„Theotokosz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
14. sor: 14. sor:


Nesztoriosz - Konstantinápoly pátriárkája - meghívta elődje titkárát Prokloszt, hogy székesegyházába prédikáljon. Mint szenvedélyes szónok elmagyarázta, hogy Mária az egyetlen híd Isten és ember között. Ezután tulajdonságait felmagasztalta és így szólt: "Ilyen tehát a Theotokosz, Szűz Mária hű képe." A pátriárka erre lejött trónusáról és leszidta Prokloszt. A tét több volt, mint Mária szerepének meghatározása. A tét maga a Megtestesülést foglalta magába. Nesztoriosz szerint Jézusban két különböző személyt látott, noha elismerte, hogy Isten is és ember is. Ezért elmagyarázta Proklosznak, hogy Isten attól még Isten maradt, hogy egy ember Jézus bőrébe bújt, "nem hordta ki a méhében, nem szoptatta, nem pólyálta be senki." Ezért nem lehet Istenszülő.
Nesztoriosz - Konstantinápoly pátriárkája - meghívta elődje titkárát Prokloszt, hogy székesegyházába prédikáljon. Mint szenvedélyes szónok elmagyarázta, hogy Mária az egyetlen híd Isten és ember között. Ezután tulajdonságait felmagasztalta és így szólt: "Ilyen tehát a Theotokosz, Szűz Mária hű képe." A pátriárka erre lejött trónusáról és leszidta Prokloszt. A tét több volt, mint Mária szerepének meghatározása. A tét maga a Megtestesülést foglalta magába. Nesztoriosz szerint Jézusban két különböző személyt látott, noha elismerte, hogy Isten is és ember is. Ezért elmagyarázta Proklosznak, hogy Isten attól még Isten maradt, hogy egy ember Jézus bőrébe bújt, "nem hordta ki a méhében, nem szoptatta, nem pólyálta be senki." Ezért nem lehet Istenszülő.
A vita kiterjedt, és Alexandriai Cirill fülébe is eljut ez az érvelés. Éles hangú levelet küld, és ugyanolyan éles válasz érkezik Nesztoriosztól. Cirill Róma püspökét Celesztin pápát kéri fel döntőbírónak. Majd II. Theodosziosz császár kihirdeti, hogy zsinatot tartanak majd Efezusban.
A vita kiterjedt, és Alexandriai Cirill fülébe is eljut ez az érvelés. Éles hangú levelet küld, és ugyanolyan éles válasz érkezik Nesztoriosztól. Cirill Róma püspökét Celesztin pápát kéri fel döntőbírónak. Majd II. Theodosziosz császár kihirdeti, hogy zsinatot tartanak majd Efezusban<ref>Jacques Duquesne: Mária, Európa kiadó 2007, 109-114 oldal</ref>.


==Fotógaléria==
==Fotógaléria==

A lap 2012. szeptember 5., 16:29-kori változata

Szűz Mária

Mária-tisztelet
Szeplőtelen fogantatás
Theotokosz
Istenanyaságának ünnepe
Máriás lelkület
A kultusz Magyarországon
Mária mennybevétele
Üdvözlégy
Rózsafüzér
Kisboldogasszony
Szűz Mária háza

Szervezetek

Mária Rádió
Mária légió
Mária kongregáció
Máriás papi mozgalom

Sablon:Szűz Mária 2
A konstantinápolyi Khóra-templom (később dzsámi, ma múzeum) Istenszülő-mozaikja

Theotokosz (görög: Θεοτόκος, átírás: Theotókos; latin: Deipara, Dei genetrix; óegyh. szláv: Богородица, átírás: Bogorogyica; grúz: ღვთისმშობელი átírás: Ghvtismshobeli; román: Născătoare de Dumnezeu); magyarul: Istenszülő. Szűz Máriát szokás így nevezni a keleti kereszténységben.

A theotokosz szó használata

Főként az ortodox egyházak terminológiájában, illetve a görög katolikusoknál használatos. Nyugaton inkább a Mater Dei (lat. "Isten anyja") kifejezést alkalmazták. Ábrázolása a pravoszláv kultúrkörben meghatározott ikonográfiai típusok szerint történhet. (Pl. Az "Istenszülő Eleusza ikonja", ill. az "Istenszülő Hodégétria ikonja" stb.[1])

Két görög szó összetétele: θεός "isten" és τόκος "születés", így szó szerint istenszülőnek fordíthatjuk, ám mivel ez sokak szerint furcsán hangzik, a magyar nyelvű ortodox liturgiában vagy eredeti alakjában szerepel, vagy a Μήτηρ Θεού görög kifejezés fordítása ("az Isten anyja") hangzik el. Az Istenszülőt ábrázoló görögkeleti ikonokon egyébként az ikonográfiai kánon szerint a Μήτηρ Θεού kifejezés rövidítését (ΜΡ. ΘΥ.) kell feltüntetni.

A theotokosz szó először a római Hippolütosznál bukkan fel a 3. század elején, majd Órigenész írja le gyors elterjedését. Az efezusi zsinat 431-ben Mária-dogmaként szögezte le: Mária Isten Anyja. Az anyaság értelmezésében félreértések keletkeztek, amit a Harmadik konstantinápolyi zsinat pontosított 681-ben.

A theotokosz dogma előzetes vitája

Nesztoriosz - Konstantinápoly pátriárkája - meghívta elődje titkárát Prokloszt, hogy székesegyházába prédikáljon. Mint szenvedélyes szónok elmagyarázta, hogy Mária az egyetlen híd Isten és ember között. Ezután tulajdonságait felmagasztalta és így szólt: "Ilyen tehát a Theotokosz, Szűz Mária hű képe." A pátriárka erre lejött trónusáról és leszidta Prokloszt. A tét több volt, mint Mária szerepének meghatározása. A tét maga a Megtestesülést foglalta magába. Nesztoriosz szerint Jézusban két különböző személyt látott, noha elismerte, hogy Isten is és ember is. Ezért elmagyarázta Proklosznak, hogy Isten attól még Isten maradt, hogy egy ember Jézus bőrébe bújt, "nem hordta ki a méhében, nem szoptatta, nem pólyálta be senki." Ezért nem lehet Istenszülő. A vita kiterjedt, és Alexandriai Cirill fülébe is eljut ez az érvelés. Éles hangú levelet küld, és ugyanolyan éles válasz érkezik Nesztoriosztól. Cirill Róma püspökét Celesztin pápát kéri fel döntőbírónak. Majd II. Theodosziosz császár kihirdeti, hogy zsinatot tartanak majd Efezusban[2].

Fotógaléria

  1. ↑ Lásd a Magyar Katolikus Lexikon alábbi szócikkeit: Eleusza, Hodégétria
  2. ↑ Jacques Duquesne: Mária, Európa kiadó 2007, 109-114 oldal
  3. ↑ gör. Koimészisz, or. Uszpenyije
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Theotokosz&oldid=12280357”