„Nádasd nemzetség” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
==A Nádasd nemzetség címere==
[[kép:Nádasdi Lőrinc fia János sírköve (1380).jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Nádasdi Lőrinc fia János sírköve 1380-ból.]]
Nemzetségi címerről abban az esetben beszélhetünk, ha ezen egységesnek tekinthető címer a „''de genere''” jelzővel jellemezhető – 14. század első felével záródó – időszakból maradt fenn.
A nemzetségekből származó középnemes családok címerei általában a 14. század után alakultak ki. Ennek fő oka, hogy a köznemességnek nem volt módja saját címeres zászló alatt hadba vonulni, illetve saját pecsét alatt hiteles okmányt kiállítani sem. Ezt a feltételezést mohácsi vész előtti címeradományozások – mintegy kétszáz [[armális]] – is alátámasztják.<ref name="Nemzetségek 7.">{{cite book |author= Csoma József |authorlink= Csoma József |title= Magyar nemzetségi czímerek (Dr.Karácsonyi J.:A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig; Harmadik kötet második fele)|publisher= Magyar Tudományos Akadémia - Budapest |year= 1904.}} </ref>
A 16. századig a Nádasd nemzetség leszármazottai nem viseltek országos tisztségeket. Soraikból főként csak megyei tisztségviselők – alispánok és ispánok – kerültek ki, illetve egy-egy főúr mellett annak [[Familiaritás|familiárisaként]] lettek ismertek. A nemzetséget érintő első heraldikai emléknek a [[Szentgotthárdi ciszterci apátság]] területén feltárt, a darabosi ághoz tartozó Lőrinc (1309-1326) fia János 1380-as sírkövén található [[címer]] és [[sisakdísz]] ábrázolás tekinthető.<ref group=m>A darabosi ág ismer családfája szerint Lőrincnek nem volt János nevű fia, János (1309-1329) csak testvéreként azonosítható be. A sírfelirat egyértelműen Lőrinc fiának nevezi Jánost.</ref> Ezen a jobbra dőlő [[pajzs (heraldika)|címerpajzs]]ban két nád között egy, a természeteshez hasonló ábrázolású, jobbra fordult vadkacsát látunk. A pajzsra helyezett [[csöbörsisak]]on a sisakdíszt a [[címerkép]] ismétlődése alkotja.<ref group=m> [[Csoma József]] a címer kialakulását tévesen a 15. század közepére teszi, feltételezése szerint nemzetségi címerről a Nádasd nemzetséget érintően nem beszélhetünk. </ref>
 
További középkori heraldikai tartalmú emlékek:
* Darabos Ferenc pecsétlenyomata (1511): csücskös talpú pajzsban két nádszál között jobbra fordult vadkacsa, lábai alatt halmocska.
 
Ezek az emlékek a Peteneg és darabosi ágakhoz tartozóak.<ref> {{cite journal | last=Rainer | first=Pál | title=A Nádasdy, valamint a rokon Nádasdi Darabos és Gersei Pethő családok címere az idők folyamán | journal=Veszprémi történelmi tár; Művelődéstörténet 2. sz. (A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kiadványa) | year=1989 | pages=114-124}} </ref> <ref group=m>Az értekezésben a [[Sárkány Lovagrend]] alapító tagja „Nádasdy Mihály” tévesen van a Nádasd nemzetséghez tartozóan megadva, valójában a lovagrend tagja a [[Küküllő vármegye|küküllő vármegyei]] Nádasról származó ''Salamon fia Nádasi Mihály székely ispán'' volt. </ref>
 
A fentiek alapján a nemzetségi címer leírása: pajzsban elhelyezett, két természetes nádszál között álló, jobbra vagy balra fordult vadkacsa.

Navigációs menü