„Esztergályhorváti” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: zh:艾斯泰尔加伊霍尔瓦蒂 |
a →Kapcsolódó szócikkek: DEFAULTSORT AWB (8350) |
||
50. sor: | 50. sor: | ||
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}} |
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}} |
||
{{DEFAULTSORT:Esztergalyhorvati}} |
|||
[[Kategória:Zala megye települései]] |
[[Kategória:Zala megye települései]] |
||
A lap 2012. október 8., 14:04-kori változata
Esztergályhorváti | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Kistérség | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kocsis Lajos[1] | ||
Irányítószám | 8742 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 414 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,17 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,70 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 17° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 17° 06′ 32″ | |||
Esztergályhorváti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergályhorváti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Esztergályhorváti község Zala megyében, a Keszthelyi kistérségben.
Fekvése
Esztergályhorváti a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeraracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen.
Története
A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre.
Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven.[3] Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.
1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.
A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.
Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.
2007-ig a Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.
Nevezetességei
- Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)
Jegyzetek
- ↑ Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Más források szerint 1273-ban említik először.