„Fehér vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fr:Fehér (comitat) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Fehér vármegyé'''t [[Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Erdély]]ben Gyula–[[Gyulafehérvár|Fehérvár]] központtal. Területe ekkor kiterjedt az egész – részben lakatlan – Dél-[[Erdély]]re, a későbbi [[Hunyad vármegye]], [[Királyföld]], [[Fogarasföld]] és [[Háromszék]] területére is,<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref> azaz a [[Maros]] és az [[Olt]] [[vízgyűjtő terület]]ére.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref> |
'''Fehér vármegyé'''t [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Erdély]]ben Gyula–[[Gyulafehérvár|Fehérvár]] központtal. Területe ekkor kiterjedt az egész – részben lakatlan – Dél-[[Erdély]]re, a későbbi [[Hunyad vármegye]], [[Királyföld]], [[Fogarasföld]] és [[Háromszék]] területére is,<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref> azaz a [[Maros]] és az [[Olt]] [[vízgyűjtő terület]]ére.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref> |
||
A király [[1003]]-ban verte le az utolsó erdélyi [[gyula (méltóság)|gyulát]], ekkor hozta létre a vármegyét, amelynek hatalmas, tartományi mérete azt mutatja, hogy kiterjedt a gyulák teljes uralmi területére. A régészet nem igazolta, hogy a megyét esetleg [[Keán]] erdélyi [[bolgár]] uralmának megdöntése után hozták volna létre az [[1010]]-es években. A 9-10. században kimutathatók ugyan a bolgár jelenlét nyomai, de ezek a [[10. század]]ban, a gyulák Erdélybe költözésekor megszűnnek.<ref name="Korai magyar"/> |
A király [[1003]]-ban verte le az utolsó erdélyi [[gyula (méltóság)|gyulát]], ekkor hozta létre a vármegyét, amelynek hatalmas, tartományi mérete azt mutatja, hogy kiterjedt a gyulák teljes uralmi területére. A régészet nem igazolta, hogy a megyét esetleg [[Keán]] erdélyi [[bolgár]] uralmának megdöntése után hozták volna létre az [[1010]]-es években. A 9-10. században kimutathatók ugyan a bolgár jelenlét nyomai, de ezek a [[10. század]]ban, a gyulák Erdélybe költözésekor megszűnnek.<ref name="Korai magyar"/> |
||
A megye ispánjait a 11-12. században ''dux'', ''tribunus'', ''princeps'', ''voivoda'' néven is említik, hatalmukat fokozatosan egész Erdélyre kiterjesztették. Az így kialakuló [[erdélyi vajda]]i, valamint az alvajdai tisztség Erdély története során végig szorosan összekapcsolódott a gyulafehérvári ispán tisztségével. A források említik a [[várszervezet]]et és a [[várjobbágy]]okat is. A [[12. század]] elején a székelyek feltűnnek a későbbi [[Szászföld]] területén, majd a [[13. század]]ban nyomulnak a mai [[Székelyföld]] területére. [[II. Géza]] hívására a [[12. század]]ban megjelennek a [[erdélyi szászok|szászok]] a [[Vöröstoronyi-szoros]] előterében, majd a keletre húzódó székelyek helyére is betelepültek a 13. században az ekkortól [[Szászföld]] területére. [[III. Béla]] idejétől a [[Szebeni-havasok|Szebeni-]] és [[Fogarasi-havasok]] aljára [[vlachok]]at is telepítettek. Mindezen telepítések területei – [[Székelyföld]], [[Szászföld]], [[Fogarasföld]], [[Brassóvidéke]] – kikerültek a fehérvári ispán hatásköréből, bizonyos szigetszerű magánbirtoktesteket kivéve, amelyek később [[Felső-Fehér vármegye|Felső-Fehér vármegyét]] alkották. Nem tudjuk mikor vált ki ezalatt Fehérből [[Küküllő vármegye|Küküllő]] és [[Hunyad vármegye|Hunyad]] vármegye, de bekebelezte közben a [[marosújvár]]i sóbánya körüli [[Újvár vármegye|Újvár vármegyét]].<ref name="Korai magyar"/> |
