„Duluth (Minnesota)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JackieBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: fa:دولوث، مینه‌سوتا
25. sor: 25. sor:
[[Fájl:Duluth lake street 2006.JPG|bélyegkép|A város]]
[[Fájl:Duluth lake street 2006.JPG|bélyegkép|A város]]
=== Kereskedelmi telepből város születik ===
=== Kereskedelmi telepből város születik ===
[[1792]]-ben a St. Louis folyó túlpartján, a mai [[Wisconsin]] területén is létesült egy kereskedelmi telep, így Duluth jelentősége lecsökkent. [[1800]]-ban tűz pusztította el a duluthi telepet, de egy német bevándorló, John Jacob Astor újjáépíttette. Az üzleti siker elmaradt, mert az indiánok ragaszkodtak a már jól ismert francia és brit kereskedőkhöz. Habár sikerült Astornak a [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszus]]nál elérnie, hogy külföldiek ne kereskedhessenek az [[USA]] területén, az európai [[divat]]változás ismét nehéz helyzetbe sodorta a szőrmekereskedőket. A terület iránti érdeklődés az [[1850]]-es években megélénkült, amikor [[réz]]bányákat tártak fel, majd vasérc-lelőhelyeket. Kiépült az út [[Minneapolis]]ba, és 11 apró város jött létre a folyó mentén. Ekkortól beszélhetünk Duluth városának kialakulásáról. Amikor a rézlelőhelyek kiapadtak, a fakitermelés irányába tolódott a gazdasági érdeklődés. A kisebb haszon reménye miatt sok lakos hagyta el a várost. Azonban egy évtizeddel később kiépült a vasúti kapcsolat [[St. Paul]]lal, amely elősegítette a vasérc fuvarozását. A gazdasági élet ismét fellendült, kiépült a kikötő és a lakosság is gyarapodott.
[[1792]]-ben a St. Louis folyó túlpartján, a mai [[Wisconsin]] területén is létesült egy kereskedelmi telep, így Duluth jelentősége lecsökkent. [[1800]]-ban tűz pusztította el a duluthi telepet, de egy német bevándorló, John Jacob Astor újjáépíttette. Az üzleti siker elmaradt, mert az indiánok ragaszkodtak a már jól ismert francia és brit kereskedőkhöz. Habár sikerült Astornak a [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszus]]nál elérnie, hogy külföldiek ne kereskedhessenek az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] területén, az európai [[divat]]változás ismét nehéz helyzetbe sodorta a szőrmekereskedőket. A terület iránti érdeklődés az [[1850]]-es években megélénkült, amikor [[réz]]bányákat tártak fel, majd vasérc-lelőhelyeket. Kiépült az út [[Minneapolis]]ba, és 11 apró város jött létre a folyó mentén. Ekkortól beszélhetünk Duluth városának kialakulásáról. Amikor a rézlelőhelyek kiapadtak, a fakitermelés irányába tolódott a gazdasági érdeklődés. A kisebb haszon reménye miatt sok lakos hagyta el a várost. Azonban egy évtizeddel később kiépült a vasúti kapcsolat [[St. Paul]]lal, amely elősegítette a vasérc fuvarozását. A gazdasági élet ismét fellendült, kiépült a kikötő és a lakosság is gyarapodott.


=== A XIX. századtól napjainkig ===
=== A XIX. századtól napjainkig ===

A lap 2012. október 15., 20:27-kori változata

Duluth
Duluth zászlaja
Duluth zászlaja
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamMinnesota
MegyeSaint Louis megye
Alapítás éve1679
NévadóDaniel Greysolon, sieur du Lhut (ember)
Irányítószám
Lista
55801, 55802, 55803, 55804, 55805, 55806, 55807, 55808, 55810, 55811, 55812
Körzethívószám218
Testvérvárosai
Lista
Népesség
Népesség86 697 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség493,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság214 m
Terület226,2 km²
- ebből vízi50,01 km²
IdőzónaCST (UTC-6)
Azonosítók
GNIS
GeoNames5024719
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 13″, ny. h. 92° 05′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 13″, ny. h. 92° 05′ 53″
Duluth honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Duluth témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Duluth (Minnesota állam) a Nagy-tavak legnagyobbjának, a Felső-tónak nyugati végében fekvő, közel 90 000 lakosú város, St. Louis megye székhelye. A város nevét egy francia nemestől, Du Luth urától kapta. Szőrmekereskedők és prémvadászok telepéből fejlődött ki, ma a régió ipari és kulturális központja.

