„Katolikus Liga (1576)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
A béke csupán [[1579]] novemberéig tartott, de a király megerősítette helyzetét, és Condét kiverte Pikárdiából, délen pedig visszafoglalt néhány erődöt. A háborút a [[fleix-i béke]] zárta [[1580]]-ban. [[1584]]. [[június 10.|június 10-én]] meghalt a [[Németalföld]] megszerzéséért [[Spanyolország]] ellen magánháborúba bonyolódó alençoni herceg, a trón örököse. III. Henriknek, bár már kilenc éve házas volt, nem született gyermeke [[Lotharingiai Lujza|feleségétől]] (sem számos szeretőjétől). Az érvényben levő öröklési rend értelmében a király legközelebbi fiági rokonára szállt hát az öröklés joga, aki történetesen Navarrai Henrik, a protestáns tábor vezéralakja volt. Egy hugenotta trónszerzésének gondolata rémületet keltett a katolikus táborban, így a Katolikus Liga újraéledt [[XIII. Gergely pápa]] és a spanyol király támogatásával. A Liga nem ismerte el Henrik jogát a trónra felekezeti hovatartozása miatt, helyette nagybátyját, [[I. Charles de Bourbon roueni érsek|Charles de Bourbon]] [[rouen]]i érseket tekintette legitim örökösnek.
[[Kép:Portrait_of_Philip_II_of_Spain_by_Sofonisba_Anguissola_-_002b.jpg|thumb|200px|A katolikusok legfőbb támogatója,II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp]]
A Liga [[1585]] tavaszán mind több északi tartományban és nagyvárosban vette át a hatalmat, így rá tudta szorítani III. Henriket a [[nemours-i ediktum]] kiadására. Ez a [[július 18.|július 18-án]] kiadott rendelet betiltotta a protestáns vallásgyakorlást, száműzéssel fenyegette a hugenotta lelkészeket, az ellentábornak adott erődöket pedig visszakövetelte. Ez természetesen ismét háborúhoz vezetett, amit a fővezérek – a francia király, a navarrai király és Guise hercege – miatt „a három Henrik háborújának” is neveztek. Az [[1586]]-ban elcsendesedő konfliktus [[1587]]. [[október 22.|október 22-én]] a [[coutras-i csata|coutras-i csatában]] súlyos vereséget hozott a katolikusoknak, amit némileg kompenzált Condé hercegének eleste, illetve Guise [[vimoryi csata|vimoryi]] és [[auneau-i csata|auneau-i]] diadala a protestánsok megsegítésére érkező, [[I. Erzsébet angol királynő]] és [[II. Frigyes dán király]] pénzelte német és svájci zsoldosok felett.
 
Névtelen felhasználó

Navigációs menü