Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
* Alsó emelet: [[III. Frigyes pfalzi választófejedelem|III. Kegyes Frigyes]], [[VI. Lajos pfalzi választófejedelem|VI. Lajos]], [[Johann Kasimir]], [[IV. Frigyes pfalzi választófejedelem|IV. Frigyes]].
 
Az oromzaton található egyéb szobrok, a [[tavasz]] és a [[nyár]] allegorikus ábrázolása, a földi élet mulandóságát szimbolizálják. A Frigyes-épület a kastély első olyan palotája, amely nem csak kizárólag a kastélyudvar felé néz, hanem van egy város felé néző homlokzata is. A városra néző homlokzat szerényebb díszítésű, elsősorban faragott oroszlánfejek és gazdagon mintázott ablakfélfák jellemzik. Az épület földszintjén a kastélytemplom található, amely napjainkig megmaradt. Az épület felső szintjeit lakóhelységkéntlakóhelyiségként használták.
 
Az [[1693]]. és az [[1764]]. évi pusztító tűzvész után ez volt a kastély egyetlen része, amit újjáépítettek. 1890-1900 között a Frigyes-épületet a [[karlsruhe]]i Carl Schäfer professzor tervei alapján a [[historizmus]] szellemében újították fel. Viták folytak a belső terek kialakításáról: végül egy [[neoreneszánsz]] stílusú belső berendezés mellett döntöttek Az 1.&nbsp;emelet tölgy-[[intarzia]]berakásos ajtókkal, [[stukkó]]menyezettel és csempézett padlózattal készültek. A 2.&nbsp;emelet [[stukkó]]menyezetét Pfalz [[címer]]e (fekete alapon aranyszínű oroszlán és a kék-fehér rutás [[harántpólya]]), valamint [[Tiberius]] és [[Julius Caesar]] képe díszíti. Napjainkban a Frigyes-épület számos termében különböző stílusok szabad keveredése uralkodik. A termeket a későbbiekben nem használták lakóhelységkéntlakóhelyiségként, múzeumi építményként működtek.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=18-21}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Friedrichsbau.htm|title=Friedrichsbau|language=német|accessdate=2009-04-10}}</ref>
 
==== Angol épület ====
 
==== Katonák épülete ====
A '''Katonák épülete (Soldatenbau)''' arról kapta a nevét, hogy itt voltak a katonák lakóhelységeilakóhelyiségei. A főbejárat közelébe építették, hogy szükség esetén jobban védhető legyen. A háromemeletes épület földszintjén volt az őrszoba, fölötte a hálóhelységekhálóhelyiségek. Az épület egy 50&nbsp;fős állandó helyőrségnek adott szállást.
 
==== Gazdasági épület ====
==== Kaputorony (Óratorony) ====
[[Fájl:Hexenbiss Heidelberger Schloss 03.JPG|bélyegkép|right|200px|A „boszorkány harapta” kopogtató]]
A '''kaputorony (Torturm)''' [[1531]]–[[1541]] között V.&nbsp;Lajos uralkodása idején az erődrendszer részeként készült. Az alsó szinten egy fény nélküli helységhelyiség található, ami gyakran várbörtönként szolgált. A kapuátjáró középső boltozatában egy felvonójárat épült: ezen keresztül látták el élelemmel a torony legfelső emeletén lakó toronyőrt. A vörös homokkőkockákból épült kaputorony a várárok aljától mérve 52&nbsp;méter magas (a kastély tornyai közül a legmagasabb), alapterülete 12,5&nbsp;m². Az erődből csak egy vastag tölgykapu maradt meg, egy kiskapuval és a kapurács hegyei. [[1689]]-ben az égő Ruprecht-épület lángjai átterjedtek a toronytetőre is és elpusztították azt. A ma látható palatető [[1716]]-ban, a [[barokk]] korban készült, hogy megakadályozza a lerombolt kastélyhoz vezető bejárati rész további hanyatlását.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=29}}</ref>
 
A homlokzati oldalt a 3,4&nbsp;méter magas kapuátjáró és a pajzsot tartó oroszlánok uralják. A feltehetőleg [[ezüst]]ből készült [[címerpajzs]] eltűnt, valószínűleg beolvasztották. A két lovagszobor egy-egy kerek konzolon áll, fejük fölött egy kis kőtetőzet van. A kaputorony és a kapuház közötti hidat [[1693]]-ban francia aknászok felrobbantották, III.&nbsp;Károly Fülöp választófejedelem idején felvonóhíddal helyettesítették; tartóláncainak nyoma még ma is látható a falon. 1810-ben egy további [[pillér|hídpillér]] építésével tartós útösszeköttetés valósítottak meg. A pillér a 20&nbsp;méter mély árokból emelkedik a magasba.
2 806

szerkesztés

Navigációs menü