„Szurony” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ms:Bayonet |
a Bot: következő hozzáadása: jv:Bayonèt |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
[[it:Baionetta]] |
[[it:Baionetta]] |
||
[[ja:銃剣]] |
[[ja:銃剣]] |
||
[[jv:Bayonèt]] |
|||
[[kk:Найза]] |
[[kk:Найза]] |
||
[[ko:총검]] |
[[ko:총검]] |
A lap 2012. szeptember 17., 15:02-kori változata
A szurony vagy bajonett a hosszú lőfegyverek végére illeszthető tőr. Közelharcban használják.
A szuronyt már a 16. században feltalálták, de eleinte nem hadászatban, hanem a vadászatok során alkalmazták, elsősorban vaddisznók leszúrására. A 17. században először a svéd seregben vezették be a szuronyt. A gyalogsági erők pikákat használtak akkoriban a közelharcban, addig a lőfegyverek egyfajta másodlagos szerepet játszottak, hogy tűzzel az ellenség sorait ritkítsák, erejüket gyengítsék. Azzal, hogy döfőfegyvert szerelhettek a muskéták végére, a szuronyok lassan kezdték átvenni a lándzsák szerepét. A 18. században már minden európai hadseregben szuronyos puskákat használtak.
A szúróeszköz használatának elsődleges oka, hogy a muskétákat minden lövésnél újra kellett tölteni, s a közvetlen közelből támadó ellenségre nem mindig nyílt alkalom lőni. Azonkívül a tűzzel sem tudták minden esetben likvidálni a támadókat. Manapság sorozatosan lövő gépfegyverekre is tesznek szuronyt, mivel a közelharcokban nem mindig van lehetőség elsütni a fegyvert. A másik oka, ha kifogynak a töltényből, akkor valamiképp védekezni tudjanak a katonák.
Külső hivatkozások
- Discovery Civilisation: Háború és civilizáció (War and civilisation)
- Magyarország hadtörténete, Zrínyi katonai kiadó, Budapest 1985. szerk.: Liptai Ervin ISBN 9633263379