„San Nicola” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Olaszország vallási épületei kategória eltávolítva; Olaszország katolikus templomai, kolostorai kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A [[bazilika]] [[1087]]-[[1197]] között épült a [[normannok]] uralkodása idején, |
Amikor 1087-ben itáiai tengerészek [[Myra|Myrából]], a [[törökország]]i szentély szarkofágjából elrabolták [[Szent Miklós]] csontjait és Bariba vitték, a város egyike lett [[Európa]] legjelentősebb [[Kereszténység|keresztény]] központjainak. A katolikus és az ortodox keresztények egyaránt szentként tisztelik Miklós püspököz és az ereklyéket. <ref>[http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/kulhon/visszakerulnek-az-oroszokhoz-szent-miklos-ereklyei.html Visszakerülnek az oroszokhoz Szent Miklós ereklyéi]</ref> A [[bazilika]] [[1087]]-[[1197]] között épült a [[normannok]] uralkodása idején, Szent Miklós ereklyéinek megőrzése céljából. A kriptát [[II. Orbán pápa]] szentelte fel [[1089]]-ben, a templom felszentelésére [[1197]]-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári [[vikárius]] jelentétében. Az első érsek, a közeli bencés kolostor apátja, Illés volt. A 13. században, a 15. században majd a 17. században újították fel. Barokk díszítőelemeit a 20. századi restaurálások során eltávolították. |
||
== Leírása == |
== Leírása == |
||
A lap 2012. november 21., 08:51-kori változata
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| San Nicola | |
| itáliai nemzeti emlék | |
 | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Bari-bitontói főegyházmegye |
| Védőszent | Szent Miklós |
| Építési adatok | |
| Építése | 1087-1197 |
| Stílus | romanika |
| Elérhetőség | |
| Település | Bari |
| Koordináták | é. sz. 41° 08′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″ |
| Elhelyezkedése | |
 San Nicola
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 41° 07′ 49″, k. h. 16° 52′ 13″Koordináták: é. sz. 41° 07′ 49″, k. h. 16° 52′ 13″ | |
 | |
| A San Nicola weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz San Nicola témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A San Nicola (magyarul Szent Miklós) bazilika Bari és az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye, jelentős búcsújáró hely, nem csak római katolikusok hanem ortodoxok számára is.
Története
Amikor 1087-ben itáiai tengerészek Myrából, a törökországi szentély szarkofágjából elrabolták Szent Miklós csontjait és Bariba vitték, a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak. A katolikus és az ortodox keresztények egyaránt szentként tisztelik Miklós püspököz és az ereklyéket. [1] A bazilika 1087-1197 között épült a normannok uralkodása idején, Szent Miklós ereklyéinek megőrzése céljából. A kriptát II. Orbán pápa szentelte fel 1089-ben, a templom felszentelésére 1197-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári vikárius jelentétében. Az első érsek, a közeli bencés kolostor apátja, Illés volt. A 13. században, a 15. században majd a 17. században újították fel. Barokk díszítőelemeit a 20. századi restaurálások során eltávolították.
Leírása
A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az I. Anjou Károly által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még Nagy Lajos király adományozott a templomnak, amikor 1350. május 8-án (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy Szent Miklós koporsójánál köszönetet mondjon az Adriai-tengeren való sikeres átkelése miatt.[2]
Illés érsek trónja az egyik legjelentősebb román kori faragott emlék. A kripta és a szentély padlóját értékes mozaikok borítják. A kriptában őrzik Szent Miklós ereklyéit.
A bazilika a román kori építészet egyik legszebb példája, az úgynevezett apuliai romanika egyik kiemelkedő alkotása, amelyre a klasszikus, Európa északi területein jellemző román kori stíluselemek elegyednek a bizánci és arab behatásokkal. Otranto, Molfetta, Troia és Bitonto katedrálisaival együtt szerepel azon helyszínek között, amelyeket világörökségnek javasolnak.[3]
Források
- ↑ Visszakerülnek az oroszokhoz Szent Miklós ereklyéi
- ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 150. oldal
- ↑ Romanesque Cathedrals in Puglia (angolul nyelven). Tentative Lists. World Heritage Convention. (Hozzáférés: 2011. január 16.)
- Rotter, Ekkehart. Apulien. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2007). ISBN 978-3-7701-4314-6
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz San Nicola témájú médiaállományokat.- A bazilika honlapja