A megye ispánjait a 11-12. században ''dux'', ''tribunus'', ''princeps'', ''voivoda'' néven is említik, hatalmukat fokozatosan egész Erdélyre kiterjesztették. Az így kialakuló [[erdélyi vajda]]i, valamint az alvajdai tisztség Erdély története során végig szorosan összekapcsolódott a gyulafehérvári ispán tisztségével. A források említik a [[várszervezet]]et és a [[várjobbágy]]okat is. A [[12. század]] elején a székelyek feltűnnek a későbbi [[Szászföld]] területén, majd a [[13. század]]ban nyomulnak a mai [[Székelyföld]] területére. [[II. Géza magyar király|II. Géza]] hívására a [[12. század]]ban megjelennek a [[erdélyi szászok|szászok]] a [[Vöröstoronyi-szoros]] előterében, majd a keletre húzódó székelyek helyére is betelepültek a 13. században az ekkortól [[Szászföld]] területére. [[III. Béla magyar király|III. Béla]] idejétől a [[Szebeni-havasok|Szebeni-]] és [[Fogarasi-havasok]] aljára [[vlachok]]at is telepítettek. Mindezen telepítések területei – [[Székelyföld]], [[Szászföld]], [[Fogarasföld]], [[Brassóvidéke]] – kikerültek a fehérvári ispán hatásköréből, bizonyos szigetszerű magánbirtoktesteket kivéve, amelyek később [[Felső-Fehér vármegye|Felső-Fehér vármegyét]] alkották. Nem tudjuk mikor vált ki ezalatt Fehérből [[Küküllő vármegye|Küküllő]] és [[Hunyad vármegye|Hunyad]] vármegye, de bekebelezte közben a [[marosújvár]]i sóbánya körüli [[Újvár vármegye|Újvár vármegyét]].<ref name="Korai magyar"/> |
||
A [[14. század]] elejére [[nemesi vármegye|nemesi vármegyévé]] alakult, amelynek ispánja az erdélyi alvajda volt.<ref name="Korai magyar"/> |
A [[14. század]] elejére [[nemesi vármegye|nemesi vármegyévé]] alakult, amelynek ispánja az erdélyi alvajda volt.<ref name="Korai magyar"/> |
||
A lap 2012. augusztus 29., 17:33-kori változata
Fehér vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Gyula–Fehérvár központtal. Területe ekkor kiterjedt az egész – részben lakatlan – Dél-Erdélyre, a későbbi Hunyad vármegye, Királyföld, Fogarasföld és Háromszék területére is,[1] azaz a Maros és az Olt vízgyűjtő területére.[2]
A király 1003-ban verte le az utolsó erdélyi gyulát, ekkor hozta létre a vármegyét, amelynek hatalmas, tartományi mérete azt mutatja, hogy kiterjedt a gyulák teljes uralmi területére. A régészet nem igazolta, hogy a megyét esetleg Keán erdélyi bolgár uralmának megdöntése után hozták volna létre az 1010-es években. A 9-10. században kimutathatók ugyan a bolgár jelenlét nyomai, de ezek a 10. században, a gyulák Erdélybe költözésekor megszűnnek.[2]
A megye ispánjait a 11-12. században dux, tribunus, princeps, voivoda néven is említik, hatalmukat fokozatosan egész Erdélyre kiterjesztették. Az így kialakuló erdélyi vajdai, valamint az alvajdai tisztség Erdély története során végig szorosan összekapcsolódott a gyulafehérvári ispán tisztségével. A források említik a várszervezetet és a várjobbágyokat is. A 12. század elején a székelyek feltűnnek a későbbi Szászföld területén, majd a 13. században nyomulnak a mai Székelyföld területére. II. Géza hívására a 12. században megjelennek a szászok a Vöröstoronyi-szoros előterében, majd a keletre húzódó székelyek helyére is betelepültek a 13. században az ekkortól Szászföld területére. III. Béla idejétől a Szebeni- és Fogarasi-havasok aljára vlachokat is telepítettek. Mindezen telepítések területei – Székelyföld, Szászföld, Fogarasföld, Brassóvidéke – kikerültek a fehérvári ispán hatásköréből, bizonyos szigetszerű magánbirtoktesteket kivéve, amelyek később Felső-Fehér vármegyét alkották. Nem tudjuk mikor vált ki ezalatt Fehérből Küküllő és Hunyad vármegye, de bekebelezte közben a marosújvári sóbánya körüli Újvár vármegyét.[2]
A 14. század elejére nemesi vármegyévé alakult, amelynek ispánja az erdélyi alvajda volt.[2]
Források
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ a b c d szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994)