„Dugo Selo” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fa:دوگو سلو)
Az első írásos nyoma a város területén zajló életnek [[1209]]-ben, [[II. András magyar király|II. András király]] adománylevelében található, ahol''"etiam terram santci Martini"'' alakban említést tesz Szent Márton földjéről, melyet a templomos lovagrendnek adományozott. A város területe ettől fogva a templomosok, majd a [[14. század]]tól johanniták bozsjákói uradalmához tartozott. A johanniták távozása után a birtok a vránai perjel uralma alá került. [[1573]]-ban Tahy Ferenc birtoka lett. [[1591]]-ben a török támadás következtében Dugo Selo is súlyos károkat szenvedett. [[1592]]-ben Tahy a birtokot lánytestvérének és sógorának Jankovich Ferencnek zálogosította el. [[1597]]-ben tőlük erővel vette el Zrínyi György királyi tárnokmester és egészen [[1671]]-ig Zrínyi Péter haláláig a család kezén maradt. Ekkor hűtlenség címén a kincstáré lett, majd [[1686]]-ban I. Lipót király Draskovich Jánosnak és feleségének Nádasdy Máriának adta és ezután végig a Draskovichok birtoka maradt.
 
A város neve, mely hosszú falut jelent csak [[1566]]-ban, illetve [[1622]]-ben jelenik meg először. Az első vonat [[1870]]-ben gördült be a településre. Önkéntes tűzoltó egyletét [[1893]]-ban alapították. [[1900]]-ban felépült az új plébániatemplom. Dogo Selo [[1850]]-től [[1955]] augusztusáig járási székhely volt. A járás területe akkor magában foglalta a későbbi Brckovljani, Dugo Selo, Oborovo és Posavski Bregi községek területét. A városnak [[1857]]-ben 603, [[1910]]-ben 1714 lakosa volt. Trianonig [[Zágráb vármegye]] Dugoseloi járásának székhelye volt. Első sportegyesületét a DŠK labdarúgóklubot [[1923]]-ban alapították. Az elektromos áramot [[1934]]-ben vezették be a településre. A [[II.második világháború]] az akkori Jugoszláviában [[1941]]. [[április 6.|április 6]]-án Dugo Selo vasútállomásának bombázásával kezdődött, ez időben megelőzte a Belgrád elleni támadást is. A vízvezeték hálózat [[1962]]-ben épült meg, [[1966]]-ban pedig a gázvezeték hálózat is kiépült. A honvédő háború idején már [[1990]]-ben megalakult Dugo Selo első önkéntes egysége. Lakói később is nagy számban vettek részt a horvát fegyveres erőkben. [[1997]]-től az újonnan alapított Dugo Selo község központi települése lett. [[1959]]-től hivatalisan is városi jellegű település, 1997-ben pedig városi rangot kapott. [[2001]]-ben 8880 lakosa volt.
 
== Lakosság ==

Navigációs menü