„Montevideo” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: ia:Montevideo |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ast:Montevidéu |
||
| 85. sor: | 85. sor: | ||
[[an:Montevideo]] |
[[an:Montevideo]] |
||
[[ar:مونتيفيديو]] |
[[ar:مونتيفيديو]] |
||
[[ast:Montevidéu]] |
|||
[[ay:Muntividëw]] |
[[ay:Muntividëw]] |
||
[[az:Montevideo]] |
[[az:Montevideo]] |
||
A lap 2012. november 15., 03:29-kori változata
Montevideo Uruguay fővárosa, fő kikötője és legnagyobb városa. Lakossága 1,33 millió (2010), a külvárosokkal együtt eléri az 1,8 milliót. Területe 530 négyzetkilométer, a legdélibb főváros Dél-Amerikában, és a harmadik legdélibb a világon, maga a város is az ország déli részén fekszik, a Río de la Plata (spanyolul: "Az ezüst folyó") torkolatánál. A város rövid ideig brit uralom alatt állt 1807-ben, a második világháborúban a város melletti vizeken volt a La Plata-i csata. A városban írta alá 19 amerikai állam a Montevideo-i egyezményt 1933-ban. A város adott otthont az összes mérkőzésnek az 1930-as labdarúgó-világbajnokságon. Montevideo gazdag építészeti és kulturális örökséggel rendelkezik, a tangó és candombe táncok is itt alakultak ki.
Fekvése
Montevideo az ország déli részén, a La Plata széles torkolatánál fekszik. Éghajlata enyhe, az éves átlaghőmérséklet 13 °C, nyáron többször eléri a 40 °C-ot.
Nevének eredete
A városnév etimológiáját illetően kétféle feltételezés létezik. Az egyik szerint a földrészt felfedező spanyol vagy portugál hajós, amikor a megpillantotta a szárazföldet, azt kiálltotta, hogy Monte video!, ami latinul annyit tesz: ’Hegyet látok!’. A másik magyarázat szerint egy tengerészeti térkép feliratából maradt a városra. A térkép a helyet a Monte VI de O (=Oeste) felirattal jelölte, amely spanyolul azt jelenti, hogy ’VI. (hatodik) hegy Ny[ugat]-ról’. A város eredetei teljes neve San Felipe y Santiago de Montevideo.
Története
A mai város területén először a portugálok alapítottak kolóniát Colonia del Sacramento néven, annak ellenére, hogy a területet a tordesillasi szerződés alapján a spanyolok követelték maguknak. A spanyolok végül 1724-ben űzték el a portugálokat. A várost Buenos Aires kormányzója, Bruno Mauricio de Zabala alapította 1726. december 24-én. Montevideo 1828-ban lett Uruguay fővárosa. A 19. század elejétől erős brit befolyás alá került, mivel kikötőjét a britek gyakran használták, hogy kibújjanak az argentin és a brazil kereskedelmi ellenőrzés alól. 1860 és 1911 között a britek kiterjedt vasúthálózatot építettek ki, hogy összekapcsolják a várost a vidéki területekkel. Juan Manuel de Rosas argentin diktátor 1838 és 1851 között többször is ostromolta.
A város lakossága 1860-ban még alig volt több harmincezernél. Ezt követően azonban a folyamatos bevándorlás következtében gyorsan emelkedett, 1884-ben már több mint százezer volt. Ebben az időszakban Montevideo az argentin fővárossal, Buenos Airesszel versengett kereskedelem terén. A 20. század elején sok európai bevándorló települt a városba – főként spanyolok és olaszok, de ezrek érkeztek Közép-Európából is. 1908-ban már a lakosság harminc százaléka bevándorló volt.
A II. világháború alatt az üldöző angol hadihajók elől menekülő Admiral Graf Spee német zsebcsatahajó a semleges Montevideo kikötőjében keresett menedéket, majd a La Plata-i tengeri csata (1939. december 13.) után újra ide futott be. Hogy elkerülje a teljes megsemmisítést, Hans Langsdorff kapitány december 17-én a hajó elsüllyesztése mellett döntött, majd két nappal később öngyilkosságot követett el.
A 20. század közepi katonai diktatúra és gazdasági pangás a mai napig érezteti hatását. Uruguay gazdasága az 1950-es évek közepén kezdett hanyatlani, a hatvanas években komoly zavarok voltak az ellátásban, elkezdődött a lakosság kivándorlása. A diktatúra fennállásáig (1985-ig) körülbelül száz ember halt meg vagy tűnt el a politikai erőszak következtében. 1980-ban a rezsim új alkotmány bevezetését indítványozta, a kérdést népszavazásra bocsátották. A szavazók többsége (58%) azonban az új alkotmány ellen voksolt, ami meggyengítette a hatalmat, és előkészítette a demokratikus átalakulást.
A 2002-es nagy uruguayi bankválság Montevideót is súlyosan érintette.
Nevezetességei
- Palacio Salvo
- Torre de las Telecomunicaciones
- Teatro Solís színház.
- Palacio Legislativo
- Catedral Metropolitana székesegyház.
- Cabildo de Montevideo
Testvértelepülések
Külső hivatkozások
 | Országok |
|
|---|---|---|
| Egyéb területek | ||