„Zágráb vármegye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: sr:Загребачка жупанија (1868—1918)
18. sor: 18. sor:
== Történelme ==
== Történelme ==
A vármegye területe a [[12. század]]ban került [[Magyarország]] területéhez. [[1526]]-tól a [[Habsburg Birodalom]]hoz tartozott. [[1918]]-tól a [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]
A vármegye területe a [[12. század]]ban került [[Magyarország]] területéhez. [[1526]]-tól a [[Habsburg Birodalom]]hoz tartozott. [[1918]]-tól a [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]
területéhez tartozott. A [[II. világháború]] alatt a független [[Horvátország]], majd [[1945]]-től újra [[Jugoszlávia]] része lett. [[1991]] óta a független [[Horvátország]] része.
területéhez tartozott. A [[második világháború]] alatt a független [[Horvátország]], majd [[1945]]-től újra [[Jugoszlávia]] része lett. [[1991]] óta a független [[Horvátország]] része.

== Lakosság ==
== Lakosság ==
A vármegye összlakossága [[1910]]-ben 594.052 személy volt, ebből:
A vármegye összlakossága [[1910]]-ben 594.052 személy volt, ebből:

A lap 2012. szeptember 27., 19:32-kori változata

Zágráb vármegye
Zágráb vármegye címere
Zágráb vármegye címere

Ország
KözpontZágráb
Népesség
Népesség594 052 fő (1910)
Nemzetiségekhorvátok
Földrajzi adatok
Terület7.210 km²
Térkép
Zágráb vármegye térképe
Zágráb vármegye térképe
Zágráb vármegye domborzati térképe
Zágráb vármegye domborzati térképe

Zágráb vármegye (horvátul: Zagreb) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében. Jelenleg Horvátország része.

Földrajz

A vármegye területe nagyérszt dombság, csak északkeleten található síkság. Legfontosabb folyója a Száva. Északról Varasd vármegye illetve Stájerország, keletről Belovár-Kőrös és Pozsega vármegyék, délről Bosznia, nyugatról pedig Bosznia, Modrus-Fiume vármegye, illetve Stájerország határolta.

Történelme

A vármegye területe a 12. században került Magyarország területéhez. 1526-tól a Habsburg Birodalomhoz tartozott. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez tartozott. A második világháború alatt a független Horvátország, majd 1945-től újra Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátország része.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1910-ben 594.052 személy volt, ebből:

Közigazgatás

A vármegye tizenöt járásra volt felosztva:

  • Dugo Seloi járás, székhelye Dugo Selo
  • Dvori járás, székhelye Dvor
  • Glinai járás, székhelye Glina
  • Jaskai járás, székhelye Jaska
  • Károlyvárosi járás, székhelye Károlyváros (rendezett tanácsú város)
  • Kosztajnicai járás, székhelye Kosztajnica
  • Nagygoricai járás, székhelye Nagygorica
  • Petrinjai járás, székhelye Petrinja (rendezett tanácsú város)
  • Pisarovinai járás, székhelye Pisarovina
  • Samobori járás, székhelye Samobor
  • Stubicai járás, székhelye Donja Stubica
  • Szentivánzelinai járás, székhelye Szentivánzelina
  • Sziszeki járás, székhelye Sziszek (rendezett tanácsú város)
  • Topuskoi járás, székhelye Topusko
  • Zágrábi járás, székhelye Zágráb (törvényhatósági jógú város)