31-ig]] tartott. Az orbitális egység pályája közel kör [[apszispont|perigeum]]a {{szám|210}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|235}} kilométer volt. Három napon keresztül ellenőrizték rendszerének megbízható működését. A műszaki műhold volt az ''aktív tag'', amely a megközelítést, a csatlakozást végezte.