„Francium” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: br:Frankiom
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ckb:فرانسیۆم
36. sor: 36. sor:
[[bs:Francij]]
[[bs:Francij]]
[[ca:Franci]]
[[ca:Franci]]
[[ckb:فرانسیۆم]]
[[co:Franciu]]
[[co:Franciu]]
[[cs:Francium]]
[[cs:Francium]]

A lap 2012. november 15., 04:04-kori változata

87 radonfranciumrádium
Cs

Fr

(Uue)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                             
   
87
Fr
Általános
Név, vegyjel, rendszám francium, Fr, 87
Latin megnevezés francium
Elemi sorozat alkálifémek
Csoport, periódus, mező 1, 7, s
Megjelenés fémes
Atomtömeg (223)  g/mol
Elektronszerkezet [Rn] 7s1
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 8, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) ? 1,87 g/cm³
Olvadáspont 300 K
(27 °C, 80 °F)
Forráspont ? 950 K
(? 677 °C, ? °F)
Olvadáshő ca. 2 kJ/mol
Párolgáshő ca. 65 kJ/mol
Gőznyomás (extrapolált)
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 404 454 519 608 738 946
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös tércentrált
Oxidációs szám 1
(erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás >0,79 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 380 kJ/mol
Egyebek
Mágnesség ?
Elektromos ellenállás ? 3 µΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K)  ? 15 W/(m·K)
CAS-szám 7440-73-5
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A francium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
222Fr mest. 14,2 min β- 2,033 222Ra
223Fr 100% 22,00 min β- 1,149 221Ra
α 5,430 219At
Hivatkozások

A francium egy kémiai elem a periódusos rendszerből. Vegyjele Fr, rendszáma 87. Erősen radioaktív alkálifém, asztáciumra, rádiumra és radonra bomlik. A természetben második legritkábban előforduló elem az asztácium után. Jellegzetessége, hogy ennek az elemnek a legkisebb az elektronegativitása az összes elem közül (0,7). Mint alkálifém, egy vegyérték-elektronja van.

Felfedezése

1939-ben fedezte fel Marguerite Perey Párizsban, így a nevét az országról, Franciaországról kapta. A laboratóriumon kívül hihetetlen ritka, nagyon csekély mennyiségben megtalálható az urán és a tórium érceiben, melyekben folyamatosan keletkezik és tovább bomlik a 223Fr izotóp. Mindössze 30 g létezik a Föld kérgében, a többi izotópja teljesen mesterséges. A legnagyobb mennyiség amit valaha összegyűjtöttek bármely izotópjából, az 10.000 atom volt. És egy érdekesség: Egy brit vegyészcsapat is dolgozott azon, hogy felfedezzék a franciumot. Britiumnak szerették volna elnevezni, ám mivel a franciák sikeresebbek voltak, övék lett a lehetőség.

Jellemzői

A francium az utolsó elem, amit a természetben fedeztek fel. Eredeti neve aktínium K volt, mivel az aktínium (Ac) alfa-bomlásának eredménye. Jelenleg ez a legnehezebb alkálifém.

Izotópjai

Jelenleg 34 izotópját ismerjük. (199-232-es tömegszámmal). A leghosszabb élettartamú a 21,8 perc felezési idővel rendelkező 223Fr izotóp. Ez a 227Ac bomlásterméke, és egyike a természetben is előforduló két Fr izotópnak. A másik természetben előforduló izotóp a 224Fr, amely a tórium radioaktív bomlási sor tagja. Az összes ismert Fr izotóp erősen instabil, asztáciumra (At) , vagy rádiumra (Ra) bomlik.

Felhasználása

A franciumnak kevés kereskedelmi felhasználása van instabilitására és ritkaságára hivatkozva. Mégis pár alkalmazása a biológiai kutatások terén. Segítségével kimutatták, hogy az alkálifémek a patkányok veséjében, májában és a nyálmirigyében halmozódnak föl. A rákos betegségek diagnosztizálásánál alkalmazható még. (Akárcsak a cézium)