„Szergej Georgijevics Gorskov” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Aros (vitalap | szerkesztései) Visszavontam egy hibás szerkesztést. A szerkesztés egy félmondatot eredményezett a szöveg végén. |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
(1910-1988) |
(1910-1988) |
||
Szovjet flottatengernagy (1967). Miután elvégezte a tiszti iskolát, a Csendes-óceánra került, de késõbb fõként a Fekete-tengeren szolgált különbözõ beosztásokban. A második világháború során részt vett Odessza védelmében, majd az Azovi-tengerrõl támogatta a Kaukázus vidékén zajló harcokat. 1944-tõl a dunai flottilla parancsnoka, hajói több dunai hadmûveletben jeleskedtek, többek között Budapest ostromakor is. 1948 és 1951 között törzsfõnök a Fekete-tengeri Flottánál. Ezután 1955-ig helyettes parancsnoka, 1956-tól vezetõje a szovjet flottának. 1985-ös leváltásáig |
Szovjet flottatengernagy (1967). Miután elvégezte a tiszti iskolát, a Csendes-óceánra került, de késõbb fõként a Fekete-tengeren szolgált különbözõ beosztásokban. A második világháború során részt vett Odessza védelmében, majd az Azovi-tengerrõl támogatta a Kaukázus vidékén zajló harcokat. 1944-tõl a dunai flottilla parancsnoka, hajói több dunai hadmûveletben jeleskedtek, többek között Budapest ostromakor is. 1948 és 1951 között törzsfõnök a Fekete-tengeri Flottánál. Ezután 1955-ig helyettes parancsnoka, 1956-tól vezetõje a szovjet flottának. 1985-ös leváltásáig nagyarányú fejlesztõ munkát végzett, fõként a tengeralattjáró fegyvernemet sikerült magasabb szintre emelnie. |
||
A lap 2012. december 4., 21:38-kori változata
(1910-1988)
Szovjet flottatengernagy (1967). Miután elvégezte a tiszti iskolát, a Csendes-óceánra került, de késõbb fõként a Fekete-tengeren szolgált különbözõ beosztásokban. A második világháború során részt vett Odessza védelmében, majd az Azovi-tengerrõl támogatta a Kaukázus vidékén zajló harcokat. 1944-tõl a dunai flottilla parancsnoka, hajói több dunai hadmûveletben jeleskedtek, többek között Budapest ostromakor is. 1948 és 1951 között törzsfõnök a Fekete-tengeri Flottánál. Ezután 1955-ig helyettes parancsnoka, 1956-tól vezetõje a szovjet flottának. 1985-ös leváltásáig nagyarányú fejlesztõ munkát végzett, fõként a tengeralattjáró fegyvernemet sikerült magasabb szintre emelnie.