Fajtanévvé vált védjegy

A fajtanévvé vált védjegy olyan megjelölés (köznapi nyelven: márkanév) , amely korábban védjegyoltalom alatt állt, de a védjegy a bejelentése óta elvesztette megkülönböztető képességét, generikus fogalommá, köznévvé vált.

Védjegy és fajtanév

Fajtanév

A fajtanév fogalmát a védjegytörvény sajátos értelemben használja.

A fajtanév olyan szó vagy szóösszetétel (a továbbiakban együtt: szó), amely nem alkalmas védjegyoltalomra, tehát amelynek védjegyként való oltalmát a védjegytörvény kizárja.

A fajtanév azért nem alkalmas védjegyoltalomra, mert olyan szó, amely úgy nevez meg egy árut vagy szolgáltatást (a továbbiakban együtt: árut), hogy egyáltalán nem utal az előállító (forgalomba hozó, a szolgáltatást nyújtó) vállalatra.

Nem fajtanév ezzel szemben az a védjegyoltalom alatt álló szó, amely ugyan egyértelműen megnevez egy vagy több árut, azonban egyúttal a védjegyjogosultra (előállítóra stb.) is utal. A fajtanév értelmezésénél mindig figyelemmel kell lenni az árujegyzékre, azaz eltérő áru esetén a fajtanévben foglalt szó alkalmas lehet védjegyoltalomra.

Például:

• Lotto – szerencsejátékra, lottószelvényre fajtanév, de ruházati termékekre védjegyként lajstromozható;
• Parabola – antennákra fajtanév, de TV-műsor szolgáltatására védjegyként lajstromozható;
• Poison (magyarul: méreg) – mérgező vegyi anyagokra nem, de parfümre védjegyként lajstromozható.

Védjegy fajtanévvé válása

Fajtanévvé válhat a védjegy, ha a védjegyjogosult hagyja, hogy általánosan fajtanévként használják védjegyét, amely ily módon – szaknyelven – elveszíti megkülönböztető képességét. Ez történt például a fridzsider (eredetileg Frigidaire) szóval. A védjegyjogosult maga is közreműködhet a fajtanévvé válásban. például a Henkel cég rövid idő után felhagyott a Silan védjeggyel ellátott termék reklámozásánál a "szilanizáltam" szó használatával. A védjegyjogosultak egy része különös figyelmet fordít arra, hogy megakadályozza védjegye megkülönböztető képességének elveszítését. A fajtanévvé válási folyamat ugyanis bizonyos ideig visszafordítható. Például a védjegyjogosult hirdetésekben hívja fel a figyelmet arra, hogy a megjelölésre védjegyoltalommal rendelkezik. Megtörtént, hogy a „zsilett” szót az 1950-es–1970-es években általában a „borotvapenge” fajtaneveként használták Magyarországon – a Gillette cég termékei ekkor nem voltak elérhetők. Mióta azonban a Gillette védjeggyel ellátott termékek kaphatóak, a termékeket kiterjedten reklámozzák, a GILLETTE védjegy visszanyerte megkülönböztető képességét.

A védjegyoltalom megszűnhet, ha az oltalom megszűnését a védjegy megkülönböztető képességének megszűnésére alapítva kérik. Miután a védjegyoltalom megszűnéséről jogerő határozat születik, a védjegyben foglalt megjelölést bárki szabadon használhatja fajtanévként.

Védjegyek és fajtanevek feltünetése lexikonban

A szótárakban, lexikonokban, enciklopédiákban (így a Wikipédiában is) bármilyen nyilvános információ szerepelhet, így védjegyszavak is (a védjegyjogosult engedélye nélkül is). Egy példa: a „Renault” cégről információ adható a Renault védjegy jogosultjának engedélye nélkül.

Nem kelthet azonban a megjelent információ olyan benyomást, hogy fajtanévről és nem védjegyszóról van szó.

Ezt a benyomást a lexikon stb. akkor kelti – a szerkesztő szándékától függetlenül – ha a védjegyet úgy tünteti fel, mintha fajtanév lenne (képzeletbeli példák valódi védjegyekkel):

• a „Walkman” címszónál a következő szöveg szerepel: „»walkman« a sétálómagnó szokásos neve” vagy „Ma már a világon sok vállalat gyárt walkmant” stb.
• avagy: „»dzsip«: a négykerék-hajtású járművek gyűjtőneve” vagy „a Land Cruiser a Toyota dzsipje” stb.

Ez a védjegyből képzett egyéb szavakra is vonatkozik: például másokat zavarhat a hangos walkmanozás (vókmenezés) közterületen stb. (A lexikon szerkesztőjének akkor is figyelemmel kell lennie arra, hogy védjegyszóval van dolga, ha a védjegyszó fajtanévvé válása történetesen előrehaladott stádiumban van, vagyis általában már fajtanévként emlegetik.)

A fajtanévvé válási folyamatot tehát a lexikon stb. nem támogathatja, a téves fogyasztói tudatot nem erősítheti, ez ellen a védjegyjogosult tiltakozhat és követelheti, hogy a lexikon stb. következő kiadásában helyesen jelenjenek meg a kifogásolt tények.

A védjegytörvényben foglalt rendelkezés nem nyilvánítja az ilyen esetet védjegybitorlásnak, viszont e rendelkezés megsértéséért a védjegyjogosult polgári bírósághoz fordulhat és követelheti a helyreigazítást.

Példák fajtanévvé vált védjegyekre

(A példák hangsúlyozottan Magyarországra vonatkoznak)

• bakelit
• cellux
• celofán
• Közért
• nejlon (eredetileg Nylon)
• termosz
• mirelit

Védjegyoltalom alatt álló, néha fajtanévként említett nevek

• Teflon – fémtárgyak bevonata, van védjegyjogosult (Du Pont de Nemours, Amerikai Egyesült Államok);
• Jeep – négykerék hajtású járművek – a DaimlerChrysler védjegye;
• Aspirin – gyógyszer, a védjegyjogosult Magyarországon Bayer AG (Németország);
• Microsoft Windows – operációs rendszer, a Microsoft Corporationé;
• Post-It – ragasztós felületű jelzőcédulák, van védjegyjogosult (3M);
• Túró Rudi – két magyarországi cég ábrás védjegyei
• Walkman – sétálómagnóra a Sony cégé.
• Polaroid – a Polaroid Corporationé.

Források

• 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról
• Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – Elektronikus kutatás

Külső hivatkozások

• Márkanevek, amelyek a hétköznapi beszéd részévé váltak