„Izrael” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
8 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
betűkorrekciók
(betűkorrekciók)
Legmagasabb része északon [[Galilea]] (Har Meron, 1208 m), amelynek keleti felét kiterjedt [[bazalt]]takarók fedik. Galileát a fiatal üledékekkel feltöltött [[Jizreel-síkság]] választja el a Szamaria rögvidékétől, amelyhez délen Júdea csatlakozik.
 
Az ország déli részét a [[Negev-sivatag]] területén idős [[gránit]]ból és [[homokkő]]ből álló, enyhén gyűrt és bércekre töredezett hegyvidék foglalja el. A [[völgy]]ekben a krétakori kőzetek alól triászkoritriász-kori [[gipsz]] és különös sziklaalakzatokban gazdag núbiai [[homokkő]] bukkan elő.
 
A Negev északi peremének kisebb medencéit [[lösz]] borítja, máshol kő- és kavics[[sivatag]]ok, helyenként homoksivatagok alakultak ki.
=== Vízrajz ===
[[Fájl:Satellite image of Israel in January 2003.jpg|thumb|right|120px|Izrael az űrből]]
Izrael fő folyója a [[Jordán (folyó)|Jordán]], amely 118 km hosszú, átfolyik a [[Galileai-tenger|TiberiásTiberias-tavon]] (másként: Genezáreti -tó) és a [[Holt-tenger]]be torkollik. A [[Golán-fennsík]] [[bazalt]]láva területei körülölelik a TibériasTiberias-tavat. A belső felföldről a tenger, illetve a Jordán felé tartó rövid patakok zöme időszakos.
 
=== Éghajlata ===
=== Palesztina ===
[[Fájl:First century palestine.gif|bélyegkép|300px|jobbra|Az [[újszövetség]]i [[Szentföld]]: [[Szamaria]], [[Judea]], [[Galilea]], [[Nabatea]], [[Idumea]]…]]
A függetlenségnek a [[Római Birodalom]] terjeszkedése vetett véget: [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] [[i. e. 63]]-ban elfoglalta [[Jeruzsálem]]et. A terület római [[klienskirályság]] lett, i. sz. [[6]]-ban pedig [[Római provinciák|római provincia]]. A római fennhatóság első száz éve alatt viszonylagos vallásszabadságot élvezett Izrael népe, de a függetlenségi törekvések és a [[66]]-ban kitört [[zsidó háború|''zsidó felkelés'']] miatt [[Nero római császár|Nero]] háborút indított [[Titus Flavius Vespasianus római császár|Titus Flavius Vespasianus]] vezetésével. Bár Nerót közben eltávolították a trónról, a birodalom végül a felkelést leverte és egész Izraelt leromboltatta ([[70]]. [[Áb]] hó 9-én, innétinnen származik a zsidó böjtnap, a [[tisó-beáv]]), a tartományt pedig végleg beolvasztották a Római Birodalomba.135-140 között [[Bar Kohba]] vezetésével egy újabb szabadságharcra került sor. Ezt [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]] császár leverte. A zsidó népet száműzték a birodalom távoli részeibe, legnagyobb részük Európába és Ázsiába menekült (ez a [[zsidó diaszpóra]]). A menekültek jelentős része asszimilálódott a különböző kultúrákba, de sokan megőrizték a [[izraelita vallás|zsidó]] vallási hagyományokat, felvállalva a gyakori üldöztetéseket és szegregációt az ősi kultúra megőrzésének érdekében. A rómaiak bosszúból a terület nevét is megváltoztatták: a Júdea nevet eltörölték, helyette Palesztinának nevezték a tartományt (a [[filiszteusok]]ról). Izrael állam 1948-as megalapítása előtt palesztinnak nevezték az összes, ezen a területen élő népet, beleértve az arabokat, zsidókat, egyéb helyi népeket.
 
Azon a területen, amit különböző nézőpontból, de ugyanarra a vidékre vonatkoztatva Izraelnek, Palesztinának, [[Szentföld]]nek nevezünk, folyamatos a zsidóság jelenléte. Legkisebb arányban a lakosság között valószínűleg akkortájt voltak, amikor a [[Iszlám|muszlimok]] elfoglalták a vidéket. Ez [[636]]-ban történt. A terület ezután különböző muszlim dinasztiák birtokában volt, illetve egy részén a keresztesek [[Jeruzsálemi királyság]]a állt fenn [[1099]] után több, mint egy évszázadig. A törökök [[1516]]-ban foglalták el, az [[Oszmán Birodalom]] (a későbbi [[Törökország]]) része volt az [[első világháború]] végéig. A török uralom végén a vidéki népesség túlnyomórészt mohamedán arab, viszont a legnagyobb város, [[Jeruzsálem]] lakossága többségében zsidó volt.
Az [[1950-es évek]]ben Izrael gyakori palesztin támadásoknak volt kitéve, különösen az [[Egyiptom]] megszállta gázai övezet felől. [[1956]]-ban Izrael titkos szövetséget kötött az [[Egyesült Királyság]]gal és [[Franciaország]]gal az Egyiptom által államosított [[Szuezi-csatorna]] visszafoglalására. Bár az izraeli erők elfoglalták a [[Sínai-félsziget]]et, meghátrálásra kényszerültek az [[Amerikai Egyesült Államok]] és a [[Szovjetunió]] nyomására. Ugyanakkor ezek az államok garantálták a szabad izraeli hajózást a [[Vörös-tenger]]en és a [[Szuezi-csatorna|Szuezi-csatornán]].
 
