„Király István (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
82. sor: | 82. sor: | ||
[[Kategória:Állami díjasok]] |
[[Kategória:Állami díjasok]] |
||
[[Kategória:MSZMP-tagok]] |
[[Kategória:MSZMP-tagok]] |
||
[[Kategória:1921-ben született személyek]] |
|||
[[Kategória:1989-ben elhunyt személyek]] |
A lap 2012. szeptember 2., 10:49-kori változata
Király István | |
Született | 1921. július 15. Ragály |
Elhunyt | 1989. október 19. (68 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Király Júlia |
Foglalkozása | irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1980. június 8. – 1985) |
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1944) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (20. körönd-24. fülke)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Király István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Király István (Ragály, 1921. július 15. – Budapest, 1989. október 19.[3]) magyar irodalomtörténész, Ady Endre-szakértő, országgyűlési képviselő (1971-től), a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A korszak egyik legnagyobb hatású egyetemi tanára, pedagógusa volt. Testvére Király Kálmán. Lánya Király Júlia közgazdász, 2007-től a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Életpályája
Apja református lelkész volt. A középiskolát a Sárospataki Református Gimnáziumban végezte 1931-1939 között, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, Eötvös-kollégistaként. Eközben állami ösztöndíjjal a berlini egyetemen is tanult. 1944-ben tanári diplomát szerzett.
1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtárban. 1948-ban az Eötvös József Collegiumban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957-1959 között a szegedi egyetemen tanított. 1959-ben visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig.
Király István 1953-1956 közt a Csillag folyóiratot szerkesztette, 1962-1969 között a Kortárs, 1970-1989 között pedig a Szovjet Irodalom című folyóiratot. 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője volt, 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője.
Kutatási területe
Fő kutatási és tanítási téméja Ady Endre volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth monográfiája és a kései Kosztolányi monográfia.
Művei
- Mikszáth Kálmán (monográfia, 1952)
- Világirodalmi Lexikon I-XI. (főszerkesztő, 1970-1989)
- Ady Endre I-II. kötet (monográfia, 1970)
- Hazafiság és forradalmiság (tanulmány, 1974)
- Irodalom és társadalom (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1976)
- Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete a világháború éveiben (monográfia, 1982)
- Kosztolányi. Vita és vallomás (monográfia, 1986)
- Kultúra és politika (cikkek, interjúk, tanulmányok, elemzések, 1987)
- Útkeresések (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1989)
- Király és Tandori (szerkesztette Zsoldos Sándor, 1996)
Díjai, elismerései
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
- Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
- Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)
- Németh László-emlékérem (1989)
Jegyzetek
Forrás
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kortárs magyar írók