„Ólom-dioxid” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: pl:Ditlenek ołowiu
Nincs szerkesztési összefoglaló
16. sor: 16. sor:
| MeltingPt = 290&nbsp;°C fölött bomlik<ref name="Merck" />
| MeltingPt = 290&nbsp;°C fölött bomlik<ref name="Merck" />
| BoilingPt = (nincs)
| BoilingPt = (nincs)
|
| Solubility = gyakorlatilag oldhatatlan<ref name="Merck" />,<br />0,14 mg/l (25&nbsp;°C)<ref name="GESTIS">{{GESTIS | CAS=1309-60-0 | ZVG=3220 | Név= Ólom-dioxid | Névelő = Az | Dátum=2010. november 7.}}</ref>
}}
}}
| Section3 = {{Chembox Hazards
| Section3 = {{Chembox Hazards

A lap 2012. szeptember 25., 18:12-kori változata

Ólom-dioxid

Ólom-dioxid minta
IUPAC-név Ólom(IV)-oxid
Más nevek Plumbi-oxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1309-60-0
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet PbO2
Moláris tömeg 239,2 g/mol
Megjelenés Sötétbarna por
Sűrűség 9,4 g/cm³[1]
Olvadáspont 290 °C fölött bomlik[1]
Forráspont (nincs)
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R61, R20/22, R33, R50/53, R62[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
Rokon vegyületek
Azonos anion Szén-dioxid
Szilícium-dioxid
Germánium-dioxid
Ón-dioxid
Rokon ólom-oxidok Ólom(II)-oxid
Ólom(II,IV)-oxid
Rokon vegyületek Tallium(III)-oxid
Bizmut(III)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ólom-dioxid vagy ólom(IV)-oxid egy szervetlen vegyület, az ólom egyik oxidja. Képlete PbO2. Sötétbarna színű por, vízben gyakorlatilag nem oldódik. Erős oxidálószer. Megtalálható az ólomakkumulátorokban, annak pozitív elektródját alkotja.

Kémiai tulajdonságai

Hevítés hatására ólom-oxiddá alakul és oxigén fejlődik.

Amfoter vegyület. Lúgokban jobban oldódik, mint savakban. Lúgok hatására az ortoólomsav (H4PbO4) sóivá, ortoplumbátokká, vagy a metaólomsav (H2PbO3) sóivá, metaplumbátokká alakul.

Erős oxidálószer. Ha kénnel vagy sárga foszforral enyhén összedörzsölik, azokat lángra lobbantja. Jódot tesz szabaddá a kálium-jodid oldatából. A sósavból klórt fejleszt.

Reakcióba lép a klórral és a brómmal, ekkor oxigén fejlődik. Ha kén-dioxiddal vagy nitrogén-dioxiddal reagál, sók képződnek.

Előfordulása

A természetben megtalálható kis mennyiségben ásványként. Az ásvány neve plattnerit.

Előállítása

Az ólom(IV)-oxidot míniumból állítják elő híg salétromsavval.

Előállítható ólomból vagy ólom-oxidból is elektrolízissel, anódos oxidációval.

Felhasználása

Felhasználják tűzijátékok készítésére. Oxidálószerként szolgál festékek előállításakor. A gyufa meggyújtásához szükséges, a gyufásdoboz oldalán található keverék is tartalmaz ólom-dioxidot. Alkalmazzák ólomakkumulátorok készítéséhez is, ezeknek a pozitív elektródját alkotja. Ha az ólomakkumulátort kisütik, az ólom-dioxid ólom(II)-szulfáttá alakul.

Források

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bodor: Endre: Szervetlen kémia I.
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások