„I. Frigyes porosz király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
JYBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fa:فردریک اول پروس
122. sor: 122. sor:
[[es:Federico I de Prusia]]
[[es:Federico I de Prusia]]
[[et:Friedrich I (Preisimaa)]]
[[et:Friedrich I (Preisimaa)]]
[[fa:فردریک اول پروس]]
[[fi:Fredrik I (Preussi)]]
[[fi:Fredrik I (Preussi)]]
[[fr:Frédéric Ier de Prusse]]
[[fr:Frédéric Ier de Prusse]]

A lap 2012. december 3., 17:48-kori változata

I. Frigyes
Friedrich I. in Preußen

Brandenburg választófejedelme
Uralkodási ideje
1688. május 9. 1713. február 25.
ElődjeFrigyes Vilmos
Utódjanincs
Poroszország királya
Uralkodási ideje
1701. január 18. 1713. február 25.
KoronázásaKönigsberg
1701. január 18.
Elődjenincs
UtódjaI. Frigyes Vilmos
Életrajzi adatok
UralkodóházHohenzollern
Született1657. július 11.
Königsberg
Elhunyt1713. február 25. (55 évesen)
Berlin
NyughelyeBerlini dóm
ÉdesapjaFrigyes Vilmos választófejedelem
ÉdesanyjaLujza Henrietta orániai hercegnő
Testvére(i)
  • Margravine Elisabeth Sophie of Brandenburg
  • Marie Amalie of Brandenburg
  • Margrave Albert Frederick of Brandenburg-Schwedt
  • Fülöp Vilmos brandenburg–schwedti őrgróf
  • Margrave Christian Ludwig of Brandenburg-Schwedt
  • Charles, Electoral Prince of Brandenburg
  • Charles Philip of Brandenburg-Schwedt
  • Ludwig von Brandenburg
Házastársa
Gyermekei
I. Frigyes aláírása
I. Frigyes aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Frigyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. (III.) Frigyes, ném.: Friedrich I. (Königsberg, 1657. július 11.Berlin, 1713. február 25.) 1688-tól Brandenburg választófejedelme 1701-től az első „király Poroszországban” – Poroszország csak 1713 után lett királyság – a Hohenzollern-ház tagja. Gúnyneve ferde gerince miatt der Schiefe Fritz („ferde Fritz”) volt.

Uralkodása

1674. december 7-én, bátyjának, Károly Emilnek (Karl Emil) halála után Frigyes megkapta a választófejedelmi (Kurprinz) címet.

1688-ban, fiának születési évében meghalt édesapja, így III. Frigyes került a választófejedelmi székbe (Kurfürst). Kezdetben messzemenően Eberhard von Danckelmann, valamint Johann Kasimir Kolbe miniszterekre támaszkodott a kormányzásban. Frigyes 1688-ban támogatta Orániai Vilmost angliai partraszállásában. 1688 és 1697 között támogatta a Franciaország elleni Nagy Szövetséget.

1697 a szász választófejedelem, Erős Ágost lengyel király lett, ezért Frigyes is szerette volna megszerezni a királyi címet. Ehhez I. Lipót császár hozzájárulására lett volna szükség, aki azonban diplomáciai okokból eleinte nem adta meg azt. A porosz hercegség egy része ugyanis a lengyel király felségterülete volt. Végül a spanyol örökösödési háború kitörésekor, amikor a császárnak szüksége volt a porosz haderőre, megszületett a kompromisszumos megoldás. Poroszország nem lett királyság, de Frigyes felvehette a „király Poroszországban” címet, és Lipót azt is kikötötte, hogy saját magát kell megkoronáznia, azaz nem vehet igénybe egyházi közreműködést. A koronázásra 1701. január 18-án Königsbergben került sor, amikor is Frigyes maga helyezte a saját fejére a koronát. 1701. december 30-án Poroszország belépett a Nagy Szövetségbe. A nagyhatalmak végül a háborút lezáró utrechti békében ismerték el a Porosz Királyságot. Ezzel létrejött az első német protestáns királyság.

Országépítő tevékenysége

1689 és 1690 között kb. 7000 telepes érkezett a Pfalz vidékéről, valamint kb. 1875 Svájcból Brandenburg területére.

I. Frigyes munkássága kiemelkedő a kultúra területén. 1693-ban egyetemet alapított Halle városában, hatalmas építkezéseket folytatott Berlinben, felesége javaslatára Berlinbe hívatta Leibnizet, akivel együtt megalapította a tudományos és szépművészeti akadémiát.

1699-ben, Frigyes 42. születésnapján készültek el a Lietzenburgi kastély, a későbbi Charlottenburg építési munkálatai. A kastély a továbbiakban a király rezidenciájaként működött.

1709-ben Frigyes egyesítette Berlin, Cölln, Friedrichswerder, Dorotheenstadt, valamint Friedrichstadt városait Berlin fejedelmi várossá. (Ezek a területek ma Berlin városrészei.)

Hatalmas kiadásai meghaladták az ország kapacitását, a Frigyes által felhalmozott adósságokat fiának kellett törlesztenie.

Családja

Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem és felesége, Lujza Henrietta orániai hercegnő gyermeke.

Első felesége Hessen-Kasseli Erzsébet Henrietta (Elisabeth Henriette von Hessen-Kassel) volt – akitől egy gyermeke született, Luise Dorothea Sophie 1680-ban – akinek 1683-as halála után újraházasodott.

Második házasságából – amit Hannoveri Zsófia Saroltával (Sophie Charlotte von Braunschweig-Hannover) kötött – született 1688. augusztus 15-én, Berlinben Frigyes Vilmos, a későbbi király. Felesége 1705. február 1-jén halt meg.

Frigyes harmadszor is megházasodott, 1706-ban vette feleségül Braunschweig-Hannoveri Zsófia Dorottyát (Sophie-Dorothea von Braunschweig-Hannover).

Trónkövetés

Lásd még

Külső hivatkozások

Forrás


Előző uralkodó:
Frigyes Vilmos
Brandenburg választófejedelme
16881713
Hohenzollern
A Brandenburgi Őrgrófság és Választófejedelemség címere
Következő uralkodó:
I. Frigyes Vilmos
Előző uralkodó:
-
Poroszország királya
17011713
Hohenzollern
A Porosz Királyság címere
Következő uralkodó:
I. Frigyes Vilmos