„Catalan-sejtés” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Jegyzetek: Források
23. sor: 23. sor:
==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}
==Források==
* Catalan, Eugene. (1844): {{lang|fr|Note extraite d’une lettre adressée à l’éditeur. J. Reine Angew. Math., 27:192.}}
* {{cite journal | author=Preda Mihăilescu | authorlink=Preda Mihăilescu | title=Primary Cyclotomic Units and a Proof of Catalan's Conjecture | journal=J. Reine angew. Math. | volume=572 | year=2004 | pages=167–195 | url=http://www.reference-global.com/doi/abs/10.1515/crll.2004.048 | doi=10.1515/crll.2004.048 | issue=572 |mr=2076124}}
* {{cite book | author=Paulo Ribenboim | authorlink=Paulo Ribenboim | title=Catalan's Conjecture | publisher=Academic Press | year=1994 | isbn=0-12-587170-8 }} Predates Mihăilescu's proof.
* {{cite journal | author=Robert Tijdeman | authorlink=Robert Tijdeman | title=On the equation of Catalan | journal=Acta Arith. | volume=29 | issue=2 | year=1976 | pages=197–209 }}
* {{cite journal | author=Tauno Metsänkylä | url=http://www.ams.org/bull/2004-41-01/S0273-0979-03-00993-5/S0273-0979-03-00993-5.pdf | format=PDF | title=Catalan's conjecture: another old Diophantine problem solved | journal=[[Bulletin of the American Mathematical Society]] | volume=41 | year=2004 | issue=1 | pages=43–57 | doi=10.1090/S0273-0979-03-00993-5 }}
* {{cite journal | author=Yuri Bilu | title=Catalan's conjecture (after Mihăilescu) | journal=[[Astérisque]] | volume=294 | year=2004 | pages=vii, 1–26 | nopp=true }}

==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
* http://www.maa.org/mathland/mathtrek_06_24_02.html
* http://www.maa.org/mathland/mathtrek_06_24_02.html

A lap 2012. október 5., 18:53-kori változata

A Catalan-sejtés a számelmélet egyszerűen megfogalmazható sejtése, amelyet belga Eugène Charles Catalan fogalmazott meg 1844-ben. A sejtés szerint a 8= 2³ és 9 = 3² az egyetlen példa közvetlen egymásutáni teljes hatványokra.

Másképpen a Catalan-sejtés azt állítja, hogy az

xa ‒ yb = 1

egyenlet egyetlen megoldása x,a,y,b > 1 egész számok esetén:

3²  ‒ 2³ = 1

Ez az egyik klasszikus példa úgynevezett exponenciális diofantoszi egyenletre. Könnyen látható, hogy elég azt az esetet belátni, amikor a, b prímszámok. Carl Ludwig Siegel egy 1929-es tételéből következik, hogy rögzített a, b esetén csak véges sok megoldás van. Robert Tijdeman 1976-ban, felhasználva Alan Baker logaritmusok lineáris kombinációira adott elméletét, bebizonyította, hogy összesen is csak véges sok ilyen számpár van. Végül Preda Mihǎilescu 2002-ben bebizonyította Catalan-sejtését, tehát az most már sejtésből tétellé vált.

Története

A probléma Levi ben Gershonig követhető vissza, aki 1343-ben belátta azt az esetet, amikor x és y 2 vagy 3.

1976-ban Robert Tijdeman a transzcendenciaelmélet Baker-módszerét alkalmazta, és korlátokat adott a-ra és b-re, továbbá felülről becsülte mind a négy számot a és b függvényével és az addig ismert korlátok felhasználásával. A korlátra exp exp exp exp 730 adódott.[1] Ezzel véges, de nagy számú kivétellel megoldotta a Catalan-sejtést. A korlát kezelhetetlenül nagy, és a bizonyítás befejezése túl sok erőforrást igényelne.

Preda Mihăilescu 2002-ben befejezte a bizonyítást, és Journal für die reine und angewandte Mathematik, 2004-ben publikálta. Nem a régebbi ötletet vitte tovább. hanem körosztási testeket és Galois-modulusokat használt. Yuri Bilu a Bourbaki-szemináriumon mutatta be a bizonyítást.

Pillai-sejtés

A Pillai-sejtés a teljes hatványok különbségeivel foglalkozik. S. S. Pillai vetette fel, hogy a hatványszámok különbségei a végtelenbe tartanak. Ekvivalensen, minden pozitív egész véges sokszor áll elő két hatványszám különbségeként. Általánosabban, az A, B, C rögzített egészekre az különbség minden λ-ra 1-nél kisebb.[2]

Az általános sejtés az abc-sejtés következménye lenne.[2][3]

Erdős Pál szerint van egy c szám, hogy ha d két n-edfokú hatvány különbsége, akkor elég nagy n-re d>nc.

Jegyzetek

  1. Ribenboim, Paulo. 13 Lectures on Fermat's Last Theorem. Springer-Verlag, 236. o. (1979). ISBN 0-387-90432-8 
  2. a b Narkiewicz, Wladyslaw. Rational Number Theory in the 20th Century: From PNT to FLT, Springer Monographs in Mathematics. Springer-Verlag, 253–254. o. (2011). ISBN 0-857-29531-4 
  3. Schmidt, Wolfgang M.. Diophantine approximations and Diophantine equations, 2nd, Lecture Notes in Mathematics, Springer-Verlag, 207. o. (1996). ISBN 3-540-54058-X 

Források

Külső hivatkozások