1961-ben az izraeli titkosszolgálat, a Mosszad fogságba ejtette [[Adolf Eichmann]]t, a "végső megoldás" végrehajtóját, több millió zsidó legyilkolásáért felelős egykori nácit, aki [[Argentína|Argentínában]] rejtőzött, és Izrael állam bíróság elé állította őt. Kötél általi halálra ítélték, és az ítéletet 1962. május 31-én végre is hajtották, majd Eichmann hamvait a Földközi -tengerbe szórták.<ref name="nap">{{cite book|url=http://www.aish.com/ho/i/48950046.html|title=The Complete Idiot's Guide to Jewish History and Culture|publisher=Alpha Books|author=Benjamin Blech|location=New York|year=1999|pages=267-268|language=angol}}</ref> Azóta izraeli bíróság senkit sem ítélt halálra.
 
Azok szerint az arabok szerint, akik elvetették a Palesztina megosztására vonatkozó 1947. évi ENSZ tervet, az izraeli állam törvénytelen, az egyiptomi és a szír hadsereg kísérletet tett Palesztina felszabadítására, bosszút állt Izrael megalapítása miatt. [[1967]]-ben Egyiptom, [[Szíria]] és [[Jordánia]] sok katonával lezárta az izraeli határt, kiutasította az ENSZ békefenntartókat és Izraelt [[blokád]] alá vette a [[Vörös-tenger]]en. Izrael ezeket az akciókat ''[[casus belli]]''nek (háborút indokló eseménynek) tekintette és megelőző támadást indított. Ez a [[hatnapos háború]]. Izrael döntő győzelmet aratott, megszállta [[Ciszjordánia|Ciszjordániát]], Gázát, a Sínai-félszigetet és a [[Golán-fennsík]]ot. Az [[1949]]-es zöld vonal közigazgatási határ maradt Izrael és a megszállt területek között. [[Jeruzsálem]] határait viszont kibővítették, betagolták a városba Kelet-Jeruzsálemet. Az 1980-as Jeruzsálem-törvény ismét átszabta a városhatárt és felélesztette a nemzetközi vitát Jeruzsálem státusáról.
Az arab államok kudarca 1967-ben magával hozta nem állami arab szereplők belépését a konfliktusba. Közülük a legfontosabb a [[Palesztinai Felszabadítási Front]] volt, amely szerint "a fegyveres harc az egyetlen út a haza felszabadítására." A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején palesztin csoportok izraeli célpontokat támadtak szerte a világban. Ezek közé tartozott az izraeli sportolók lemészárlása az [[1972]]-es nyári olimpián. Az izraeli válasz az Isten haragja művelet volt, amelynek keretében felkutatták és megölték a [[münchen]]i mészárlás tetteseit. [[1973]]. [[október 6.|október 6-án]], a zsidó naptár legszentebb ünnepén, [[Jom Kippur]] napján az egyiptomi és a szír hadsereg általános támadást indított Izrael ellen. A háború [[október 26.|október 26-án]] ért véget. Izrael sikeresen visszaverte az ellenségeit, de maga is nagy veszteséget szenvedett. A belső vizsgálat kizárta a kormányzat felelősségét a háborúban, de a közharag mégis lemondásra kényszerítette [[Golda Meir]] miniszterelnököt.
 
Az [[1977]]-es [[Knesszet]]-választás jelentős fordulópont Izrael politikai történetében. [[Menáhém Begín]] [[Likud]] pártja legyőzte a munkáspártot. Egy évvel később [[Anvar Szadat]] egyiptomi elnök Izraelbe látogatott, beszédet mondott a Knesszetben. Ez volt az első eset, hogy Izrael létét egy arab ország államfője elismerte. Két évvel később Szadat és Menachem Begin aláírta a [[Camp David]]-i nyilatkozatot és az izraeli-egyiptomi békeszerződést. Izrael kivonult a Sinai-félszigetről és hozzájárult, hogy megbeszélések kezdődjenek a zöld-vonalon túl élő palesztínokpalesztinok autonómiájáról. Az utóbbira sohasem került sor. Begin kormánya bátorította az izraelieket, hogy telepedjenek le [[Ciszjordánia|Ciszjordániában]]. Sok település létesült, amelyek a palesztinok közé ékelődtek ebben a térségben.
 
[[1982]]-ben Izrael beavatkozott a [[libanon]]i polgárháborúba, hogy elpusztítsa a [[Palesztinai Felszabadítási Szervezet]] bázisait, ahonnan az rakétákkal lőtte Észak-Izraelt. Ebből a lépésből lett az első libanoni háború. [[1986]]-ban Izrael kivonult Libanonból, de [[2000]]-ig fenntartott határai mentén egy ütköző övezetet. A palesztinok izraeli uralom elleni lázadása, az első intifáda [[1987]]-ben robbant ki, az erőszak hullámát hozta a megszállt területeken. A következő hat év során több mint ezer embert gyilkoltak meg. Közülük sokan a palesztinok belső leszámolásainak áldozatai. Az [[1991]]-es [[öbölháború]] idején a PFSZ és sok palesztin [[Szaddám Huszein]] támogatója volt, örült [[Irak]] Izrael elleni rakétatámadásainak.
== Államszervezet és közigazgatás ==
=== Alkotmány, államforma ===
Államforma: parlamentálisparlamentáris köztársaság.
 
=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
2 806

szerkesztés

Navigációs menü