„Sav” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 78.92.173.5 (vita) szerkesztéséről Acélkandúr szerkesztésére |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
Hétköznapi értelemben azokat a [[vegyület]]eket nevezzük '''sav'''nak, melyek a [[víz]]molekuláknak [[proton]]t adnak át, ezáltal a vizes [[oldat]] [[kémhatás]]át savasabbá teszik, a [[pH]]-t csökkentik. |
Hétköznapi értelemben azokat a [[vegyület]]eket nevezzük '''sav'''nak, melyek a [[víz]]molekuláknak [[proton]]t adnak át, ezáltal a vizes [[oldat]] [[kémhatás]]át savasabbá teszik, a [[pH]]-t csökkentik. |
||
A [[kémia|kémiában]] '''[[Sav-bázis elméletek#Brønsted-Lowry féle|Brønsted-féle]] sav'''nak nevezik azokat a [[molekula|molekulákat]] és [[ion]]okat, melyek protont (H<sup>+</sup> iont) adnak át egy másik molekulának vagy ionnak, az úgynevezett [[Bázis (kémia)|bázisnak]]. |
A [[kémia|kémiában]] '''[[Sav-bázis elméletek#Brønsted-Lowry féle|Brønsted-féle]] sav'''nak nevezik azokat a [[molekula|molekulákat]] és [[ion]]okat, melyek protont (H<sup>+</sup> iont) adnak át egy másik molekulának vagy ionnak, az úgynevezett a [[Bázis (kémia)|bázisnak]]. |
||
'''[[Sav-bázis elméletek#Lewis-féle sav-bázis elmélet (1938)|Lewis-féle]] savak'''nak azokat a részecskéket nevezik, melyek [[elektron]]párt vesznek fel. A különböző [[sav-bázis elméletek]]ben egyéb típusú savakat is definiálnak. |
'''[[Sav-bázis elméletek#Lewis-féle sav-bázis elmélet (1938)|Lewis-féle]] savak'''nak azokat a részecskéket nevezik, melyek [[elektron]]párt vesznek fel. A különböző [[sav-bázis elméletek]]ben egyéb típusú savakat is definiálnak. |
A lap 2012. október 6., 07:57-kori változata
Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
A kémiában Brønsted-féle savnak nevezik azokat a molekulákat és ionokat, melyek protont (H+ iont) adnak át egy másik molekulának vagy ionnak, az úgynevezett a bázisnak.
Lewis-féle savaknak azokat a részecskéket nevezik, melyek elektronpárt vesznek fel. A különböző sav-bázis elméletekben egyéb típusú savakat is definiálnak.
Kémiai értelemben egy anyag nem önmagában, hanem a konkrét kémiai folyamatra nézve sav vagy bázis. Így például a közismert Brønsted-féle sav, az ecetsav is viselkedhet bázisként, ha egy erősebb savval, például kénsavval reagál. Ekkor a kénsav ad le protont, az ecetsav pedig protont vesz fel, tehát bázisként viselkedik. Konkrét folyamat említése nélkül az általános sav és bázis szó az anyagok jellemző – általában vízzel szembeni – viselkedésére utal.
példák savakra
Brønsted-féle savak
Tulajdonságok
A hétköznapi értelemben vett savakhoz a Brønsted-féle savak állnak a legközelebb. Általában vízben oldható anyagok, a vizes oldatok pH-ját csökkentik. Híg vizes oldatuk íze általában savanyú, a magyar „sav” szó is erre vezethető vissza. A kémhatás csökkentése a protonleadásnak köszönhető:
- AH + H2O → H3O+ + A−
ahol AH jelöli a tetszőleges savat, H3O+ a protonált vízmolekulát, más néven az oxóniumiont, A− pedig a savmaradékiont.
Sósav esetén:
- HCl + H2O → H3O+ + Cl−
A Brønsted-féle savak vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot (például akkumulátorsav), azaz elektrolit.
Csoportosítás
A Brønsted-féle savak többféleképpen csoportosíthatók. A gyakorlati szempontok a következők:
- a savmaradék-ion alapján: szerves vagy szervetlen
- a savmolekulánként leadható protonok száma alapján: egy- és többértékű savak
- a savi disszociációs állandó alapján: gyenge, közepes és erős savak
- vízoldhatóságuk alapján
A fenti csoportosítás csak a leggyakoribb szempontokat veszi figyelembe, de a Brønsted-féle savak többsége így is besorolható. Például a kénsav kétértékű, vízben jól oldódó, erős, szervetlen sav. Ezzel szemben az ecetsav egyértékű, vízben jól oldódó, gyenge, szerves sav.
A legerősebb sav
Az antimon-pentafluorid hidrogén-fluoridos (HF) oldatát tartják a legerősebb ismert savnak. E sav erőssége sokszorosa a kénsavénak (úgynevezett szupersav).
A biológiában
A savaknak nagy a jelentősége az élő szervezetekben is. A genetika legfontosabb molekulái, a DNS (dezoxiribonukleinsav) és az RNS (ribonukleinsav), szintén savak.
Az emésztőnedvekben (például a gyomorban) is találhatók savak, például sósav.
Fontos a szerepük a táplálkozásban is. Az egyik legismertebb vitamin, a C-vitamin például aszkorbinsavból áll.