A város rövid története

Az európaiak megjelenése előtt

Évezredek óta indián törzsek békében éltek a város mai területén, akik kézművességgel, vadászattal, halászattal és növénytermesztéssel foglalkoztak. Az ojibwa és dakota indiánok lakták e területet, amikor az első fehér telepesek megérkeztek. Az írásos beszámolók szerint 1679-ben érkezett meg Daniel Greysolon, Du Luth ura a vidékre, aki riválisokká tette az indián törzseket, hogy elősegítse a szőrmekereskedelmet.

A város

Kereskedelmi telepből város születik

1792-ben a St. Louis folyó túlpartján, a mai Wisconsin területén is létesült egy kereskedelmi telep, így Duluth jelentősége lecsökkent. 1800-ban tűz pusztította el a duluthi telepet, de egy német bevándorló, John Jacob Astor újjáépíttette. Az üzleti siker elmaradt, mert az indiánok ragaszkodtak a már jól ismert francia és brit kereskedőkhöz. Habár sikerült Astornak a Kongresszusnál elérnie, hogy külföldiek ne kereskedhessenek az USA területén, az európai divatváltozás ismét nehéz helyzetbe sodorta a szőrmekereskedőket. A terület iránti érdeklődés az 1850-es években megélénkült, amikor rézbányákat tártak fel, majd vasérc-lelőhelyeket. Kiépült az út Minneapolisba, és 11 apró város jött létre a folyó mentén. Ekkortól beszélhetünk Duluth városának kialakulásáról. Amikor a rézlelőhelyek kiapadtak, a fakitermelés irányába tolódott a gazdasági érdeklődés. A kisebb haszon reménye miatt sok lakos hagyta el a várost. Azonban egy évtizeddel később kiépült a vasúti kapcsolat St. Paullal, amely elősegítette a vasérc fuvarozását. A gazdasági élet ismét fellendült, kiépült a kikötő és a lakosság is gyarapodott.

A XIX. századtól napjainkig

A város fejlődése töretlen maradt, kikötőjének áruforgalma már 1900-ban meghaladta New York kikötőjének forgalmát, így az Amerikai Egyesült Államok legforgalmasabb kikötőjévé emelkedett. A U.S. Steel acélgyárat alapított, majd az első világháború idején hajógyár létesült Duluthban. A lakosság tovább gyarapodott és 1960-ban érte el a csúcspontját, 106 ezer lakossal. A fellendülést hanyatlás követte az 1970-es években, amikor bezárt az acélmű és a légierő támaszpontja. Új megélhetési forrást kellett keresni, hogy a hanyatló ipart ellensúlyozzák – így vált a turizmus az egyik vezető ágazattá. A belvárost átépítették, a régi raktárakból kávézókat, éttermeket és üzleteket alakítottak ki. Ma a város nem csak a környék legfontosabb települése, de Északkelet-Minnesota és Északnyugat-Wisconsin közlekedési, kulturális és gazdasági központja.

Fájl:Us-mndul.jpg
a város zászlója
Fájl:Resize of P1000432.JPG
látkép az Enger Towerből Duluthra, 2006. június 12-én
Fájl:Resize of P1000556.JPG
Clayton-Jackson-McGhie Memorial
Glensheen Mansion
Fájl:Resize of P1000558.JPG
Old High School
Gooseberry Falls az Északi Part mentén

Turizmus, idegenforgalom

Az ipari és kikötőváros látnivalókban szegény, de a turisták mind a városban, mind annak környékén bőven találnak látnivalókat, kikapcsolódási és kirándulási lehetőségeket. Az ide látogatóknak mindenképpen érdemes felkeresnie a városban a következő helyeket:

  • Canal Park Marine Museum
  • Korean and Vietnam War Memorials
  • Clayton-Jackson-McGhie Memorial
  • City Hall
  • Old Central High School
  • Glensheen Mansion

Duluthból indul a Highway 61, amely a Felső-tó északi partja mentén, festői tájon vezet át a kanadai Thunder Bay-be. Az út mentén kirándulási, horgászati és kempingezési lehetőségek adódnak. A főút mentén számos természeti és emberkéz alkotta látványosság található:

  • Two Harbors, Duluth "kistestvére"
  • Gooseberry Falls
  • Split Rock világítótorony

Források

  • Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Panoráma, 1994., 3. kiadás

Külső hivatkozások

Commons:Category:Duluth
A Wikimédia Commons tartalmaz Duluth (Minnesota) témájú médiaállományokat.
  1. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)